4. Találkozó

95 9 0
                                    

Latisha miután elrendezte a szobáját, majd lefeküdt az ágyára. Nem volt annyira kényelmes, mint amit otthon megszokott, de biztos volt benne, hogy egy sátori ágyhoz képes ezt nagyon jó.

Nem tölthetett el sok időt az elmélkedéssel, mivel Werner benyitott hozzá majd mogorván odaszólt a lányának.
-Ne helyezd magad kényelembe! Lesz egy megbeszélésünk.-
Latishának esze ágában sem volt elmenni a szülei tanácskozásaira. Nem kellett észlénynek lenni hozzá, hogy rájöjj nem a szeretetről cseverésznek ilyenkor.
-Nem hiszem, hogy pont nekem kellene egy ilyen helyen lennem. Nem igazán illenék a csapatba.- válaszolt a lány, de azért felült
-Hidd el nem mi találtuk ki, hogy eljöjj.- mondta bosszúsan Werner és a testbeszédéből le lehetett szűrni, hogy igazat mondta -Valamiért Mr. Malfoy meg akar ismerni.-

Na erre már Latisha is felkapta a fejét. Nem sok kedve volt a Malfoy család felnőtt tagjaival szót váltani, de ha ők itt vannak akkor itt van Draco is és ezt a lehetőséget nem hagyhatta ki.

Kelletlenül felkelt és követni kezdte az apját. Glenda is csatlakozott hozzájuk, miután össze nézett a férjével.
~Ő se akarja, hogy itt legyek. Milyen meglepő.~ gondolta a lány

Nagyon gyorsan sétált a két felnőtt a stadion irányába. Latishának alig volt ideje megnézni a különböző sátrokat, embereket. Azt hitte befele jövet már látta a legrosszabb ruha összeállításokat, de a skótszoknya haspólóval a nyolcvan éves öreg varázslón, na az vitt mindent.
A fiatalok szerencsére már jobban öltöztek. Mondták is a felnőttek, hogy mennyire nyitott az új generáció és mennyi mindent tudnak a muglikról. Igazából csak menő lett valaki, ha elment moziba vagy koncertre és ahhoz, hogy ezt megcsináld, rendesen kellett felöltözni. Latisha csak a mugli ismeret órán látott filmet. Viccesnek találta, hogy a film másik neve mozgókép, amikor az ő mozgó képei sokkal másmilyenebbek.

Sátrokat csak azért nem látott mostanáig élőben, mert még életében nem volt sátorozni. Nem is értette honnan kapták elő a szülei az előkelő sátrukat.
Persze azok a sátrak amik nem a gazdagabb negyedben voltak sokkal másabbul néztek ki. Több színből álltak nem csak egyfajta lehangoló feketéből, valamelyiknek volt ablaka, az egyiknek még egy füstölgő kéménye is.

A stadion óriási volt. Persze ez nem volt meglepő, nagyon sok ország varázslói látogattak el ide csak a meccsért. Werner odavezette őket az egyik eldugottabb részre ahol éppen senki nem dolgozott. Be magába az épületbe nem mehettek be.

Nem kellett sokat várniuk, hogy megérkezzenek a Malfoyék még öt varázslóval. Latisha nem ismert fel senkit, ő csak próbált a legkevésbé észrevehetően létezni.

Nem kellett neki sok idő mire kiszúrta a nyolcfős csapatból Dracot. Összeakadt a szemük de mielőtt bármit tehettek volna Mr. Malfoy belekezdett a köszöntésbe.
-Mr. és Mrs. Benson örülök, hogy időt tudott ránk szakítani.- mondta, de a hangja nem tükrözött semmi féle érzelmet, rideg volt, mint az ő apjáé, amikor a lányával beszélt
-Nekünk a megtiszteltetés.- válaszolt Werner

Ez után Mrs. Malfoy megszólította Latishát.
-Miss Benson igaz? Magáról is már sokat hallottam.-
Először Latisha fel sem fogta, hogy hozzá szóltak annyira nem figyelt, majd utána csak nem tudta hogyan válaszoljon ezért csak bólintott.
-Ez az a lány, aki a család szégyene?- szólalt meg az egyik férfi -Mi az lesz egy csalink vagy mi?- nevetett
-Hallgass te bolond!- vágott közbe Mr. Malfoy -Itt még a falnak is füle van. Talán még szó szerint is.- megköszörülte a torkát majd újra a Latishához fordult
-Tisztelettudó lánynak tűnik. Legalábbis maga csöndben tud maradni amikor kell. Látszik, hogy nem griffendéles.- a megjegyzésre a legtöbben újra nevettek

Utálták a griffendéleseket, de tisztelték őket és a bátorságot amit képviseltek. A kedvesség és hűség fölött egyenesen átnéztek.

-A hugrabugosok is vannak olyan jók mint a griffendélesek.-
Mindenki a hang irányába fordult. Draco akkor szólalt meg először. A fiú nem lett ideges a hirtelen kapott figyelem miatt és folytatta.
-Latisha mellett ülök már egy ideje és mondhatom, hogy sokkal értelmesebb, mint jó néhány griffendéles. Amúgy meg rettenetesen agresszívak tudnak lenni, ha bántod a barátaikat, de a bosszúba nem rohannak bele őrülten, mint a többiek. Egy hugrabugosnak sok türelme van, de nem végtelen és én nem hiszem, hogy fel kellene bosszantani őket.-

Ez után egy pillanatnyi néma csönd telepedett a jelenlévőkre. Draco megadóan feltette a kezét.
-Csak mondom.-
-Draco és Miss Benson most örülnék, ha magunkra hagynátok minket.- mondta Mr. Malfoy majd mielőtt a két gyerek elindulhatott volna, megragadta a fiú kezét
-Következőnek remélem érettebb leszel és tudod mikor kell csöndben maradni.- mondta olyan halkan, hogy csak a két gyerek hallhatta

Amikor már néhány kanyart megtették leültek az út szélére.
-Erre igazán nem volt szükség.- mondta Latisha
-Sértegettek téged és az egész házadat.- mondta felháborodva Draco
-Volt már rosszabb.- legyintett a lány
-Miért nem küldtél mostanában levelet?- kérdezte Draco
-Ennyire hiányoztam? Azt hittem idegesítelek a sok buta levelemmel.- viccelődött Latisha
-Te soha.- válaszolt komolyan a fiú mire Latisha majdnem elpirult
-Amúgy meg lett tiltva.- mondta -A dolgok otthon eléggé félrementek.- vallotta be a lány
-A Thanás ügy?-
-Elképzelhető, hogy verita szérumot itattak velem és feltettek néhány kérdést.- mondta keserűen Latisha
-Nagy a baj?- kérdezte faarccal noha Latisha úgy látta mintha megrezzent volna a fiú a hír hallatán
-Eléggé. Elmondtam, hogy tudok mindent és ez nekik elég is volt. Amúgy megtaláltam az anyját. Ő boldogan él a feleségével és az örökbefogadott fiával. Nem tudja, hogy valaha volt neki lánya. Engem se ismert fel.-
-Volt valami büntetésed?- kérdezte Draco feszülten
-Nem.- hazudta a lány -Ha velem lenne valami azt nehéz lenne eltussolni.-
~Nehéz de nem lehetetlen.~ gondolta magában

Egy kis ideig csöndben ültek és nézték az embereket.
-Miről beszélhetnek?- kérdezte Latisha
-Nem tudom, de szívesen ott lennék.-
-Miért? Nem hiszem, hogy bármi jó dologról folyhat a szó.-
-Valószínűleg semmi komoly. Gondolom az aranyvérűek felsőbbségét beszélik ki.- válaszolt Draco
-Hihetetlen.- forgatta a szemét a lány
-Szerintem amúgy van benne valami.- mondta a fiú és Latisha meglepődött arca láttára folytatta -Csak gondolj bele. Ha varázslók házasodnak varázslókkal több generációkon keresztül akkor erősek lesznek az utódok mivel nem fog semmilyen mugli vér bezavarni.-
-Szerintem egyszerűen csak vérfertőzésük lesz.- javította ki Latisha Dracot
-Hogyan lyukadunk ki mindig egy olyan témánál ahol nem értünk egyet?-
-Nem tudom de kéne valami amiben mind ketten egyet értünk.- tette hozzá a lány

A kettő gyerek elgondolkozott, majd Draco megszólalt.
-A szüleid rossz emberek és rosszul bánnak veled.- jelentette ki
-Na ezzel egyet értek.- helyeselt a lány majd mind ketten nevetni kezdtek a helyzet abszurditásán

---

Ígérem lesznek majd hosszabb fejezetek is.

Szó szám: 1047

A hűséges HugrabugosDonde viven las historias. Descúbrelo ahora