Fate is in our hands - What if...

Veheted randinak is

Csend van. A sötétben más nem is lehetne. Minden dermedt. Valahol egy ág reccsen, mire pördülés hallatszódik. Aztán tompa ütés, egy halk nyögés, és puffanás.

Hirtelen világosodik ki minden. Blaise szitkozódva csap a földre, miközben ülő helyzetbe tolja magát. Körülötte a többiek elnézően és kissé meglepetten pislognak rá. Juliet egy elnéző mosollyal lép mellé. Ő volt az első.

- Szar voltam - állapítja meg dühösen.

- Minden emberismerő így kezdi - közli a lány tárgyilagosan. - Az emberekben olvasnak, ha látják vagy hallják őket. A vakság és a süketség rendesen kikezdi őket, kikészíti az idegeiket. Ez az igazi kihívás nektek - segíti fel a földről. - Pihenj. Ha a többiek is végeztek, mehetsz egy második körre - ajánlja fel. Blaise elszántan bólint, és egy farönkre ülve figyeli a következőt.

A december fegyverismereti gyorstalpalóval telt. Ron már nagy előnyben volt, tekintve a különóráit és a hozzá fűződő képességeit. Sokat kellett tanulniuk, de sikeresen meg tudtak jegyezni minden típust és fajtát. Kis kézi fegyverek, gránátok, bombák, nagyobb puskák, gépfegyverek, és így tovább. Talán csak tankot, és vele egyméretű, vagy erősebb tömegpusztító fegyvereket nem láttak élőben. Azokat képeken nézegették és memorizálgatták, bár csak nagyjából. Ron mindet tudta már a hónap közepére. Az agya mintha szivaccsá vált volna a fegyverek és a védekezéseik témakör erejéig.

Karácsonyra ugyanolyan páncélt kaptak, mint a többiek. A méretüket egy egyszerű varázslattal lehetett állítani. A nyakuknál pontosan ugyanott futott végig a színes csík. Büszkén szemlélték az ajándékukat, amit mindenki mosolyogva nézett végig. Egyre inkább közéjük tartoztak.

Újévet írunk, pontosabban még csak Szilveszter napját, december harmincegyedikét. Mindenki letört ágakat gyűjt, a napi foglalkozások teljesen elmaradnak. Ők hatan Juliet társaságában egy félreeső helyen újabb próbán esnek át.

Ezúttal a lány az érzékeiket bolondítja meg. Egy varázslattal egyfajta illúzióba kerülnek. Ugyanaz a helyzet mindannyiuknál, de egyedül kell szembenézniük vele. Éjszaka az erdőben vannak, teljes némaságban, és lopakodó katonák veszik körbe őket. A feladatuk, hogy elintézzék mindegyik katonát, úgy, ahogy tudják. Pálcát nem kapnak hozzá. A varázslat bonyolult és kimerítő, de rendesen edzésben tartja őket, és ilyen helyzetekre is felkészíti őket.

Blaise figyeli, ahogy Juliet egy másik rönkre huppan, miután elvégzi a varázslatot a következőn, majd a tekintetét a vörös hajú lányra vezeti. Hermione szeme homályosan repked jobbra és balra, ahogy a környezetét méri fel. A tincsei repkednek utána, ahogy megmozdul, az izmai az egész testében feszesek. Nem tesz hirtelen mozdulatot, mintha nem akarná, hogy észrevegyék. Blaise, aki ismeri a terepet, pontosan meg tudja érteni a lány tettjeinek miértjét.

Bármennyire is akar tisztességes lenni, a szeme tisztességtelen helyekre csúszik, és el is időzik a látványon. El kell ismernie, Hermione már a legkevésbé sem kislány, és az edzések is nagy előnyére váltak. Elvégre a Roxfortban nem látni minden sarkon olyan hátsót, mint amilyen az övé, pedig elég sokat megnézett már.

Ahogy tetőtől talpig beszkenneli a lányt, igyekszik csukva tartani a száját, és magában tartani egy füttyentést. Mivel Hermione lényegesen ártatlanabb, mint ő, igyekszik nem állandóan bámulni, és zavarba hozni őt. Ami nem jelenti azt, hogy lopott pillantásokat nem engedélyez magának, mikor a lány nem figyel, vagy elmélyül valamiben, de az sosem tart ilyen sokáig.

Az arcához érve elmosolyodik. Még a hülye is látja, amikor koncentrál: a homlokát enyhén ráncolja, a szemöldökét egy kicsit összehúzza, és vékonyra préseli a száját. A göndör fürtjei egy kontyba vannak fogva, hogy ne lógjon a szemébe a haja, ne legyen az útjában se a kezeinek, se a látásának. A legtöbb engedelmeskedik neki, néhány viszont makacsul kicsúszik a hajgumiból, és az arca mellé, vagy egyenesen a szeme elé hull. Többségében rövidebb tincsekről van szó, miután egy-két gyakorlat során a késekkel sikeresen belevágott a hajába. Akkor csak egy szitkozódással reagálta le. Blaise csak kuncog, ahogy felidézi a dühös arcot, és szórakoztatja az elképzelt kép, amikor a lány realizálja, hogy mennyi tincsébe sikerült belevágnia. Annyiban teljesen biztos, hogy nem lesz túl boldog.