Soldiers

19. rész

Csodálatos napot kívánok nektek!❤️

Meg is hoztam a tizenkilencedik részt! Nagyon remélem, hogy a tetszéseteket teljes mértékben elnyeri, és minden betűjét élvezni fogjátok!

Minden visszajelzést szívesen fogadok!

Örömteli időtöltést és nagyon-nagyon jó olvasást kívánok!

Hatalmas ölelés mindenkinek!❤️

- Nos, 5 évvel ezelőtt szívinkfartusom volt. Összeestem egy lendítés kellős közepén. Kiderült, hogy ez volt életem egyik legjobb köre, mert 13 órányi műtét és háromszoros bypass után, úgy láttam a világot... -kezdte meg szokásos bevezetését a külügyminiszter.

- Nem térhetnénk rá a lényegre? -vágtam közbe totál illetlenül, mire Stark szúrós pillantást vetett rám, de pont nem érdekelt.

- Rendben. -szorította össze ajkait. - Ugyan sokan hősként tekintenek magukra, viszont vannak akik önkényes igazságosztókként.

- Maga mit mondana ránk miniszter úr? -kérdezte Nat szépen pislogva.

- Azt, hogy veszélyesek. -felelt gondolkodás nélkül azonnal.

- Ezt azért nem mondanám mindenkire. -tettem fel a lábam az asztalra.

- Minek nevezhetnénk egy csapatnyi, amerikai irányítású, szupererővel bíró egyént, akik rendszeresen semmibe veszik más országok szuverenitását, amikor csak kedvük tarja, és akiket nem érdekel miféle zűrt hagynak maguk után? -tette fel a nap kérdését, majd kezébe vette az előttünk elhelyezett kivetítő távirányítóját és bekapcsolta azt. - New York, Washington D.C., Sokovia, Lagos.

- Jól van, elég lesz. -szólt közbe Rogers, ezzel megszakítva az előadást, a lerombolt városrészekről.

- Az utóbbi 4 évben korlátlan hatalommal rendelkeztek, felügyelet nélkül. Ezt a helyzetet a világ kormányai elfogadhatatlannak tartják. De úgy hisszük, van megoldás. A Sokoviai Egyezmény. Összesen 117 ország hagyta jóvá. -helyezte a vastag kontraktust Wanda elé. - Kimondja, hogy a Bosszúállók mostantól nem maradhat meg magánszervezetnek. Helyette... az Egyesült Nemzetek bizottsága fogja szabályozni a működését. Tehát a Bosszúállók csak akkor léphetnek közbe bárminek is, ha bizottság szükségesnek ítéli.

- Mi csak biztonságosabbá akartuk tenni a világot. Úgy érzem, sikerült. -jegyezte meg maga elé bámulva Steve.

- Mondja Kapitány, tudja, hogy Thor és Banner jelenleg hol tartózkodnak? Ha én elvesztenék pár 30 megatonnás bombát, annak biztos lenne következménye. Kompromisszumok, biztosítékok. Így működik a világ. Higgyék el, ez a köztes megoldás.

- Szóval, vannak biztosítékok. -tapogatta a kontraktust Rhodey.

- 3 nap múlva az ENSZ tanács összeül Bécsben, hogy aláírja az egyezményt. Beszéljék át. -fejezte be mondandóját majd igyekezett megtalálni a kiutat a tárgyalóból.

- Ugye nem gondolja, hogy szó nélkül fogunk lenyelni egy olyan békát, ami egy ilyen egyezménnyel nem fog több légyhez jutni? Azt senki nem vette észre, hogy ezek az emberek többször mentették meg a világunkat a pusztulástól? Maga mégis mit tudott volna tenni annak érdekében, hogy New York fele ne heverjen romokban Loki világuralomra törő szemétkedése miatt? Vagy hogyan akadályozta volna meg áldozatok nélkül a Sokoviaban történteket? Ezeket a kényelmes bőrfotelben tespedő, zsíros seggű, oktondi barmok nem veszik észre, ugye? Menjen a pokolba az egyezményével együtt! -kiabáltam.