Jégen, avagy a hülye hokis és a jégbalerina esete - Taekook (BEFEJEZETT)

❄️10.rész❄️

Jungkook idegesen törölte bele izzadt tenyerét fekete pulóverébe, minden egyes kis apró dolgot úgy szeretett volna elintézni, hogy amint Taehyung meglátja csak egy szó járjon a fejébe; tökéletes. Amikor még csak épp tinédzser fejjel gondolkodott soha nem jutott volna eszébe, hogy ennyire a másik kedvében járjon, hiszen csak úgy jött kettejük közt minden apró kis dolog, sose érezte úgy, hogy ennyire fontosnak tart minden részletet. Most viszont a helyzet szinte teljesen felcserélődött, eleinte Taehyung tett meg mindent kettejükért, jelen esetben pedig Jungkook törte kezét - lábát. Beharapta alsó, dúsabb párnácskáját és úgy figyelte a rengeteg párna, takaró és led segítségével összerakott kis kuckót, reménykedve, hogy nem fog abban a pillanatban összedőlni, ahogy kiteszi szobájából a lábát. Sietve sétált a konyhába, hogy egy - egy tálba még az utolsó pillanatban még néhány sós és édes rágcsálni valót becipeljen a gondosak felállított bunkerbe. Büszkén nézett végig tákolmányán, még akkor is, ha nem minden részlettel volt elégedett, azért gondolatban megveregette vállát. Nem hitte volna, hogy lesz olyan személy az életében, aki miatt órákat fog azzal tölteni, hogy néhány takaróból álló bunkert építsen, hogy egy meghittebb estét töltsenek el. Izgulva nézett az időre, már minél jobban várta, hogy végre itt legyen Taehyung, s lássa reakcióját, amint megpillantja fáradozása eredményét.

Taehyung jelenleg még nyugodtan szedegette elő a másnap este kigondolt ruháját, egy sötétebb barna nadrágot, amely tökéletesen kiemelte idomait, hozzá pedig egy világosabb barna, kötött pulóvert aggatott magára, hogy teljes legyen a pompa rajta, fülébe is akasztott egy kisebb fülbevalót. Mosolyogva fordult néhányat a tükör előtt, hogy tényleg biztos legyen abban, hogy a fiatalabb szeme megakad majd néhány pillanatra rajta. Összeszedegette a gyertyát, s mézeskalácshoz szükséges alapanyagokat, majd beledobálgatta táskájába, hogy azzal a lendülettel útnak is vegye az irányt Jungkook felé. Szinte átkozta az eget, amiért a gondosan beállított haját a szél, s hó egyvelege teljesen összekuszálja. Vacogva kopogott be az ajtón, reménykedve, hogy Jungkook minél előbb kitárja azt és nem kell tovább fagyoskodnia a hűvös levegőn.

-Hideg van? - állt el az ajtóból Jungkook. - Pedig kint terveztem medencét állítani.

-Ha te ennyire szeretnéd nem állok utadba, de engem ki nem imádsz ebből a lakásból az is biztos. - kapkodta le magáról kabátját.

Dideregve bújt Jungkook ölelésébe miután egy gyors csókot váltottak, hideg orrát a másik nyakába fúrva.

-Hideg vagy.

-Pont ezért bújok valami meleghez. - kuncogott Taehyung. - Az én melegségemet jelenleg elvitte a hó.

-Azt hittem azt hoztad a táskában. - pillantott a földön heverő tárgyra. - Egy hétre jöttél?

-Nem. - tolta el magától Jungkookot. - Ahogy mondtad, hoztam mindent, ami egy mézeskalács házhoz kell, a többi meglepi. - húzta mosolyra ajkait. - Igazából csak gyertyák, de nem mondom meg mire kell.

Jungkook érdeklődve nézte Taehyungot, próbált gondolataiba olvasni, hátha valamilyen csoda folytán kitalálja mihez kelhet neki a gyertya, de hamar feladta, gondolta majd megtudja. Csillogással szemeiben dobálta ki a konyhapultra a szükséges dolgokat a sütihez. Ugyan eredetileg az estében ezt nem tervezte bele, de látva, hogy Taehyung mennyire élvezi ezt a sütit, gondolta örülni fog annak, ha egy - két adagot sütnek majd, ami talán nem fordul majd katasztrófába.

-Csináltál már ilyet? - ült le Taehyung kíváncsian. - Mert én soha.

-Nem. - vont vállat Jungkook. - Ami a jó, hogy az összes recept mást ír, szóval vagy felgyullad a konyha, vagy lesz kajánk.