A koreai sorozatok, ismertebb nevükön K-drámák, manapság hatalmas népszerűségnek örvendenek. A rengeteg streamigszolgáltató közül a Netflix rendelkezik a legnagyobb választékkal, ezek közül több alkotás nemzetközi sikereket is elért. Squid Game, All of Us Are Dead, Buisness Proposal - csak néhány cím a Netflix ismertebb sorozatai közül, amikről valószínűleg már mindenki hallott. Ebbe a sorba csatlakozik be a Vincenzo is, lássuk miről is szól.
Vincenzo Cassano, az Olaszországban nevelkedett, ám koreai felmenőkkel rendelkező, fiatal maffiózó Dél-Koreába utazik, hogy egy nemrég elhunyt kínai üzletember vagyonát megszerezze magának - azonban egy sokkal nagyobb ügybe keveredik bele. A Babel Group, Dél-Korea legagyobb és egyben legkorruptabb cégbirodalma. Azonban a mocskos ügyletekre senki nem tud fényt deríteni - egészen addig, ameddig Vincenzo Cassano be nem segít az egyik Babellel bátran szembeszálló ügyvédnek. Ami eleinte kincsvadászatnak indult, végül leszámolásba torkollik, ahol egyik fél sem bánik kesztyűs kézzel a másikkal.
Ha K-drámákról beszélünk mi az, ami mindenkinek először beugrik? Azok a rettenetesen hosszú, időnként 60 percesnél is hosszabb epizódok. Engem leginkább ez riasztott vissza attól, hogy K-drámát nézzek. Jogos a kérdés, hogy most miért kezdtem bele, erre viszont egyszerű a válasz: nem volt semmi más, amit szívesen megnéztem volna és már nagyon kíváncsi voltam, milyen is ez a sorozat.
Szerencsére kellemesen csalódtam, a történet magával ragadott és ha tehettem volna, egyetlen nap alatt ledaráltam volna a sorozatot. A történetvezetés eleinte nagyon furcsa volt, mert nem nagyon emlékeztetett bűnügyi sorozatra. Szerencsére az első néhány rész után egyből beindult a történet és kezdett körvonalazódni, kik is lesznek ennek a sorozatnak az igazi főszereplői. És utána? Utána már minél hamarabb be szerettem volna fejezni.
A szereplőgárda tagadhatatlanul jó volt, mindenki pontosan illett a szerepére - olyannyira, hogy voltak pillanatok, amikor szinte teljesen elfelejtettem, hogy egy sorozatot nézek, ők pedig csak eljátszanak egy szerepet. A karakterek között volt mindenféle: szerethető, utálható, sajnálható, sőt olyan is, aki hatalmas meglepetést okozott a sorozat kellős közepén.
Mint már említettem, a részek körülbelül 1-1,5 óra hosszúak és összesen 20 epizódból áll - egyszóval borzasztó hosszú. A korhatárt mindenképpen 16-osra tenném, ugyanis ha a maffia valakivel leszámol, az nem éppen valami szép látvány. Ezeket a "szörnyűségeket" ellensúlyozza ugyebár a könnyed játék és a humoros jelenetek.
És nekem mi tetszett benne igazán? Az alaptörténet, a krimi-maffia vonal, nekem nagyon bejött már első hallásra is. Ehhez jött hozzá a szuper színészi játék és az a tipikus koreai humor, ami szinte már fájdalmas, de nagyon odaillik. Ha bárki megkérne arra, melyik az a krimisorozat, amit bárkinek szívesen ajánlanék, akkor biztosan ezt a sorozatot mondanám!
YOU ARE READING
𝚂𝚘𝚛𝚘𝚣𝚊𝚝𝚘𝚔 & 𝙼𝚒𝚎𝚐𝚢𝚖𝚊́𝚜
Teen FictionNos, mint a címből is kiderül, ebben a könyvben sorozatokról láthatjátok a véleményemet. Igyekszem viszonylag kevés spoilert beletenni, de előre is bocsi, ha esetleg kerül bele. Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást hozzá.