𝖙𝖊𝖑𝖏𝖊𝖘 𝖘𝖟𝖎́𝖛𝖊𝖒𝖇𝖔̃𝖑~𝚂𝚣𝚘𝚋𝚘𝚜𝚣𝚕𝚊𝚒 𝙳𝚘𝚖𝚒𝚗𝚒𝚔☑

(9)

A régi Victoria az új Zóra!

•egy közös nap•

Zóra

-És mit mondtál neki?-kérdezte egy adag spagettivel a szájában

-Elfutottam-adtam meg a válaszomat egy kicsit nevetve

-Nem vicces!-mondta a fejét fogva a DAC középpályása

-Visszagondolva igenis az!-cáfoltam meg az állítását mikor végiggondoltam a fürdőben történt eseményeket

-Nekem aztán mindegy. Az a lényeg, hogy örülsz!-mosolygott rám kedvesen a kereszttestvérem
-Kész vagy?-nézett a tányéramra

-Igen-dőltem hátra boldogan

-Akkor indulás! Várj meg kinnt mindjárt megyek!-utasított ellent nem tűrve

Mikor kiértem megcsapott az a tipikus olasz este illat amit nagyon szerettem. Ahogy mondta Andris megvártam a kis aranyos étterem előtt és addig gyönyörködtem a tájban ami egy tengrepartból valamint a csillagos égből állt. Amint a fiú végzett a fizetéssel mellém lépett és elindultunk haza. Csendben sétáltunk egymás mellett a hangulatosabbnál hagulatosabb utcákon. Amikor hazaértünk már mindenki aludt ezért a világ legnagyobb csendjében vonultunk fel az emeletre. Miközben sétáltam el a húgom szobája mellett észrevettem egy kis szentély szerű asztalkát az ajtóban. Ott láttam egy képet a kicsi húgocskámról akit a világon a legjobban szerettem. A fotó előtt pár kis elemes gyertya helyezkedett el. Mikor Andris mellém ért egy ugyanolyan gyertyát nyomott a kezembe. Én azt bekapcsolva tettem le a kép elé és egy pár pillanatig még gyönyörködtem benne.

-Gyere Zazi megcsináltam az ágyat!-suttogta Andris és megemelve a bőröndömet tűnt el a folyosó végén lévő szobámban

Egy pár pillanatig még maradtam majd megpusziltam a kezemet és a képhez érintve kívantam jó éjszakát a lánykának aki a keretből nézett vissza rám. Ezt követően én is eltűntem a folyosó végén.

....

-Jó reggelt Csipkerózsika!-keltett simogatva Andris

-Jó lenne ha nem keltettél volna fel!-mondtam neki durcásan

-Vicces vagy!-forgatta a szemeit vigyorogva

-Tudom!-kacsintottam a fiúra aki egy fejrázással nyugtázta tettemet

A fürdőbe belépve néztem körül es mosolyogtatott meg a látvány mivel Irina egy magyon szép virágcsokrot tett a mosdókagylónál lévő pulthoz egy kedves üzenettel az oldalán.

Sajnálaom a történteket aranyom! Ha bármi kellene hívj fel nyugodtan! Apád elküldött egy hét pihenőre de ha nincsen valami rendben otthon azonnal szólj! És ha szeretnél egy finomat enni akkor tudod a címemet!
Puszi: Irina♡

-olvastam fel vidáman a kedves kis üzenetet egy apró lapocskáról amit idő közben beletettem a telefontokomba. A készüléken indítottam el a kedvenc lejátszási listámat és szálltam be a zuhanykabinba. A privát koncertemet a telefonom csörgése zavarta meg. Gyorsan kiszálltam a forró víz alól és a köntösömet megamra véve vettem fel a telefonomat amin Dia neve virított.

-Na miújság Dinácskám?-csaptam vele a közepébe

-Meglett. Zóra itt van a kezemben!-sírt a telefonba az örömtől

Gondolkodás nélkül kapcsoltam be a face time funkciót a hívásban amit az újdonsült anyuka készség nélkül fogadott. Pár pillanat múlva már négyen sírtunk a telefonba ugyanis idő közben Andris és Peti is beköszönt a hívásba. Amikor kigyönyörködük magunkat a legkisebb Gulácsiba bontottuk a hívást ugyanis Dina nagyon álmos volt amit megértettem mert nem minden nap szül meg egy csodagyönyörű kisfiút az ember.

-Ne sírj már te!-bökött meg Andris

-De én is akarok saját gyereket majd!-néztem fel rá könnyes szemekkel

-Szívem csodák mindig is vannak voltak és lesznek csak ki kell várni a pillanatot!-vígasztalt a fiú mert ő pontosan tudta, hogy mennyire szomorú voltam mindig is amikor valakinek saját gyereke lett ugyanis nekem egy betegség miatt sajnos nagyon kevés arra az esély, hogy saját gyerekem lehessen

-Tudom de...-kezdtem volna bele

-Na akkor meg? Nincsen miért sírni. Megtalálod a megfelelő embert akkor arra felé fog járni a gólya is.-vágott közbe és dobta fel egy kicsit a hangulatomat
-Eb-re jössz?-törte meg a csendet a fiú

-Remélem. Miért?-kíváncsiskodtam

-Csak érdelekelt.-rántotta meg a vállát

Tudtam, hogy volt különösebb indoka is de nem firtattam tovább a témát ha akarja elmondja ha nem akkor nem. Felkászálodtam a földről és a fiút a fürdőben hagyva kezdtem el felöltözni. Ma is fekete színben pompázó ruhát választottam magamnak ami ezúttal egy fekete melegítőből és egy pólóból állt. Kilépve a folyosóra csapott meg az a tipikus tavaszi illat ami a nyitott ablakból telítette be az egész házat.

-Hamarosan mehetünk haza a Pestre.-jött ki mögülem Andris

-Hála ég.-mondtam mosolyogva

Nagyon szerettem Magyarországon lenni legfőképp a Telkiben. Olyan nekem az a hely mint a második otthonom. Főleg ha a fiaimmal edzhetek ami elég sokszor elő szokott fordulni mivel nem tudok megülni a seggemen soha.

Ebéd után délután a várost jártuk Andrissal és mutogattam neki a legújjabb kedvenc helyeimet amiket még tavaly fedeztem fel. Mikor hazaértünk egy közös családi vacsorával és társas esttel zártuk a napot. Fürdés után mindenki visszament a nappaliba es a kanapén kedztük el a Drive to Survive-ot nézni ami mindnekinek tetszett. Nem is csoda ugyanis én javasoltam. Amikor már mindenki az alvás mellett döntött lekapcsoltam a tv-t és én is megpróbálkoztam az alvással ami szerencsére sikerült is. Andris mellkasát használva a párnamnak aludtam el és álmodtam a legeslegjobb álmomat amire eddig emlékszem.

~Szavak száma: 823
~Dátum: '21. 10. 27. szerda

Letti💞