A hűséges Hugrabugos

A kellemetlen csere

Latisha, mint mindig, korán reggel felkelt. Az izgalomtól kinyíltak a szemei és akárhogy próbálkozott, nem tudott vissza aludni. Felkelt hát, és felöltözött. Örömmel nézett bele a tükörbe, amiben látta magát, a sárga címeres talárjában. Az ön csodálat után eszébe jutott, hogy levelet akart írni a szüleinek.

Lement a klubhelyiségbe és leült az egyik asztalhoz. Még mindig nem tudta felfogni, hogy ilyen helyre került. Lepakolt papírt és tintát az asztalra és írni kezdett.

Kedves anyám és apám,

ma szeptember 2.-a van. Tegnap nem tudtam írni, de most mindent leírok. A vonaton megismerkedtem egy lánnyal. Az ő neve Pam Cook. Nem írnám ide, de mivel kértétek ám legyen, Pam félvér. A vonatút nagyon jó volt. Az iskolában a beosztás abból állt, hogy a fejünkre kellett húznunk egy süveget. Én a Hugrabugba kerültem. Tudom, hogy azt mondtátok, hogy jobb a Mardekár, de a süveg nem így gondolta. Van 3 szobatársam, az egyik Pam (akiről már szó volt), a másik kettő pedig Hannah Abbott és Susan Bones (mindketten félvérek). A klubhelységünk nagyon szép és fényes, tele van növényekkel. Ha írtok levelet azt majd csak szombaton fogom megkapni.

Szeretettel üdvözöl, lányotok: Latisha

Latisha újra végig olvasta a levelet, majd összehajtogatta.
-Ez szerintem megfelel.- gondolta -Csak nem lesznek mérgesek, végül is boldog vagyok és az a lényeg nem?

A klubhelységbe egyre több ember jött le. Látott évfolyamtársakat, de idősebbeket is.
Miután körbenézett felment a szobájába. A többiek már nagyban öltözködtek.
-Jó reggelt!- köszöntek a többiek.
-'Reggelt!- mondta Latisha -Írtam a szüleimnek, -lebegtette meg a levelet- merre van a bagolyház?
-Nekem is kellene írnom.- szólt Hannah, miközben felvette a cipőjét. -Azt, hogy merre van a bagolyház, pedig nem tudom- válaszolt a kérdésre.
-Akkor megyek később.- mondta Latisha és leült az ágyára, hogy megvárja a többieket.

Miután mindenki kész lett együtt lementek a nagyterembe, és leültek enni. Miközben Latisha a pirítósát majszolta, kiosztották az órarendet.
-Hát jobb lenne ha szeptember 2.-a nem pont hétfőre esne.- mondta teli szájjal Hannah.
-Ja, felfedezhetnénk a kastélyt.- fűzte tovább a szót Susan.
-Furcsa az órarendünk, kedden teli van, viszont csütörtökön például egy óránk lesz.- mondta értetlenül Latisha.
-Ne félj ez csak a beetetés. Tabi mondta, annyi házit adnak fel óráról-órára, hogy semmi időd nem marad.
-Kösz Pam, most megnyugtattál.

Reggeli után elmentek dupla átváltoztatástanra a griffendélesekkel. A négy lány sikeresen beért időben, ami nem volt mindenkiről elmondható, mert Harry Potter és a vörös hajú barátja, Weasley jó pár percet késtek. Ők örülnek annak, hogy nincs itt a professzor, a többiek egyszerűen csak nem értették, ő miért késik. Mint kiderült a macska volt McGalagony. Miután elrendezte a fiúkat, bemutatta milyen szintre lehet fejleszteni az átváltoztatás képességét azzal, hogy a tanári asztalt átváltoztatta egy malaccá.
-Diákok, az első néhány órában nem lesz szükség a pálcátokra mert csak elméletet fogunk tanulni!- mondta a professzor és nekiállt diktálni.

-Beadandót kell írnunk? Ez az első nap!- méltatlankodott az óra után Latisha
-Én mondtam. Lesz délutáni elfoglaltságunk.- mondta Pam.
-Az biztos...-szólt hozzá a beszélgetéshez Hannah.
-Na, lányok egy kicsit vidámabban!- szólalt meg Susan -Még lesz bűbájtanunk is!

A bűbájtan is ugyan úgy telt mind az átváltoztatástan. Jegyzetelés és jegyzetelés. Meg persze házi feladat.

-Mi ketten megyünk enni. Ti is jöttök?- kérdezte Hannah.
-Nem kösz mi most megyünk feladni a levelemet.- mondta Latisha.