April Higgins a különleges boszorkány

Part21: Az év trimágusai, bajnokai

Az, hogy fárad látszott rajta. A vadászatoknál ugyan minden tartalékot, tartalék energiát mozgósított, de ekkora erő bedobása nem volt a tanuláshoz és ahhoz is. Dumbledore csak bíztatni tudta azonban a terhet levenni róla nem tudta. A lány értékelte erőfeszítését az öregnek és hálás volt neki, hogy akkor amikor abszolút nulla volt felébresztette. Novemberig eléggé ingadozott hangulata. Volt amikor legszívesebben megkereste volna Voldemortot és elvágta volna a torkát és volt amikor nyugalomi állapot állt be nála, de olyan szintű, hogy Pitont már teljesen falra mászatta vele. Érezte a lány, hogy húzza határait és már nem egyszer ordított vele erre a lány csak megnyugtató hangon annyit felelt:-Megértettem tanár úr! A hangjában a félelemnek, meghunyászkodásnak, küzdőszellemnek nyoma se volt, ebben inkább az a tipikus ,,-Lesz ami lesz, nem veszthetek ezzel se sokat, végül is nincs mit vesztenem, leszarom" érzelmek voltak. Kezdte érezni, hogy vannak dolgok amiket jobb, ha nem tud meg különben nem lesz képes kezelni az igazságot. -Eljön mindennek a maga ideje...emlékeztette gondolataiban magát. Már nem félt semmitől sem. Mindenre fel volt készülve. Mindenre volt, ha A terv nem jönne össze B,C,D,E terve. Büszke volt teljesítményére hisz annak ellenére, hogy túlhajszolta magát elég jó volt és jegyei is ezt mutatták. Az azonban bántotta, hogy Perselus eléggé kiszúr vele. Fogalma se volt miért, de mindig valamibe belekötött. Egyszer egy óra alkalmával April éppen a ,,ne szólj hozzám, ha élni akarsz!" módjában volt és Perselus eléggé felhúzta. -Ms. Higgins...megtenné, hogy azt a keverő kanalat nem úgy fogja, mint egy óvodás? Ekkor látta Hermione és Harry, hogy elpattant a húr a lánynál. Lassan a férfi felé fordult mire az csak felvonta a szemöldökét, majd úgy kioktatta, hogy a mardekárosoknak leesett az álla és a Hollóhátasoknak a szája is tátva maradt. -Óvodás igen? Nem is tudom ki az tanár úr aki mindenbe beleköt...Azért fogom így, mert a keverés közben a főzet sűrűsödik és nehezebbé válik a keverése, de ha gondolja csak a maga kedvéért egy ujjal vagy nonverbálisan fogom kevergetni, hogy ne legyen mibe belekötnie. Egyszer a tudásomat becsmérli másszor apró-cseplő dolgokba köt bele? Mi a francért? Miért jó ez? Értem én a napi csesztetés számnak meg kell lennie csak az a helyzet rettentően rossz pillanatot választott! Adja azt a rohadt pergament ide és aláírom! Nem kell elviselnie, nem kell hamisítani az aláírásom és mindenki boldog lesz! Elegem van abból, hogy maga folyamatosan csak beleköt minden egyes létező dologba csakhogy idegesítsen! Elfogyott a türelmem ezekhez a gyerekes játékokhoz! Nem cirkuszban vagyok! Ezzel összepakolt maga elé lebegtette a pergament aláírta, szúrósan Pitonra nézett, majd kiviharzott a teremből. Piton csak nézte. Meglepettségét jól leplezte így az első kérdésére mindenki összerezzent. -Megtudhatnám miért is állt meg mindenki? Folytassák a munkát különben a házukat mínuszba viszem! Morogta. April felment a klubhelységbe letette cuccait és kiment a kedvenc közös helyükre. Órákig csak sírt. -Merlin kapor szakállára miért kell nekem keresztül menjek ezen? Egy idő után úgy döntött visszamegy és egy levél várta a kisasztalon. Amikor felbontotta furcsa mód nem volt neki ismerős sem az írás, sem az ember ezek alapján. Rövid levél volt ami csak a lényeget tartalmazta:-Gyere a Mardekár klubhelységéhez beszélni szeretnék veled. D.M -D, M ki lehetsz...Malfoy?!...Draco Malfoy!...Mégis miért? Mit akarhat? Elég kedvesen, finoman fogalmazott. Lefele menet rájött el kell mennie a bájital terem előtt és már nem tűnt jó ötletnek oda menni ahova Malfoy kérte...mikor odaért benézett és látta Pitont a pergamennel maga előtt gondolkodni. A semmiből egyszerűen szétszaggatta a papírt és April ekkor érezte azt, hogy bocsánatot kell kérnie...Bekopogott így Piton ráemelte fekete íriszét. -Mit akar? Kérdezte ridegen. A lány szemébe nézve igen csak nehezen ment a szigorúság. -Én csak....bemehetek? -Legyen gyors mert nem érek rá egész nap. A lány a tanári asztalnál megállt és egy levegő kifújás után belekezdett. -Bocsánatot szeretnék kérni a mai nap miatt! A viselkedésem kicsit sem volt helyes...Sok szabályszegést is elkövethettem így jogosnak találok bármilyen jellegű bűntető feladatot. Piton el se hitte mit hall, csakhogy a lány itt még nem fejezte be. -Bárhogy is nem értek egyet sok mindennel amit csinál a mostani viselkedésem túllépett egy határt. Nem lett volna szabad megengednem magamnak e fajta viselkedés és oda kellett volna figyelnem órán. Elénézést kérek tanárúr! -Biztos vagyok benne legközelebb nem fog előfordulni, mert nem lesz még egy alkalom, hogy szó nélkül hagyom! Mínusz 50 pont a Griffendéltől! - Köszönöm és nem zavarom tovább rengeteg munkája lehet...Viszlát professzor! -Viszlát Higgins. A lány kicsit jobban érezte magát miután beszélt Perselussal és fegyverszünetet tartottak. Ezzel az volt a baj nem ez volt az első. Ahogy telt az év ez előtt többször is voltak összekapásaik, de April mindig tudta a férfiben a szépet keresni és látni azt az elzárkózott, őszinte, barátságos, kitartó, bátor Perselust aki ő valójában volt. Fáj a lánynak, hogy veszekednie kell vele, de ha egyszer túl megy egy tűréshatáron mit tehetne? Engedje el a sok szidást ami jogtalanul érte? Azt leshetik!