𝖙𝖊𝖑𝖏𝖊𝖘 𝖘𝖟𝖎́𝖛𝖊𝖒𝖇𝖔̃𝖑~𝚂𝚣𝚘𝚋𝚘𝚜𝚣𝚕𝚊𝚒 𝙳𝚘𝚖𝚒𝚗𝚒𝚔☑

(6)

•a szobacsere•

Dominik

Willi napok óta egyre gondterheltebb ami a teljesítményén is látszik és a szeme alatti akrikák is egyre nagyobbak de még nem adott értelmes választ a hogylétére így elhatároztam, hogy ma a repülőn megkérdezem tőle ami sikerülhetett is volna, ha nem alutdt volna el így inkább másik időpontot választottam a tervem véghezvivésére. Zórát péntek óta nem láttam de állítólag ma már jönni fog amit nagyon remélem mert bevallom már egy kicsit kezd hiányozni a csillogó szeme és a kislányos mosolya amikor valaki viccet mesél neki. A gondolatmenetemből a telefonom zörgése ébresztett fel szó szerint ugyanis majdnem elaludtam.

liliana07 üzenetet szeretne küldeni neked

Természetesen azonnal felnyitottam a telefonomat és elfogadtam az engedélykérését ugynis Lili az orvosi titkárnőnk Victoria legjobb barátnője.

liliana07: Szia! Mi is elindultunk vissza és szeretnék kérni/kérdezni tőled valamit
-írta a lány és meglepődötten álltam neki begépelni a válaszomat

szoboszlaidominik: Szia! Nyugodtan😌
-írtam neki vissza és egy kis idő múlva egy ksiebb regényt kaptam válaszul

liliana07: Hú hát.. Először is ígérd meg, hogy köztünk marad és Zóra nem tudja meg! Másodszor pedig; én írom a szobabeosztást és Zórának is meg kell mutatnom úgyhogy nem írhatok be magam mellé azt akit szeretnék így téged mivel Sindeyvel raktalak egy szobába magamat pedig Zórával meg szeretnélek kérni arra, hogy becsekkolás után cseréljünk helyet mert Sidneyvel szeretnénk egy szobában lenni.

szoboszlaidominik: De azért védekezzetek!
-jött belőlem elő a szemtelen énem

liliana07: Vicces. De komolyra véve a szót akkor? Hogy döntesz?

szoboszlaidominik: Számíthatsz rám😉
-írtam be a rövid válaszomat ugyanis szoltak, hogy megérkeztünk és szálljunk le a gépről

Amint megérkeztünk a szállodába egyből Zórát kezdtem el keresni ugyanis ők is itt lesznek remélhetőleg de hamar rá kellett jöjjek, hogy csak az előbb indultak el ezért nem mostanában fognak megjönni. Addig az edzőnk szabadon engedett minket ugyanis a szobáink nem voltak még készek mivel előbb érkeztünk így maradt egy pár óránk várost nézni. De Willi inkább az előtérben kihelyezett kanapékon foglalt helyet és aludt volna el ha végre nem megyek oda elé és kezdek el vele beszélgetni.

-Mi van veled mostanában?-szúrtam neki oda azt a kérdést ami napok ótá piszkálja a csőrömet

-Nem tudom..-adta meg a válaszát kicsit sem lelkesen de látszott rajta, hogy beszélni fog csak össze kell szednie magát
-Keressünk valami kávézót és inkább ott beszélek erről!-mondta majd elinult a hotel kijárata felé én pedig követtem

Mivel Salzburg egy elég nagy város ezért inkább a telefonomon kerestem egy kávézot és oda mentünk, ugyanis nem a legjobb ötlet itt elveszni tekintve, hogy mindenhol olyan emberek vannak akik nem a legszebben néznek ránk. Hamar odaértünk ezért nem volt szerencsém újra megcsodálni a várost ahol egyszer már laktam tizenéves koromban de eldöntöttem, hogy Zórával ketten muszáj lesz megnéznünk. A kávézó nagyon aranyos volt, egy öreg néni vezette és feltételezem a saját keze által megmunkált virágok ültek a korláton amik így szeptember közepén már nem annyira illatoznak de azért jó volt őket nézni amíg Willi elveszett a gondolataiban.

-Dominik..-szólalt meg kb. tíz perc hallgatás után
-Nem vagyok jól.-mondta és az összes lehetséges rossz dolog lejátszódott a fejemben mire végre kifejtette jobban is, hogy mit takar ez a mondat
-Zóra húga meghalt. És én pedig teljesen egyedül hagytam ezért nyilván én vagyok a hibás és ezt tudom és ne dörgöld az orrom alá légyszíves így is pontosan tudom, hogy elbasztam.-nézett rám komolyan mire csak bólintottam és folytatta a mondandóját
-Anne tegnap ki akart dobni mert meglátta a közös képünket Vickel és azt hitte, hogy vele csalom de nem tennék ilyent soha! És azt mondta, hogy ez volt az utolsó esélyem. De én persze nézzem el neki, hogy az exével irogat meg találkozgat! Mert ha nem akkor már világ vége van. A héten egyik nap nyitva hagyta a telefonját és olyant láttam benne amit szerintem nem kellett volna. Anne olyan képét amit még szerintem nekem sem küldene el. És ezt az exével közös beszélgetésükben.-emelt végre rám a tekintetét amik most könnyel voltak tele de nem engedett kis belőle egyet sem

Amikor végre sikerült megbeszélnem vele a dolgokat kérdezgettem egy párat Zóráról és mire végeztünk a kis csevegésünkkel hívtak, hogy a lányok már jönnek a szállóba úgyhogy induljunk el visszafelé. Amit meg is tettünk és útközben kitaláltam a tökéletes rejtett randi ötletemet amit Zórával terveztem el. Erre éppen elég időm maradt, ugyanis mire végeztem vele már a recepciónál álltunk és az ajtón közeledő két lányt figyeltük ahogyan éppen beszélgetnek. Zórán egy fekete szoknya egy póló és egy fekete bőrkabát valamint egy napszemüveg volt amit nem értek, ugyanis este nyolckor nem tudom, hogy hogyan süt a nap a szemébe de nem tettem szóvá. Mire eszembe jutott már Lilivel indultak fel a szobájukba.

....

Éppen a vizsgálóasztalon vagyis a mellettünk levő szoba asztalán feküdtem ami valljuk be kicsit sem volt kényelmes. Victoria valami papírokat irogatott az asztalom amikor megszólaltam.

-Tudod nagyon helyesen néztél ki köntösben. Csak azt nem értem, hogy miért volt rajtad napszemüveg, ha nem süt a nap?!-kérdeztem a lányt amire letette a tollat és rámnézett a szemeit még mindig eltakaró napszemüveg mögül

-Ha akkora táskák lennének a szemeid alatt amit még a kínaniak sem tudnak lekoppintani talán megértenéd!-jelentette ki és újra tollat fogott majd aláírt egy papírt és kitessékelt a szobából

Az ajtó előtt pedig az éppen kopogni készülő Lilivel találtam magam szemben

-Mi járatban te itt?-kérdeztem a lánytól amire egy adag müzlit és tejet láttam meg a kezében

-Zórát próbálom az evésre rávenni. Meg majd mindjárt az egész csapat. Veled mizu?-érdeklődött

-Doktornéni megvizsgált.-mondtam a lánynak és a közeledő fiúk törték meg a beszélgetésünket

-Ha megbántod kirúgatlak!-sziszegte majd újra mosolygós képet varázsolva magának köszöntötte a fiúkat

Egy gyors terv ismertetés után bekopogott az "orvosiba" és egy igen válasz után benyitott az egész bagázzsal a nyakában. Zóra először kérdőn majd egy mosolyt elengedve ültetett le mindenkit az asztal köré. Mindenki nagyban falatozott kivéve Zóra ugyanis ki sem látszott a papírjai közül amik veszélyben ám de az asztalon voltak. Egy telefoncsörgés szakította félbe a bezsélgetésünket amit Zóra egy gyors bocsánatkérés után fel is vett és fél perc múlva már a dallamos olasz hangájtól volt hangos a szoba amit mindenki csak epekedve hallagtott. Mikor végzett a kiabálással Zóra a szoba másik felébe hajította megint a telefonját amit csodálok, hogy nem tört még be. A lány csak legyintett egyet mivel mindneki ugy nézte mint aki nem látott még embert. Mire végre mindneki leszállt a témáról az orvosunk közölte, hogy elmenne aludni ha nem baj amit persze mindneki megértett így már csak a titkárnőnk volt a nő közöttünk aki éppen nagy témába volt mindnekivel is amikor a kapitányunk Peti ránézett az órára és mivel már éjfél is elmúlt mindenkit eltessékelt aludni. Én bezártam az ajtót és átsétáltam a szomszédba ahol is a világ számomra egyik legkedvesebb látványával találtam magam szembe; Zóra egy nagyon nagy pólóban takaróval a hátám szuszogott ami betötlötte az egész szobát. Mivel a lány az egész ágyat elfoglalta így nagy sajnálatomra a szőnyegen kellett, hogy aludjak amit nem szívesen tettem ugyanis egyre jobban megkedveltem a lányt és szívesebben aludtam volna vele mint a takarómmal de így is megtette mivel a szuszogására aludhattam el és vele álmodtam.

~Szavak száma:1185
~Dátum:'21.10.11.

Letti💞