𝕻𝖘𝖞𝖈𝖍𝖔 𝕿𝖔𝖜𝖓|𝕽𝖎𝖛𝖊𝖗𝖉𝖆𝖑𝖊 𝖕𝖗𝖊𝖋𝖊𝖗𝖊𝖓𝖈𝖊𝖘 & 𝖔𝖓𝖊𝖘𝖍𝖔𝖙

𝕿𝖍𝖊𝖎𝖗 𝖇𝖎𝖗𝖙𝖍𝖉𝖆𝖞

T/N = te neved

𝕁𝕦𝕘𝕙𝕖𝕒𝕕 𝕁𝕠𝕟𝕖𝕤:
Újabb kitűzőt adsz neki a sapkájára.

Ahogy eljött az október, Jughead szülinapja. Azonban előtte kellett pár nap, hogy megtaláljam neki a megfelelő ajándékot. És bár olyannak ismertem meg, aki az apróságoknak is örül, reméltem, tetszeni fog neki.

Úgy döntöttem, már reggel, a suliban átadom a szülinapi ajándékát, így a szekrényénél vártam, kezemben egy kis tasakkal.

– Szia, T/N! – lépett hozzám mosolyogva, majd végül nyomott egy gyors puszit a számra.

– Szia, Jug! Boldog szülinapot! – nyújtottam felé a tasakot.

– Köszönöm. – Érdeklődve vette ki a tartalmát, és még vidámabban mosolygott.

– Szerencsére meglepően könnyen találtam sötét színű, minta nélküli kitűzőcsomagot. Lesz mit feltenni a sapkádra.

– Köszönöm. Nagyon tetszenek.

– Igazán nincs mit. Szülinapos – pusziltam meg az arcát.

𝕊𝕨𝕖𝕖𝕥 ℙ𝕖𝕒:
Egy pengetőt kap.

Sweet Pea a szülinapját azzal töltötte, hogy próbálta kiszedni belőlem, mit vettem neki ajándékba, de közöltem vele, a délutáni buliig nem tudja meg.

– Ne már T/N! Légysziii! – könyörgött a suliból kifelé menet.

– Sweetie, drágám, ígérem, a bulin megtudod, mit kapsz. Negyed órát kell kibírnod, rendben?

Erre Sweet Pea csak kicsit durcásan sóhajtott, de láttam rajta, hogy csak megjátssza magát. Mire a Fehér Féregbe értünk, mindenki ott volt, akit vártunk, és mindannyian boldog szülinapot kívántak a barátomnak.

– Na, akkor szerintem térjünk rá az ajándékokra, mert valaki egész nap türelmetlenkedett – kuncogtam, mire a többiek felnevettek, majd leültünk a fotelekbe és kanapékra.

– Kivel szeretnél kezdeni? – kérdezte Mr. Jones.

– T/N-ével – mondta rögtön, mire felnevettem, és kivettem a táskámból a kicsi, becsomagolt dobozt.

Sweet Pea kíváncsian tépte le a csomagolópapírt, majd amint meglátta az ajándékát, vigyorogva ölelt meg.

– Mondtad, hogy eltűnt a pengetőd, a másik pedig eltört, így rögtön tudtam, mit vegyek – mosolyogtam rá, majd puszit nyomtam az arcára.

– Köszönöm. Imádom – mosolygott szélesen.

ℂ𝕙𝕒𝕣𝕝𝕖𝕤 𝕊𝕞𝕚𝕥𝕙:
Egy saját készítésű nyakláncot kap.

Alig vártam Charles első, Riverdale-ben töltött szülinapját, így már két hónapra előre bevásároltam a szükséges kellékeket az ajándéka elkészítéséhez, bár nem kellett sok minden. Egy nyakláncot hoztam össze neki. Puha bőrszalagra egy Yggdrasil és egy kígyó medált fűztem fel. Tudtam, hogy nem nagy dolog, de Charles az a típus, aki apró dolgoknak örül.

A szülinapját a Sunnyside-ban ünnepeltük, és mivel Charles még nincs itt régóta, csak pár Kígyót hívtunk meg, ők is inkább az én barátaim.

– Fiam, szerintem ideje megnézned az ajándékaidat – mosolygott Charlesra az apja.

– Tessék? – kapta fel a fejét az ünnepelt.

– Tudod, az ajándékok, amiket ide tettünk, a dohányzóasztalra.

– Charlie, ne felejtsd el, hogy már van családod, így ha ünneplünk, kapsz ajándékot – mosolyogtam.

– Re-rendben. Melyikkel kezdjek?

– Amelyikkel csak szeretnél.

Végül gondolkozott egy kicsit, majd azt a tasakot választotta, amiben az én ajándékom lapult. Kíváncsian vette ki az ajándékot, ami benne lapult.

– Ez tőlem van – mosolyogtam. – Tudom, nem hordasz nyakláncot, de azért remélem... tetszik.

Charles alaposan szemügyre vette az ajándékát, majd mosolyogva tette a nyakába, és puszit adott a számra.

– Nyugi, T/N. Imádom – mosolygott szélesen.

𝔽𝕒𝕟𝕘𝕤 𝔽𝕠𝕘𝕒𝕣𝕥𝕪:
Bőr karkötőt adsz neki.

Mivel az ajándék, amit Fangstől kaptam szülinapomra telitalálat volt, tudtam, hogy az övének is tökéletesnek kell lennie. Sokat nézelődtem mindenféle boltban, remélve, hogy megtalálom a megfelelő ajándékot.

Végül, a tavaszi szünetben egy boltban találtam egy egyszerű, fontott, valódi bőr karkötőt. Tudtam, hogy ez lesz a tökéletes Fangsnek.

Úgy döntöttem, én is a suliban adom át az ajándékát. Mosolyogva várakoztam a szekrényénél, a kis csomagot szorongatva.

– Jé, szia, T/N! – vigyorgott Fangs, majd puszit nyomott a számra.

– Szia, Fangsie! Boldog szülinapot! – nyújtottam felé mosolyogva a csomagoló papírba csomagolt kis dobozt.

– Köszönöm. – Kíváncsian, mosolyogva bontotta ki az ajándékát, és mikor kinyitotta a dobozt, vidáman ölelt meg.

– Tetszik?

– Persze. Imádom. Köszönöm – nyomott egy nagy puszit az arcomra, majd felvette a karkötőjét.