The fallen angel

1. fejezet

Reggel 8 óra... ideje lenne felkelni, de rohadtul nincs hozzá kedvem... Nincs kedvem lemenni az emeletröl, és végighallgatni a tökéletes mostohaapám kioktatását, hogy pszichológushoz kéne mennem, és nincs kedvem azt se végighallgatni, hogy a mostohatestvérem milyen kis tökéletes...az na...nála nagyobb kurvát keresve se lehetne találni.Nem maradt senkim se...még anyuval sem olyan jó a viszonyunk, mint régen.Pedig amikor elváltak apámtól, aki mellesleg szintén egy szemétláda, mi voltunk ketten a legboldogabb emberek.Mindent eggyütt csináltunk, mindig jól szórakoztunk, és volt egy aranyos kis házikónk a város szélén.De ennek már két éve vége.

-Viki, drágám, gyere le-hallottam anyám hangját a földszintröl...el tudom képzelni, mennyire lehetek neki drága...

-Nem akarok-morogtam.

-Gyere le, nagyszerü hirem van.-próbálkozott továbra is.

-Nah, jó.-adtam meg magamat mégis.Felvettem a kedvenc Nirvanás pántosomat egy kivagdalt fekete farmerrel, és lebattyogtam a lépcsön.Mikorra leértem, majdnem elkapott a hányinger, mert korán reggel nem éppen az ostoba mostohatesómmal szerettem volna találkozni elöször.

-Látom, még mindig lázadsz, kedves.Ha szeretnéd, szivesen elmegyek veled vásárolni, hogy legyen valami normális cuccod is.-okoskodott Annabelle, mire nekem össze kellett szednem minden erömet, hogy ne tépjem ki az összes póthaját.

-Majd ha teljesen elment az eszem.-löktem alrébb.

-Szia kicsim, jól aludtál?-ölelt át anyu.

-Hát, aludtam már jobban is, például akkor, amikor még csak ketten laktunk eggyütt.-vágtam egy totál ártatlan mosolyt.

-Jajj, kicsim, szerintem most is tökéletes életed van.-simogatta meg az arcomat anyu.

-Az, na.-forgattam a szemeimet.-De mi is az a nagy hir?

-Jó reggelt, csajok.-lépett be a ritka seggfej mostohaapám a konyhába.-Elmondtad már neki?-fordult oda anyuhoz.

-Nem, drágám, meg akartalak vele várni téged.

-Mivel is?-fordultam hasonlóan sok kedvvel hozzájuk.

-Szeptembertöl Annabelle-el egy iskolába fogtok járni.-ordibálták mind ketten, mintha ez egyáltalán jó dolog lenne.

Lefagytam.Hogy ezzel a senkiházi kis ribanccal kelljen egy iskolába járnom?Otthon se nagyon viselem el, nem még ha az iskolába is az ö fejét kelljen majd nézegetnem...Amugy nem tudom, hogy fel-e tünt valakinek, de most is van sulim.Csak ez müvészeti iskola, nem egy totál sznob gimnázium.

-És mi lesz a müvészeti sulimmal?-fordultam hisztérikusan anyámhoz.

-Azt elvégezheted levelezö-tagozaton is, már beszéltem az igazgatóval.Szóval, örülsz?-mosolyogtak felém mind hárman.

-Öszintén?-vágtam unott képet.Ezért kellett kiráncigatni a szobámból? Hogy már az elsö napot a nyári szünetböl, és vele az összes többit elrontsák??Ezt nem hiszem el...

-Hagyjatok békén...-álltam fel, és futottam vissza a szobámba.