The fallen angel

8. fejezet

Tuti elájultam....amikor magamhoz tértem, csak azt éreztem, hogy nagyon fáj a fejem. Később rá is jöttem, miért: valamilyen autóban lehettem, és nekicsapódtam az oldalának. Kurvára fájt a fejem, ezért káromkodtam egy cifrát.

-Hé, harci cica! Szebben beszélj, nem illenek az ilyen szavak egy ilyen csajszihoz!-hallottam egy mély, férfi hangot a kocsi elejéből.Én kérek elnézést, amiért elraboltak, és még én mertem káromkodni, tényleg...

-Pofa be, Jake! Matt tuti így szereti.-hallottam még egy férfi hangját. Óriási. Most azt is megtudtam, hogy egy elmebetegnek tetszik, ha káromkodom.

A hátamat nekitámasztottam az ülésnek, és próbáltam ülve maradni. A szemem be volt kötve, tehát nem láttam semmit, és még a kezeimet is megkötözték.

Az út többi része a helyzethez képest normálisan telt. A két srác itt-ott mondott egy ízetlen viccet, vagy beszólást, amire inkább nem reagáltam. Körülbelül egy órányi autózás után megálltunk. A kocsiban ülők kiszálltak, majd kirángattak engem is. Felvezettek egy lépcsőn, egy házba, vagy lakásba. Ebből se láttam semmit, mert a kötéseket még nem vették le, ezért ők rángattak maguk után, én meg futottam, mint egy kiskutya. Beléptünk egy szobába, ahol kellemes, édes illat fogadott. Leültettek óvatosan egy székre-ó, a kis gentlemenek-, majd kimentek. Ekkor hirtelen valaki kikötötte a kezeimet, és levette a kötést is a szememről. Sikítani akartam, de aztán meggondoltam magamat. Felnéztem, és egy lány állt előttem. Hosszú, fekete haja a háta közepéig ért, és ki volt vasalva. Rózsaszín rúzst, szempillaspirált és egy térd fölöttig érő, sötétlila ruhát viselt. Alig lehetett tőlem idősebb 3-4 évvel.

-Üdvözöllek! A nevem Amira. Azért vagyok itt, hogy szolgáljalak, felöltöztesselek, és megcsináljam minden kérésedet!-szólalt meg a lány, miközben elég érdekes arckifejezést vághattam, mert elmosolyodott.

-Gyere, át kell öltöznöd! Két óra múlva találkozód van az urammal.-okosított ki ismét. Hát mindjárt elkezdek ugrálni örömömben...de nem igen volt más választásom...

Amira kinyitott egy nagy, kétszárnyas szekrényt, és elővett belőle egy fekete, hosszú ujjú, testhez álló miniruhát, majd ledobta az ágyra. Eddig még nem is volt alkalmam megfigyelni a szobát. A falait lilára festették, a nagy ablakon hosszú függönyök lógtak le a földig. A padló sötétbarna parkettával volt fedve, a szobában volt még egy nagy franciaágy, egy tükrös asztal, egy hatalmas szekrény, egy tévé, és két cserép lila orchidea. A gondolatmenetemből Amira rángatott ki, ugyanis egy szó nélkül fogta magát, és lerángatta a ruháimat, így ott álltam a szoba közepén anyaszült meztelenül....a szekrény ismét kinyitotta, és elővett egy olyan fehérneműt, amit szerintem bármelyik ribanc megirigyelne: sötétlila melltartó fekete csipkerátétekkel és kövekkel. Volt hozzá egy tanga, amivel az volt a gond, hogy a sötétlila részt kifelejtették, és csak a fekete csipkéből állt az egész, ami nem lett volna olyan nagy gond egy más időben és helyzetben. Feladta rám a fehérneműt, majd a ruhát, ezután leültetett egy kényelmes székre, és elkezdte fésülgetni a hajamat. Kivasalta a hajamat, majd ki is sminkelt, eközben mindvégig arról beszélt, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy Mattel fogok találkozni, meg hogy ő a tökéletes pasi....hát majd mindjárt elkezdem magamat különlegesnek érezni...Amikor készen lettem, kaptam még egy lila magassarkút-ezek lila-mániások?!-, majd Amira egy tükör elé vezetett, hogy belenézhessek. Ahogy végignéztem magamon, szinte nem is tudtam, hogy ki az a lány a tükör másik oldalán, de tetszett a látvány. Elképzeltem, ahogyan Liammel megyek így vacsorázni egy étterembe. A képzeletemben láttam, ahogyan végigmér, mikor lesétálok a lépcsőn, majd a fülembe súgja, hogy gyönyörű vagy hercegnőm...ábrándozáshoz is a legjobb időpontot választottam...

-Ami, készen vagytok már? Matt egyre türelmetlenebb, látni akarja azt a bombázót!-dörömbölt egy fiú az ajtón. Felismertem a hangját, ő vezette a kocsit, amivel elraboltak.

-Igen, egy pillanat! Majd én elkísérem őt Matthez!-kiáltott vissza a lány.

Még egy pár fülbevalót tett a fülembe, majd kivezetett a szobából. Végigmentünk egy hosszú folyosón. Ahogy elnéztem, ennek a Mattnek volt pénze rendesen, mert a háza rohadt nagy volt, és rohadt szép. A folyosón azonban nem találkoztunk senkivel. Elértünk a legutolsó ajtóhoz, ahol Amira bekopogott, majd elment. Az ajtó kinyílt, és felém jött egy vigyorgó srác, valószinűleg Matt. Nem hasonlított Liamre, azonban ha egy normális időben találkoznánk úgy, hogy ő is normális, kifejezetten helyesnek találnám.

-Kedvesem, elbűvölően nézel ki! Gyere beljebb, és foglalj helyet!