𝕻𝖘𝖞𝖈𝖍𝖔 𝕿𝖔𝖜𝖓|𝕽𝖎𝖛𝖊𝖗𝖉𝖆𝖑𝖊 𝖕𝖗𝖊𝖋𝖊𝖗𝖊𝖓𝖈𝖊𝖘 & 𝖔𝖓𝖊𝖘𝖍𝖔𝖙

🎄𝕮𝖍𝖗𝖎𝖘𝖙𝖒𝖆𝖘 𝖉𝖊𝖈𝖔𝖗𝖆𝖙𝖎𝖔𝖓𝖘|𝕮𝖍𝖆𝖗𝖑𝖊𝖘 𝕾𝖒𝖎𝖙𝖍🎄

fanni_29 könyvében is megtalálható ❤️❤️❤️

T/N = te neved

Az előző hónap végén Charles talált magának házat Riverdale-ben, így segítettem neki átpakolni azt a kevéske holmiját a Five Seasonsből. A karácsonyt pedig alig vártam, mert látni akartam Charles házát teljesen feldíszítve, hiszen a hotelszobába alig férne valami dekoráció.

Ma reggel direkt szóltam Charlesnak, hogy ne jöjjön értem a sulihoz, hanem majd elsétálok hozzá. Látni szerettem volna, milyen díszeket tett már fel. Világ életemben odáig voltam a karácsony világításokért, és beltéri dekorációkért. Évek óta buszozok át New Yorkba ugyanis ott van egy bolt, ahol csak ezeket a karácsonyi dolgokat árulják.

Ahogy Charles utcájába értem, a legtöbb helyen már felkapcsolták az égősorokat és a 3D-s világító figurákat, mivel a nap már javában lefelé ment. Azonban így volt a legkönnyebb megtalálni a párom házát, ugyanis egyedül ott nem láttam még egy ajtódíszt se.

Szemöldökráncolva léptem az ajtóhoz, és bekopogtam. Charles épp nassolva nyitott ajtót.

– Szia, Charlie – kuncogtam.

– Szia – mosolygott. – Gyere be édesem.

Beléptem a házba, majd puszit adtam a szájára.

– Szeretnél filmezni? – kérdezte.

– Előbb az érdekelne, miért nem díszítetted ki a házat?

– Mert nincs díszem. Ráadásul... nem is volt még rendes karácsonyom... a legtöbbet a Nővéreknél töltöttem, aztán Chic-kel, és az utóbbi években pedig nem szakítottam időt a munkám miatt. Nem tudtam, mit hogy kéne csinálnom – vont vállat.

– Van egy ötletem. Tedd le azt a zacskót, kapj fel egy kabátot, és hozd a kocsikulcsodat. Megyünk díszt venni – vigyorogtam.

Sóhajtva bólintott, mert tudhatta, hogy velem nem érdemes ilyen témában vitatkozni.

***

New Yorkban egy kifejezetten karácsonyi boltba mentünk, ahol kábé egy óra múlva már Charles rángatott engem, nem pedig én őt, és már szinte mindenhol csillámosak voltunk.

Már hazafelé kocsikáztunk, teletömött csomagtartóval, mikor Charlesnak csörögni kezdett a telefonja.

– Drágám, megnéznéd, ki az? – kérte, miközben a sötét, havas utat figyelte.

– Persze – mosolyogtam, majd levettem a műszerfalról a készüléket, és a kijelzőre pillantottam. – Apukád az. Felvegyem?

– Igen, kérlek.

Felvettem a telefont, és vidáman szóltam bele.

– Szép estét, Mr. Jones.

– Szia, T/N. Hol vagytok Charlesszal? Be akartam nézni hozzá, de zárva az ajtó.

– Eljöttünk New Yorkba dekorációt venni. Már hazafelé megyünk. Szerintem a pótkulcs ott van a virágcserép alatt.

– Tudom, csak nem akartam bemenni valamelyikőtök tudta nélkül. Jó utat, vigyázzatok magatokra – köszönt el, és letette a telefont.

– Na, akkor lesz segítségünk dekorálni – mosolygott Charles.

– Bizony. Kell is az égősorok miatt.

***

Ami a dekorálást illeti, remekül ment. FP örömmel segített nekünk, és mindannyian nagyon vidámak voltunk közben.

– Fiam, örülök, hogy találtál magadnak egy barátnőt – mosolygott FP Charlesra. – Mert végre van valaki, aki ilyesmire rábeszél téged a normális dolgokra, mint a házad kidíszítése.

– Én is örülök neki – ölelt magához Charles.

– Szeretlek – mosolyogtam rá, és puszit adtam az arcára.

– Én is szeretlek, T/N.