A régi Victoria az új Zóra!
•egy közös nap•
Zóra
-És mit mondtál neki?-kérdezte egy adag spagettivel a szájában
-Elfutottam-adtam meg a válaszomat egy kicsit nevetve
-Nem vicces!-mondta a fejét fogva a DAC középpályása
-Visszagondolva igenis az!-cáfoltam meg az állítását mikor végiggondoltam a fürdőben történt eseményeket
-Nekem aztán mindegy. Az a lényeg, hogy örülsz!-mosolygott rám kedvesen a kereszttestvérem
-Kész vagy?-nézett a tányéramra-Igen-dőltem hátra boldogan
-Akkor indulás! Várj meg kinnt mindjárt megyek!-utasított ellent nem tűrve
Mikor kiértem megcsapott az a tipikus olasz este illat amit nagyon szerettem. Ahogy mondta Andris megvártam a kis aranyos étterem előtt és addig gyönyörködtem a tájban ami egy tengrepartból valamint a csillagos égből állt. Amint a fiú végzett a fizetéssel mellém lépett és elindultunk haza. Csendben sétáltunk egymás mellett a hangulatosabbnál hagulatosabb utcákon. Amikor hazaértünk már mindenki aludt ezért a világ legnagyobb csendjében vonultunk fel az emeletre. Miközben sétáltam el a húgom szobája mellett észrevettem egy kis szentély szerű asztalkát az ajtóban. Ott láttam egy képet a kicsi húgocskámról akit a világon a legjobban szerettem. A fotó előtt pár kis elemes gyertya helyezkedett el. Mikor Andris mellém ért egy ugyanolyan gyertyát nyomott a kezembe. Én azt bekapcsolva tettem le a kép elé és egy pár pillanatig még gyönyörködtem benne.
-Gyere Zazi megcsináltam az ágyat!-suttogta Andris és megemelve a bőröndömet tűnt el a folyosó végén lévő szobámban
Egy pár pillanatig még maradtam majd megpusziltam a kezemet és a képhez érintve kívantam jó éjszakát a lánykának aki a keretből nézett vissza rám. Ezt követően én is eltűntem a folyosó végén.
....
-Jó reggelt Csipkerózsika!-keltett simogatva Andris
-Jó lenne ha nem keltettél volna fel!-mondtam neki durcásan
-Vicces vagy!-forgatta a szemeit vigyorogva
-Tudom!-kacsintottam a fiúra aki egy fejrázással nyugtázta tettemet
A fürdőbe belépve néztem körül es mosolyogtatott meg a látvány mivel Irina egy magyon szép virágcsokrot tett a mosdókagylónál lévő pulthoz egy kedves üzenettel az oldalán.
Sajnálaom a történteket aranyom! Ha bármi kellene hívj fel nyugodtan! Apád elküldött egy hét pihenőre de ha nincsen valami rendben otthon azonnal szólj! És ha szeretnél egy finomat enni akkor tudod a címemet!
Puszi: Irina♡-olvastam fel vidáman a kedves kis üzenetet egy apró lapocskáról amit idő közben beletettem a telefontokomba. A készüléken indítottam el a kedvenc lejátszási listámat és szálltam be a zuhanykabinba. A privát koncertemet a telefonom csörgése zavarta meg. Gyorsan kiszálltam a forró víz alól és a köntösömet megamra véve vettem fel a telefonomat amin Dia neve virított.
-Na miújság Dinácskám?-csaptam vele a közepébe
-Meglett. Zóra itt van a kezemben!-sírt a telefonba az örömtől
Gondolkodás nélkül kapcsoltam be a face time funkciót a hívásban amit az újdonsült anyuka készség nélkül fogadott. Pár pillanat múlva már négyen sírtunk a telefonba ugyanis idő közben Andris és Peti is beköszönt a hívásba. Amikor kigyönyörködük magunkat a legkisebb Gulácsiba bontottuk a hívást ugyanis Dina nagyon álmos volt amit megértettem mert nem minden nap szül meg egy csodagyönyörű kisfiút az ember.
-Ne sírj már te!-bökött meg Andris
-De én is akarok saját gyereket majd!-néztem fel rá könnyes szemekkel
-Szívem csodák mindig is vannak voltak és lesznek csak ki kell várni a pillanatot!-vígasztalt a fiú mert ő pontosan tudta, hogy mennyire szomorú voltam mindig is amikor valakinek saját gyereke lett ugyanis nekem egy betegség miatt sajnos nagyon kevés arra az esély, hogy saját gyerekem lehessen
-Tudom de...-kezdtem volna bele
-Na akkor meg? Nincsen miért sírni. Megtalálod a megfelelő embert akkor arra felé fog járni a gólya is.-vágott közbe és dobta fel egy kicsit a hangulatomat
-Eb-re jössz?-törte meg a csendet a fiú-Remélem. Miért?-kíváncsiskodtam
-Csak érdelekelt.-rántotta meg a vállát
Tudtam, hogy volt különösebb indoka is de nem firtattam tovább a témát ha akarja elmondja ha nem akkor nem. Felkászálodtam a földről és a fiút a fürdőben hagyva kezdtem el felöltözni. Ma is fekete színben pompázó ruhát választottam magamnak ami ezúttal egy fekete melegítőből és egy pólóból állt. Kilépve a folyosóra csapott meg az a tipikus tavaszi illat ami a nyitott ablakból telítette be az egész házat.
-Hamarosan mehetünk haza a Pestre.-jött ki mögülem Andris
-Hála ég.-mondtam mosolyogva
Nagyon szerettem Magyarországon lenni legfőképp a Telkiben. Olyan nekem az a hely mint a második otthonom. Főleg ha a fiaimmal edzhetek ami elég sokszor elő szokott fordulni mivel nem tudok megülni a seggemen soha.
Ebéd után délután a várost jártuk Andrissal és mutogattam neki a legújjabb kedvenc helyeimet amiket még tavaly fedeztem fel. Mikor hazaértünk egy közös családi vacsorával és társas esttel zártuk a napot. Fürdés után mindenki visszament a nappaliba es a kanapén kedztük el a Drive to Survive-ot nézni ami mindnekinek tetszett. Nem is csoda ugyanis én javasoltam. Amikor már mindenki az alvás mellett döntött lekapcsoltam a tv-t és én is megpróbálkoztam az alvással ami szerencsére sikerült is. Andris mellkasát használva a párnamnak aludtam el és álmodtam a legeslegjobb álmomat amire eddig emlékszem.
~Szavak száma: 823
~Dátum: '21. 10. 27. szerdaLetti💞
YOU ARE READING
𝖙𝖊𝖑𝖏𝖊𝖘 𝖘𝖟𝖎́𝖛𝖊𝖒𝖇𝖔̃𝖑~𝚂𝚣𝚘𝚋𝚘𝚜𝚣𝚕𝚊𝚒 𝙳𝚘𝚖𝚒𝚗𝚒𝚔☑
Fanfiction𝐙𝐨̀𝐫𝐚 𝐑𝐨𝐬𝐬𝐢 𝑂𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑗𝑜́ 𝑡𝑎𝑛𝑖̄𝑡𝑜́ 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑜̃, 𝑎𝑚𝑖𝑙𝑦𝑒𝑛 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑘𝑒𝑙𝑙𝑒𝑡𝑡, 𝑒𝑠𝑧𝑡𝑒𝑛𝑑𝑜̃𝑛 𝑎̄𝑡 𝑎𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙 𝑎𝑙𝑎𝑡𝑡 ℎ𝑒𝑣𝑒𝑟𝑡𝑒𝑘 𝑎 𝑘𝑜̈𝑛𝑦𝑣𝑒𝑘. 𝐒𝐳𝐨𝐛𝐨𝐬𝐳𝐥𝐚𝐢 𝐃𝐨𝐦𝐢𝐧𝐢𝐤 𝑆𝑧𝑒𝑟𝑒𝑙𝑒𝑚𝑛𝑒...