𝖙𝖊𝖑𝖏𝖊𝖘 𝖘𝖟𝖎́𝖛𝖊𝖒𝖇𝖔̃𝖑~𝚂𝚣𝚘𝚋𝚘𝚜𝚣𝚕𝚊𝚒 𝙳𝚘𝚖𝚒𝚗𝚒𝚔☑

(14)

•a megérkezés•

Zóra

Reggel késésben keltünk ezért csak egy gyors felöltözésre volt időm és már rohantunk is Dominikért később pedig Petiért. Dina ma nem jön velünk ugyanis neki ott van a kisfiúk ezért ő most rá vigyáz. A viszonylag hosszú autóút alatt rosszabbnál rosszabb zenéket hallgattunk valamint énekeltük is azokat.

-Zóra éhes vagyok!-nyavalygott Willi nagyjából az út háromnegyedénél

-Az autópálya kellős közepén honnét a faszomból hozzak neked kaját elmondod?-akadtam ki a fiúra

-Jó akkor mégsem!-vágta be a durcit

Az út többi része szerencsére csendben telt vagyis aminnyire csend tud lenni egy éneklő fiúkkal teli autóban. Mikor végre elértünk Pest legelső utcáihoz nagyon megörültem ugyanis ez a zaj már kezdte fájdítani a fejemet. Pár percel később pedig már a Telki előtt szedelőzködtünk ki a kocsimból. Amikor már mindenkinek megvolt minden cucca az ajtó felé vettük az irányt. Beérve az előtérbe egy szőke hajú tipikus plázacica kinézetű lányt vettem észre a recepciónál aki éppen Bendivel beszélgetett. Épp, hogy becsukódott mögöttünk az ajtó az egész alsó szint felénk kapta a fejét és Andris valamint a titokzatos lány megindult felénk. Míg a középpályás engem és Willit valamint Petit üdvözölte. A szőkeség Dominik karjaiba vetette-hozzáteszem elég szerencsétlenül-magát és a fiú ajkaira tapadt amit a masik fél nem fogadott túl kedvesen így a meghitt pillanatuknak hamar vége lett.

-Ő ki?-suttogtam a mellettem álló kereszt testvéremnek

-Fanni és a barátnője már amióta...-válaszolt de én félbeszakítottam

-Szakítottunk-fejeztem be a mondatát és éreztem, hogy a könnyektől fátyolos lesz a látásom

-Zóra én nagyon sajnálom..-kezdett volna bele a sajnálkozásába amit én megszakítottam

A szobakulcsaimat elkérve cipeltem fel a kicsit nagyon nehéz bőröndömet az emeletre. Szeremcsére senkivel sem közös a szobám így miután köszöntem minden létező embernek a központban végre magamra zártam az ajtót és behuppantam az ágyamba. Sírás közben arra lettem figyelmes két levegővétel között, hogy kopogtattak az ajtómon. Egy olyan tipikus Zórás "mivan?" után Ádám közölte velem, hogy megyünk be a városba és szeretnék ha én is mennék ezért gyorsan magamra kaptam valami vállalható rövidnadrág-pulcsi párost és ellenőrizve, hogy mindenem megvan-e léptem ki az ajtómon ahol már majdnem az egész magyar válogatott állt. Bendivel a sor elején indultunk meg a kijárati ajtó felé ahol szerencsére kiengedtek minket ezért egy kis idő múlva már a Rózsadombon sétáltunk lefelé.

Mikor beértünk az Andrássyra a kereszttestvéremmel egy kicsit a többiketől elszakadva nézegettük a kirakatokat és beszgettünk mindenféle értelmetlen dologról. Amikor végeztünk a túránkkal a város egyik nagyon szép éttermébe ültünk be vacsorázni ahol kimentünk a teraszra ezért a kilátas meg szebb volt mint általában. Szerencsénkre este kivételesen nem voltak annyian. Ennek és a napszemüvegnek köszönhetően nem sokan ismertek fel minket. Akik pedig igen azok csak megnéztek mindenkit a csapatból és tovább is mentek. Amkkor már végre senkinek sem volt baja a mellette ülővel mindenki leült és beszélgetni kezdtünk. Felém Fanni intte az este első kérdését talán szandékosan is. Tudta, hogy miatta szakított velem Dominik és le akart járatni minden áron.

-És mondd csak Zóra sportoltál már valamit? Nagyon jó alakod van és tippeket szeretnék tőled kérni!-mosolygott rám és kedzett el bájos hangon beszélni velem

-Igen.-kezdtem bele flegma hangon amire Andris megbökte az oldalamat ezért már én is cicababa hangra váltva folytattam a válaszadásomat
-13, 14 és 15 évesen én lettem talajtornából a Junior Európa bajnok. Én voltam az MTK U12-es csapatjában a kapitány ami itthon a Bozsik Junior ligát megnyerte pár évvel ezelőtt. Ezek mellett pedig kismillió gokart versenyt nyertem meg.-könyököltem a kezeimre

-És 15 éves korod után miért nem sportoltál?-kezdte el forgatni a kést a szívemben amire csak annyi volt a reakcióm, hogy Andris combján pihenő kezét megszorítottam.

-Pontosabban 16 évesen hagytam abba minden nemű sportot mert az egyik edzésen ráestem nyújtózás közben sípcsonttal a korlátra ugyanis elszámoltam az egyik szaltó hosszát és nem nyújtottam bele az ugrásomba.-válaszoltam mosolyogva ami kicsit sem volt igazi
-Ezután pedig vagy 5 műtétem volt és még most sem bízom a jobb lábamban teljesen.-fejeztem be a mesélésemet

-Jaj sajnálom nem tudtam!-kezdett el sipákolni a lány amit egy szemforgatással díjaztam

-De te judoztál is nem?-nézett rám a telefonja mögül Ádám

-De de azt nem szerettem.-fintorogtam a fiúra

-Látszik mennyire...-forgatta szintén a szemeit

-Miért?-kíváncsiskodott a szőke lány

-Ebből is junior magyar bajnok volt hét évesen.-válszolt helyettem Andris

-Hát öcsém, hogy neked mindenhol ott kell lenned!-dorgált le Bendi

-Hát most Istenem...-csaptam a combjaimra de pár pillanattal később már nevetve dőltünk jobbra-balra

Amikor már mindneki befejezte a nevetést leadtuk a rendelésünket. Én csak egy palacsintát kértem aminek a végét már nem emlékszem, hogy ki ette meg de neki ízlett. Este kilenc felé indultunk el a központba vissza. Viszonylag gyorsan odaértünk bár amennyire egy visongó fiúkkal teli csapattal lehet menni. Miután visszaértünk a Telkibe mindnekit elküldtem fürödni és egy közös társas esttel zártuk a napot nagyjából hajnali egy lehetett amikor mindneki megtalálta a szobaját és csend lett az egész építményben. Mivel nem tudtam aludni ezért egy doboz cigivel a kardigánim zsebében csoszogtam ki egy papucsban hosszúnadrágban és trikóban az emeleti teraszra ahol egy asztal pár szék valamint egy kis kanapé kapott helyet. A szürke ülőgarnitúrán helyet foglalva gyújtottam meg az első szál tüdőrombolómat. Mikor nagyjából már a harmadik szálnál jártam egy kis neszre lettem figyelmes ami az ajtó felől jött. Egy kicsivel később már a Dominikra hajtott fejemmel csodáltam az eget és kezdtünk el mindenről beszélgetni. Pár pillanattal ezután arra lettem figyelmes, hogy leragadtak a szemeim. Félhomályban még éreztem, ahogy a fiú felkap az ölébe és reményeim szerint a szobámba visz. Miután betakargatott egy puszit nyimott a számra és az ajtót maga után becsukva hagyott magamra.

~Szavak száma:
~Dátum: '21. 11. 10. szerda

Letti💞