A hűséges Hugrabugos

3. A leghíresebb mugli sport

Latisha nem aludt olyan jól az éjszaka. Egész végig csak a múlt béli viselkedése járt az eszében. Reggel beszélt egy kicsit Pammal de ő is csak találgatni tudott.

-Semmi baj Lati! Majd próbálkozunk még az iskolában és kiderítjük mi történt.- mondta miközben beágyazott
-Az iskolában?- méltatlankodott Latisha -Nézz bele a fejembe este!-
-Lati.- állt meg Pam -Tudom hogy szeretnéd tudni mi történt, basszus én is szeretném, de adj egy kis időt. Másrészt, már nem vagy olyan.-
-De ha mégis? Vagy mi lesz ha újra előjön ez az énem?- bukott ki Latishából a gyerekes kérdés

Pam felnevetett az ötleten.
-Lati ez nem így működik. Az ember meg tud változni, de csak lassan. Te vagy az élő bizonyíték! Emellett pedig ne mond, hogy például Malfoy nem lett egy icike-picikét udvarias. Őt például te változtatod meg jó irányba. Téged meg úgy látszik Thana befolyásolt. Ha pedig nem hiszed, hogy jó ember vagy, akkor nézd melyik házba kerültél. Melyikbe is?-
-A Hugrabugba.- mondta halkan Latisha
-Hangosabban!- kiáltotta Pam
-A Hugrabugba!- kiabálta nevetve Latisha
-Pontosan! Oda kerülnek a legigazabb emberek! Okkal kerültél oda!-

Latisha kicsit megnyugodott az érvek hallatára. Miután a szobában mindent megcsináltak, lementek reggelizni. Mrs. Cook mindenkinek amerikai palacsintát készített. Latisha rakott rá vagy egy liter szirupot mire mindenki undorodó arcot vágott.
-Hogy bírod ezt megenni?- fintorgott Tabitha
-Mire gondolsz? Ez tök finom.- mondta Latisha félig teli szájjal

A reggelit gyorsan mindenki magába tömte, hiszen még ezernyi dolgot akartak csinálni.

Pam megmutatta Latishának a varázsló kártya gyűjteményét. Néhány kört játszottak is ketten csak a kártyákon lévő személyek megsértődtek, ha gyorsan keverted meg őket, vagy ha nem tökéletesen helyezted a lapokat egymásra, hanem csak ledobtad.

A kártya után előkerült egy sakk készlet is. Nem minden bábu volt eredeti, mivel az évek során jó néhány elveszett valahol, de az új felszerelés megvételét csodálatosan elkerülte a család azzal, hogy maga faricskált fabábut.
-Az ott a király?- nyúlt egy házi készítésű bábuhoz Latisha
-Annak a szerepét tölti be.- válaszolt diplomatikusan Pam
-Akkor egy király.- jelentette ki Latisha
-Nem vagyok király!- szólalt meg a fabábú mire Latisha megszeppent
-Királynő?- próbálkozott újra
-Azt a megszólítást sem szereti.- javította ki Pam -Ha valahogy hívni akarod akkor szólítsd felségnek.

Miután letisztázták a megszólítást elkezdődött a harc. Latisha a világossal játszott. Pam elég szépen elverte őt, bár Latisha ráfogta felségre, mert szerinte rossz tanácsokat osztogatott. A bábu úgy megsértődött, hogy többet nem akart mozdulni.

-Az összes játékod meg harakszik rám.- panaszkodott Latisha
-Akkor játszunk mugli játékot.- vetette fel Pam
-A labda?- kérdezte a lány
-A labda.- mosolygott Pam

Kihívták Tabithát is játszani, aki boldogan rakta le a tintát és a tollat. Gyorsan felvették a csizmát és a kabátot majd kirohantak az udvarra. Kint Tabitha belekezdett az oktatásba.
-Szóval a játék nem olyan bonyolult. Itt a labda. Ez a havas rész a pálya. Az a kettő nagy háló, amit látsz kifeszítve, az a kapu. A feladatunk, hogy berúgjuk a labdát az ellenség kapujába.-
-Ellenfél.- javította ki Pam
Tabitha lassan odafordította a fejét.
-Ellenség.- ismételte meg újra komoly arccal
-Oké.- bólogatott lassan Latisha majd a két lány közé lépett -Akkor hogy legyenek a csapatok?-

Pont amikor megkérdezte meghallottak egy új hangot.
-Szi'asztok!- köszöntek a szomszédból -Ti vagy'ok a gyerekek?-
-Szia.- köszönt Tabitha -Igen mi ketten vagyunk Mr. és Mrs. Cook gyerekei. Ő itt a barátunk Latisha.- mutatott rá az említett lányra aki integetett neki
-O' az én ne'vem Annabelle.- mutatkozott be a lány -Én vagy'ok az új szomszédotok.-
-Van kedved játszani Annabelle?- kérdezte Latisha -Most páratlanul vagyunk.- mutatott magukra
Gyorsan körbe nézett, hogy nem zavarná-e ez Pamot vagy Tabithát, hiszen mégis csak néhány perce ismerik a francia lányt, de úgy nézett ki hogy rendben vannak vele.
-O' persze, régen fo'ciztam. Merci.- mondta majd Latisha meglepetésére átmászott a kerítésen

-Miért kért kegyelmet?- kérdezte halkan Pam Tabithát
-Megköszönte, hogy játszhat te hülye.- súgta Tabitha, majd megpöckölte a huga homlokát

A játék meglepően izgalmas volt. Latisha és Pam volt egy csapat és Tabitha meg Annabelle egy másik. Annabelle nagyon jónak bizonyult a játékban, de Pam sem játszott bénán. Az egyedüli szerencsétlen Latisha volt aki majdnem eltörte a lábujját azzal, hogy rosszul rúgott bele a labdába. Bár legalább nem csúszott meg a havon, mint Pam. Azon mind jót nevettek

A játékot egy óra múlva 10-13-ra zárták le Tabitha és Annabelle javára.
-Én el'köszönök. Megyek zon'gorázni a kocsmába. Ha szeretnétek egy'szer megnéz'ettek.- mondta Annabelle
A három lány egy pillanatra össze nézett majd udvariasan válaszoltak.
-Rendben. Szia Annabelle!-

-Megnézhetjük?- kérdezte vacsoránál Pam
-Drágám nem fogsz tizenhárom évesen a sarki pub-ba elmenni.- mondta Mrs. Cook teljesen jogosan
-Vicces lenne.- válaszolt a bajsza alatt Mr. Cook majd gyorsan ivott egy pohár vizet

---

A napok hasonlóan, igen gyorsan teltek a szünetből. Mire Latisha kettőt pisloghatott, már egy feldíszített karácsonyfa előtt állt.

-Ez nagyon szépre sikerült.- ámuldozott Latisha
-Azaz Lati dicsőítsd a saját munkádat.- nevetett Pam
-Hé! Hadd legyek büszke! Amúgy meg te is segítettél.- válaszolt tettetett felháborodottsággal Latisha
-Na gyerekek lefekvés!- mondta Mrs. Cook -Holnap ne kelljetek fel korán mert nem lesznek ajándékok még a fa alatt!-

Persze hiába mondta Mrs. Cook, hogy sokáig kell aludni, senki sem hallgatott rá. Pam izgatottan rázta fel Latishát a legszebb álmából csak hogy lerángassa a nappaliba.
Latisha először nem akart menni, de amikor meglátta lent az ajándékokat azonnal hálás lett Pamnak a korai kelésért.

-Azta mennyi minden van itt!- kiáltott Pam és neki kezdett a csomagoknak
Latisha is talált egyet amin a neve szerepelt. Amikor feltépte a csomagolást meghallotta maga mögött Tabithát.
-Mi az már meg sem vártok?- mondta és azonnal lehuppant Latisha mellé

Latisha újra visszafordította a figyelmét a kicsi dobozkára és kinyitotta azt. Abban egy sárga medálú nyaklánc foglalt helyet. Az ovális sárga kő ezüst foglalatban ült és csillogott. Latishának elállt a lélegzete.
-Tetszik?- kérdezte Pam -Ezt tőlem Tabithától és anyáéktól kapod, de az én ötletem volt.-
-Ez csodálatos!- mondta halkan a lány és felakasztotta a nyakába -Köszönöm.-

Az ajándékozás végére a felnőttek is felkeltek.
-Csináljunk fényképet!- mondta Mrs. Cook és elővette a fényképezőjét

A három lány beállt egymás mellé a pizsamájukban az új szerzeményeikkel. Összesen két kép készült. Az egyiket odaadták Latishának, hogy sose felejtse el ezt a napot.

---

Sziasztok!
Ezt a karácsonyi dolgot azt hittem egy fejezet alatt megírom, de valahogy három lett belőle, de nem bánom mert így részletesebb lett.

Szó szám: 1037