Levadászva

17

Xamira

- Nem örülsz nekem? - jegyezte meg az arcomra kiült döbbenetet látva.

Az azonnali válasz helyett inkább a tettek mellett döntöttem, így kigáncsolva a földhöz szorítottam majd a homlokához szegeztem a fegyveremet. A sérülések miatt sajnos nem tudtam olyan erősen lefogni, de semmiképpen sem engedhettem meg magamnak hogy észrevegye a fájdalmam.

- Ki vagy te?
- Engem is ez érdekelt, de már megvan a válasz.
- Tudod mit, el se kell mondanod mert már úgysincs jelentősége! - húztam félmosolyra a számat, majd Tristan jóízűen elnevette magát:

- Itt ülsz a derekamon, közben a földhöz szorítasz és azt várod hogy komolyan vegyem a fenyegetésedet? Nem mintha bajom lenne a helyzettel, csak utálom ha a nő van felül.

Jobban megnézve a pózunkat, valóban eléggé érdekesen festettem ebben a szituációban de mielőtt megszólaltam volna folytatta:

- Ha nem tudnám mi a helyzet azt hinném hogy meg akarsz erőszakolni - nézett a szemembe, amiben egyértelműen a gúny tükröződött.

A kijelentését követően zaklatott lettem, és a pulzusom is felgyorsult ami most fordult elő másodszor, és megint ennek a perverz hülyének a közelében. De a legjobban még mindig a tudat idegesített, hogy le se szarta a fejénél lévő fegyvert.

- Először inkább a nyelved vágjam ki?
- Hidd el ezért a nyelvért kár lenne! Egyébként meg a szorításod jóval gyengébb mint mikor a hajón verekedtünk, amiből gyanítom hogy nem vagy a legjobb formádban igaz?

Egyszerűen gyűlöltem hogy mindent kitalál. A lövésem előtt egy hirtelen mozdulattal átvette az irányítást a pozícióm felett, így egy pillanat alatt fordult a kocka és én voltam a földhöz szegezve.

- Na így már mindjárt más! - ütötte el a kezemből a fegyvert ami becsúszott a kamion alá.
- Istenemre mondom hogy golyót repítek a fejedbe te perverz rohadék! - kiabáltam el magam idegességembe mert annyira hevesen vert a szívem hogy alig tudtam gondolkodni tőle.
- Szóval ilyen mikor a Fehér Tigrisek leendő vezére zavarban van. Ide hallom ahogy kalapál a mellkasod cica.

Nem értettem mi történik velem. Olyan érzésem volt mintha a testem, és az eszem is külön akarattal bírna. Szabadulnom kellene ebből a helyzetből, de se a karom, se a lábam nem engedelmeskedett nekem.

- Bár az kétségkívűl meglepett hogy egy nő az örökös - jegyezte meg szarkasztikusan, de ennek a kijelentésének köszönhetően elpattant minden idegszálam és tökön térdelve lerúgtam magamról.

- Hát ez fájt! - egyenesedett fel, de az arcán csak az önelégültség látszódott, mintha direkt akarna idegesíteni.
- Te.... - rántottam elő a farzsebemben lévő pengét -......lenézel mert nő vagyok? Akkor csak figyelj!

Ahogy támadásba lendültem, Tristannek úgy mint a hajón, most is minden lépésemre megvolt a válasza. De a reakciójából ítélve levettem mi a helyzet:

- Látom nem csak én sérültem meg a robbanásban!
- Ne örülj feleslegesen, mert még így is könnyedén elintézlek ha akarom - vágott vissza, majd elmosolyodva a kamion oldalához nyomott és megcsókolt.

Az ajka gyengéden simult az enyémhez, de sajnos akaratomon kívűl én is viszonoztam. Mind a két kezemet a fejem fölé szorította, mire észbe kapva ellöktem magamtól. A hüvelykujját végighúzva a száján nevetve megszólalt:

- Nem is volt rossz, de még van hova fejlődni.
- Dögölj meg Tristan Wright! Gyűlöllek! - jelentettem ki mérgesen majd ismét nekirontottam.
- A csókodból ítélve nem úgy tűnt cicavirág, ráadásul ha a sejtésem nem csal akkor ez volt az első.

Olyan méreg volt bennem amit még ezelőtt soha nem éreztem, így nem vettem tudomást a sebeimről. Minden energiámat arra koncentráltam hogy megöljem ezt a faszt.

- A hullád itt fog feküdni a lábaim előtt.
- Árt a szépségednek ha ideges vagy nem mondták még? - vágta rá majd a pengével egy hosszú vágást ejtettem a felkarján.

Az anyag egyből kiszakadt, és kivillant egy sárkány tetoválás, ami a bicepszén körbefonódva díszelgett. Meglátva belém fagyott a levegő:

- Fekete Sárkány. Az.....az nem lehet.

Kikerekedett szemekkel álltam előtte mire a liftajtó hangjára kaptam oda a figyelmem, amin Diego, Santiago és Nikolai érkeztek meg. A hely hangszigetelt, így valószínűleg ellenőrizni jöttek hogy hol maradok ilyen sokáig, de amint visszafordítottam a fejem Tristanre már hűlt helye volt.