Levadászva

8

Tristan

- Itt vagyok haver! - érkezett meg Jay felülve a mellettem lévő bárszékre. - Meghozta......- fordult felém mire én mit sem törődve a mondandójával közbevágtam:

- Tudd meg nekem ki az a nő!
- Milyen nő? - értetlenkedett a barátom mire a whisky-s poharamat a pultra téve a táncoló nagypapa felé biccentettem:

- Aki a Foks cégcsoport elnökével van!
- Ohhhh - világosodott meg, majd elmosolyodva meredt rám. - Hűha, így már világos!
- Mindent tudni akarok róla! Hogy hívják, hány éves, mikor esett ki az első foga, mi a melltartó mérete stb.......
- Xamira Hollson! Hallottam hogy róla beszélnek mikor a bejárathoz mentem.
- Hollson? - fordultam meglepetten Jay felé mikor eszembe jutott hogy az apám gyakran említi meg egy bizonyos John Hollson üzletember nevét aki a másik legtöbb részvény tulajdonában van az Egyesült Államokban. - Az a Hollson lenne?
- Mi van veled Tris? - nézett rám értetlenül a haverom.
- Korábban hallottam ezt a családnevet apámtól.
- Csak nekem tűnik úgy vagy te tényleg érdeklődsz iránta? - húzta fel a szemöldökét a barátom mire akaratlanul is elnevettem magam:

- Úgy ismersz te engem mint akit komolyan érdekel egy csaj? Őt néztem ki ma estére magamnak mivel pontosan megfelelő az igényeimnek. Úgyhogy ahelyett hogy hülyeségeket hordasz össze inkább láss neki a feladatnak!
- Máris főnök! - vágta rá szokásosan az arrogáns vigyorával, majd miután lehúzta a maradék italát már itt sem volt.

A pultnál maradva tovább iszogattam, és közben a tőlem nem messze táncoló lányt figyeltem:

- Hmmm szóval Hollson mi? Ez érdekes lesz!
- Jó tanácsként mondom Mr. Wright, hogy legalább próbáljon meg néha más irányba is nézelődni - szólalt meg egy ismeretlen női hang.

Odafordulva egyből megismertem hogy ez ugyanaz a csaj volt aki Xamirával beszélgetett mielőtt őt is felkérték táncolni.

- Nem szorulok női ügyekben tanácsra - mosolyodtam rá amint helyet foglalt mellettem.  - Ismerjük egymást?
- Hallomásból - kortyolt bele a kikért pezsgőjébe, majd kezet nyújtva bemutatkozott:

- Aniela Ricci.

Jobban végigmérve ő is kétség kívűl dögös volt, de engem a barátnője sokkal inkább foglalkoztatott így nem zárkóztam el attól hogy kivételesen kedves legyek:

- Tristan Wright - fogadtam el a gesztust majd láttam hogy Xamira felénk tartva szúrós tekintettel meredt rám.

- Ana - érkezett meg, majd a pulthoz támaszkodva háttal állt nekem minta én ott sem lettem volna. - Szerintem mehetünk, már így is többet tettem ezért az estéért mint amit terveztem.
- Akkor felkérném én is táncolni hölgyem - tettem le a whiskys poharamat, majd felé nyújtva a kezem gonosz mosolyra húztam a számat - hogy megmutassam milyen amikor nem egy hatvanéves vénember a partnere.

Amint kimondtam természetesen azonnal levette a gúnyt így nevetve felém fordult:

- Nem úgy néz ki mint aki tud táncolni.
- Ugyan bébi, ezt a táncot soha nem felejted el.