15. fejezet

40 5 4
                                    


Éreztem, hogy valaki figyel. A legnagyszerűbb pedig az volt, hogy fogalmam sem volt, hol vagyok, és a fejem is szörnyen fájt. Lassan kinyitottam szemeimet, majd megtaláltam a smaragdzöld szempárt, mely engem fürkészett.

-Harry? Mi történt, és hol vagyok?-kérdeztem zavartan. Hangomból érezni lehetett az erőtlenséget.

-Hát végre felébredtél! Nagyon aggódtam érted...Azzal a varázsigével kiütötted magad két napra...

Ja, dereng valami.

-És a legjobb még csak most jön!

Mi volt ebben egyáltalán jó?!

-A természet megvédett téged, Viki.

-Hogy mit csinált? És mégis hogyan?-össze voltam zavarodva, mintha nem is ebbe a világba születtem volna...

-Amikor elvesztetted a kontrollt a tested felett, a földből kinőtt néhány inda,majd összefonódott, akárcsak egy ágy. Arra estél rá. Saját akaratából megvédett a természet! Ilyet még életemben nem láttam....

-Ó, jesszus...-csak ennyit tudtam kinyögni. Annyira hihetetlen volt az egész....

-És te végig itt voltál mellettem?-a kérdés engem is meglepett.

-I-Igen....-pirult el kisfiúsan, lehajtva a fejét. Ahogy így elnézem, szörnyen aranyos...

-Köszönöm-mosolyogtam felé.

Ezek után megöleltem....ismét....Harry nem habozott, szorosan a karjaiba zárt, ami nekem kezdett túl sok lenni. Ezek után adott egy puszit az arcomra, amitől szemeim elkerekedtek...

-Elég, Harry, állj le, kérlek-néztem rá, majd ismét láttam átvillanni a fájdalmat gyönyörű szemein.

-Oké, oké sajnálom....de még barátok vagyunk, ugye?-nézett rám kiskutya szemekkel.

-Persze.-eresztettem felé egy félmosolyt.

-Most akkor mit fogunk csinálni? Mármint, a könyvekkel meg minden....-tettem fel kérdésemet.

-Úgy gondoltam, átmegyünk a laborba, és kipróbálunk pár varázsfőzetet. Remélem ezzel nem szándékozol kiütni magad...-fordult felém vigyorogva.

-Rohadtul vicces vagy.-próbáltam durcás fejet vágni, de a mosolyom nem engedte, így nekem is kiült egy vigyor az arcomra.

-Oké, akkor menjünk is.-nevette el magát Harry, miközben segített feltápászkodni az ágyból.

Csendben sétáltunk a folyosón, mikor észrevettem Matt szobáját, résnyire tárt ajtóval. Hajtott a kíváncsiság, így belestem. Amit ott láttam, attól totálisan lesokkoltam, erre soha életemben még legrosszabb álmomban sem gondoltam volna...

-Úristen, mit csináltok?!


The fallen angelOnde histórias criam vida. Descubra agora