𝖙𝖊𝖑𝖏𝖊𝖘 𝖘𝖟𝖎́𝖛𝖊𝖒𝖇𝖔̃𝖑~𝚂𝚣𝚘𝚋𝚘𝚜𝚣𝚕𝚊𝚒 𝙳𝚘𝚖𝚒𝚗𝚒𝚔☑

(15)

•a birtokon•

Dominik

Este nem tudtam aludni ezért Fannit otthagyva a szobámban mentem ki az erkélyre ahol a cigiző Zórát láttam meg. Leültem mellé és egy kis ideig beszélgettünk majd a lány egyenletes szuszogására lettem figyelmes. Óvatosan felemelve vittem be a szobájába ami előtt délután vártuk. A vacsora közben nagyon feszült volt a hangulata emiatt keveset is evett. Nem tudom, hogy mi frusztrálta ennyire de sejtésem szerint Fanni és a csipkelődő kérdései. Meg is akartam ezeket kérdezni a beszélgetésünk közben de amikor már oda jutottam volna elaludt. Miután gondosan betakargattam egy puszit adtam a szájára búcsúzás képpen és magam mögött becsukva az ajtót hagytam magára a lányt.

....

Reggel Fanni ócska kornyikálására keltem és egy nagyon gyors öltözködés után gyorsan sétálva már szinte futva mentem ki a tegnap esti beszélgetésem helyszínére. Itt Attilát és nagyit* találtam beszélgetni. Egy gyors köszönés után a fejemre húztam egy takarót és próbáltam még egy picit pihenni. Ez természetesen nem jött össze mivel nem sokkal az elhelyezkedésem után nagyot kiabálva rontott ki az ajtó Andris és Zóra.

-ÁÁÁ!-kiabálták mindeketten egyszerre

-Mivan Dominik túlóráztál este?-kezdett el Zóra velem beszélgetni

-Jaj ne is mondd reggel fel se keltem már énekelgetett. És nem ám halkan á dehogy miért is?! Jó hangosan had süketüljek meg!-akadtam ki és ültem fel törökülésbe a kanapén

-Hogy merészeltél így beszélni rólam?!-vékonyította a mögöttem álló Fanni a hangját

A kijelentésére a kezeimbe temettem a fejemet a lány pedig sírva futott el feltételezem szobánkba. A kint maradóak pedig hangos nevetésben törtek ki. A kapitányunk lánya annyira viccesnek találta a helyzetet, hogy leesett a székről így már a hideg járólapon nevetgélt. Én pedig esetlenül keltem fel valamint indultam a "barátnőm után". Mikor végre visszaértem a szobámhoz a zárt ajtóval találtam magam szemben. Kopogtattam de egy "hagyjál" után feladtam a dolgot. Majd megnyugszik. Gondolkoztam magamban és indultam le az étkezőbe.

-Most, hogy mindenki itt van szeretném közölni, hogy reggeli után apával eljöttök hozzánk a Domb* aljába a tanyához. Köszönöm a figyelmet jó étvágyat!-közölte velünk Zóra és engem kikerülve hagyta el az edzőközpontot

Reggeli után ahogy a lány mondta Rossi vezetésével elindultunk a Rózsadomb taljára az állítólagos tanyájukhoz. Egy erdős ösvény vezetett oda de teljesen megérte a sétalás ugyanis egy nagyon takaros már szinte filmbe illő zöld terület állt az útunk végén. Az ajtóban pedig a telefonozó Zóra volt egy használt focicipőben és egy összeíllő lila rövidnadrág-melltartó párosban. Amint odaértünk eltette a telefonját és elmondva a fontos tudnivalókat engedett minket be a kapun. A birtok végében álló istállókhoz mentünk ami előtt volt kettő kapu feltételezem focizni fogunk ha már mindnekinek stoplist kellett húznia.

-Ő itt Jolánka a tehenünk.-mutatott gyermeki mosollyal a mellette álló tehénre

-Megfejhetem?-kérdezte mellettem Szabi nevetve

-Már sajnos nagyon ritkán ad tejet mert már kiöregedett ebből. De ha szeretnéd... Max tökön rúg most nincs abban semmi-rántotta meg a vállát és tovább invitált minket a lóvához
-Ő pedig itt Milla a lovam. Lovagolható úgyhogy majd estefelé felülhet rá valaki ha szeretne.-mondta és a mondókája vegére megjelent mögötte egy németjuhász es egy macska akitől valljuk be megilyedtem egy kicsit
-Ők Cina és Cica.-fejezte be a farm látogatásunkat a lány

-Ott hátul mi van?-kíváncsiskodott Attila

-A régi tornásztermem.-engedett meg magának egy szomorkás mosolyt

Pár pillanattal később már egy labdával a kezében invitált minket a zöld területre. Egy alapos bemelegítés után kérte meg az apját, hogy legyen bíró a meccsünkön. Mikor nagyjából egy óra után le lett fújva a játék Andris és az egész nyertes csapatjuk futott oda a lányhoz és egy emberként dobták fel őt a magasba. A harmadik dobásnál a tornászunk megállt kézenállásba Andris nyakában. Kicsivel később pedig a már előttük álló Szalai-Willi páros kezébe szaltózott le akik szépen elkapva tették le a földre.

-Ügyesek vagytok! Most pedig menjünk be ebédelni mondanom kell valamit.-intett be minket a házba mosolyogva a kapitányunk

Az ebéd az én észrevételem szempontjából viszonylag jó hangulatban telt amíg nem csengettek. Zóra állt fel közülünk elsőnek és libbent el a vékony alakjával a bejárati ajtó felé. Pár pillanat múlva Fannival maga mellett tért vissza köreinkbe majd egy tányérat a lány elé téve elfoglalta a helyét Andris mellett. Hozzánk képest halkan fogyasztottuk el a vacsoránkat és amikor már mindenki végzett a legidősebb Rossi figyelmet kért magának.

-Remélem mindenkinek ízlett az ebéd most pedig egy fontos dologról szeretnék veletek beszélni...-kezdett bele amire a vele szemben ülő lánya méregetni kezdte
-Mint tudjátok a legkisebb lányom sajnos már nem lehet velünk.-folytatta

-Részvétünk!-szól az egész csapat és Fanni egyszerre amit a férfi bólintva fogadott

-Köszönöm gyerekek! De visszatérve a tárgyra holnap, a reggeli edzés után tíz órától jelenésünk van a város széli temetőben, hogy Magyarországon is megfelelőképpen búcsúzhassunk el tőle. Így meg szeretnék mindenkit kérni arra, hogy aznapra ne tervezzen programot. Délután utána edzés és masszázs után már a tiétek az este de azt követő nap meccs így vigyázzatok magatokra. Jaj és az öltözék az eseményhez illő legyen!-fejezte be a mondandóját és nézett felelősségteljesen Szalai Ádira és a lányára valamint Andrásra

-Majd jövök, vagy nemtudom. Sziasztok, Ciao Papa!-adott puszit az apja arcára és magára kapva egy pólót tűnt el a ház ajtaja mögött

*nagyi: Nagy Ádám
*Domb: a Rózsadomb

(És nem vagyok pesti szóval ne kövezzetek meg ha nincsen semmi úgy arrafelé ahogy ebben a részben)

~Szavak száma: 885
~Dátum: '21. 11. 16. kedd

Letti💞