18.rész

147 8 0
                                    

*hétvége*

Sam-nél voltam és telefonoztunk mikor érkezett egy üzenet.

Chris: A Cobra kai még a munka helyemen is zaklat.

Én: Indulok. 

Elindultam és oda értem.

-Hol vannak?

-A régi lézer pályán.

-Hányan?

-Négyen vannak.

-Mi öten, jók az esélyeink.

-Biztos vagy te benne?-kérdezte Demetri.

-Nem a suliban vagyunk.

El indultunk be és mikor észre vett Eli(Hawk).

-Mit akarsz?-kérdezte bunkón.

-Vissza vágót.

Elkezdtünk harcolni és támadtak engem. Hawk megfogta a karom de én vissza rántottam és hasba rúgtam. Meg akart ütni de lehajoltam. Egy srác nekem jött és kikaszáltam a lábát. Közben a többiek is verekedtek már. Mikor ütöttem volna megszólalt egy hang.

-Laura Parker, Hol vagy ribanc?-megállítottam a kezem és le sokkolódtam.

Ott álltam egy helyben lefagyva és néztem magam elé miközben hallottam a fiúk verekedését.

-Mutasd magad Parker!-mondogatta Tory.

Eszembe jutott minden egyes ütés ami az iskolában történt és neki dőltem a falnak majd ülés helyzetbe ereszkedtem.

-Laura!-hallottam ahogy szólt Chris és a földön feküdt és rugdosták.

Láttam ahogy Hawk Demetrit kigáncsolja, átfordítja majd a kezét hátra húzta. Egy rossz mozdulat és Demetri karja eltörik. Hallottam ahogy Demetri kérleli Elit hogy ne és én csak ültem a földön lesokkolva és nem tettem semmit.

-Gyerünk Hawk!

-Nincs kegyelem!

Ezekre a mondatokra Hawk fogta magát és eltörte Demetri karját. Már rajtam volt a sírás görcs. Demetri ott órdított a földön és fogta a karját...

-Nem végeztünk Parker!

Én csak ott ültem a sarokba és sírtam. Demetrit bevittük a kórházba és én kint ültem, hogy várjuk Sam-el a híreket Demetriről.

-Még egy karateharc?Mit gondoltatok?-sietett be Mrs.Larusso.

-Mr.LaRusso..-szólaltam meg remegő hangal és le ült mellénk, közben Sam fogta a vállam.

-Laura, jól vagy?-kérdezte Mrs.LaRusso.

-Eltöték Demetri karját.Csak meg akartam mutatni, hogy vissza tudunk vágni.-sírtam.

-Nincs semmi baj.-mondta és megölelt miközben zokogtam.-minden rendben lesz.

-Nem segítettem neki. Nem tudtam megakadályozni.-mondtam sírva.

2 óra múlva otthon feküdtem az ágyamban és aludtam már.


Folytatom...

Ellenségek és barátokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora