Fate is in our hands - What if...

Attól tartok, igaza van

A korábbi zajokhoz mérten az éjszaka sem csendes. Legalábbis az eleje semmiképp. A barakkok teljesen egyformák, fából épültek, és átlagosan négy csoport befogadására képesek. Mindegyikben található egy fürdő, illetve négy, viszonylag elszeparált rész. Az ajtótól a fürdőig, és egyben mosdóig egy folyosó húzódik, falak nélkül. Középen egy válaszfalat oszt ketté, így négy részre szelve a barakkot. Mindegyik ugyanúgy néz ki: két nagy ablak, függönyökkel, és három emeletes ágy, amik leginkább katonai priccsekre hasonlítanak. És ennyiben ki is merül a dolog.

- Ugye csak viccelsz? - kérdezi Draco felháborodottan. A kérdéssel mindenki mélyégesen egyetért.

- Kizárt, hogy Mardekárosokkal aludjak együtt - szögezi le Ron makacsul. Harry csak a fogát csikorgatja, de egy tiltakozó szót nem szól. Látszódik rajta, hogy kezdi érteni a lényeget.

- Már miért viccelnék? Mindenki így alszik - int körbe Juliet a másik három "szobára", illetve a nevető, beszélgető és hangoskodó hatosokra. - A hatosok együtt esznek, tanulnak és alszanak. A fürdés talán az egyedüli, amiben teljesen egyedül vannak. Illetve a pozíciójukra jellemző órák - helyesbít gyorsan, ahogy rájön a hibájára. - Egyenlőre kénytelenek lesztek az egyenruhában maradni, mivel éjszaka semmit sem fogunk találni. Átalakítással ne is próbálkozzatok, védve vannak az ilyen varázslatok és átkok ellen - néz rosszallóan és figyelmeztetően a hatosra. - Meglepődnétek, hányan próbálkoznak - rázza a fejét egy hitetlen, mégis szórakozott kifejezéssel az arcán. Hermione kissé idegesen kezd toporogni.

- Én hol fogok aludni? - kérdezi bizonytalanul, szinte előre sejtve a választ.

- Itt, a fiúkkal - int Juliet az üres ágyak felé. - Nincs megkülönböztetés, csakis az elért eredmények es szintek alapján. A lányok nem alszanak külön a fiúktól - magyarázza türelmesen. Aztán elvigyorodik, ravaszul és ártatlanul, ami csak még ijesztőbbé teszi a dolgot. - De ne aggódj, a fiúknak esélyük sincs bármit is tenni veled, amíg nagykorú nem leszel. Ha pedig a szüleid már elígértek valakinek, és él a szerződés, ugyanez a helyzet, hiába lettél már nagykorú - biztosítja Hermionét kedvesen.

- Miért? - lepődik meg Hermione, és a tudásvágya, a kíváncsisaga egy pillanat alatt felülkerekedik az aggodalmán és zavarán. Ron és a három Mardekáros a szemét forgatja, míg Harry csak elnézően elmosolyodik.

- Ehhez ma már késő van, de ha legközelebb rákérdezel, kifejtem - ígéri Juliet, ahogy kinéz az ablakon. - Reggel hétkor ébresztő van. Fél nyolcig jövök a felszerelésetekkel és néhány létszükségleti dologgal. Aztán szerzünk nektek ruhákat - közli tárgyilagosan, majd távozni készül. - Jut eszembe, kilenckor villanyoltás, és takarodó. Nem ajánlatos elcsászkálni utána - figyelmezteti őket. Ahogy az ajtó felé tart, a barakk néhány pillanatra elcsendesedik.

- Szép estét, Juliet! - mondják szinte mind egyszerre, ahogy nyílik az ajtó.

- Szép estét! - visszhangozza a lány kissé magányosan, de egy kedves mosollyal, aztán becsukódik az ajtó, és hallani, ahogy távolodnak a léptei. Újból hangokkal telik meg a barakk, és mindenki vidáman folytatja a korábbi csevegést, mintha semmi sem történt volna.

- És most? - teszi fel a kérdést Ron kissé tanácstalanul, egyértelműen Hermionétól várva a választ, lévén ő a csapatuk esze.

- Alkalmazkodunk - vágja rá Harry, megelőzve a tétovázó lányt, és levágódik az egyik priccsre. - Egész kényelmes - jegyzi meg csak úgy mellékesen.

- Ugye nem gondolod komolyan, Potter? - kérdezi Theo megvetően, gúnyosan. Draco csak hallgat, és csendesen mérlegel.

- A tojás akkor visz minket vissza, amikor kedve tartja. Addig jobb hasznosan eltölteni az időt, mint tétlenül ülni, nem? - kérdez vissza Harry vállvonogatva. - Hidd el, nem olyan nehéz alkalmazkodni, mint elsőre tűnik. Tizenöt éve ezt csinálom - dől el a matracon könnyedén.