Chloe és Isaac kiskoruk óta barátok. De egyikőjük sem tekint már úgy a másikra. Mindketten évek óta szerelmesek egymásba. Viszont egyikőjük sem mondta még el a másiknak.
A sok érzelem, ami már éve...
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Már megszoktam a másnaposságot. De attól nem rajongok a hasogató fejfájásért. Kivettem az éjjeliszekrényemből egy fájdalomcsillapítót. Kimásztam az ágyból. Még mindig a tegnapi ruháimban voltam. Levettem azokat, utána pedig lezuhanyoztam. Már tizenkét óra is elmúlt mikor kimentem a konyhába. Az egész ház szokás szerint üres volt. Készítettem magamnak tojást és szalonnát. Igen, tudok főzni. Visszamentem a szobámba a reggelimmel a kezembe és bekapcsoltam a tévét. Közben írtam Chloenak is, de nem válaszolt. Biztos még alszik. Három óra után válaszolt. Beszélgettünk, flörtölgettünk. Bár nem láttam tudtam, hogy elpirult.
Imádom, hogy olyan hamar elpirul. Főleg, hogy én vagyok az oka annak, hogy elpirul. Belegondoltam, hogy már egy hónapja együtt vagyunk. Eddig is nagyon közel voltunk egymáshoz, de most... Most nem tudok meglenni nélküle. Mintha nem tudnék normálisan lélegezni. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer tényleg együtt leszünk. Rengeteg lánnyal voltam, de egyik sem felejtette el velem Chloet. Mikor összejött Willel mérges és összetört voltam. Minden nap mást lánnyal voltam. Megpróbalátam őt elfejeteni. Azt hittem, minden esélyt elvesztettem. Aztán, egy évvel később, vagyis idén nyáron Chloe felhívott. Az a barom megcsalta. Mérges voltam és legszivessebben szana-szét vertem volna Willt. De legbelül örültem is egy kicsit, mert tudtam, most jött el az ideje, hogy megtegyem az első lépést. Ne érts félre, nem annak örültem, hogy Chloet megcsalták, hanem annak, hogy az a fasz végre nincs a képbe. Persze semmi sem ment olyan könnyen mint ahogyan én gondoltam. Hagynom kellett Chloet, hogy túl lépjen Willen. Egy hónapja, mikor már tudtam, hogy túl van Willen, vártam. Vártam a tökéletes pillanatra. De az nem jött el. Ezért, egy átlagos nap, egy áltagos este, mikor jól éreztük magunk,gondoltam ha a tökéletes pillanat nem jön el, én teszek egy áltagos estét tökélessé. A szívem zakatolt és izgultam. És végűl megtettem. Megcsókoltam. Annyi idő után. A lány akit kiskorom óta szeretek az enyém. Mert szeretem őt. Szerelmes vagyok belé. Szeretem Chloet!
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Fejfájás. Erre ébredtem. Hajnali három után értem haza,és négy óra lehetett mire sikerült leszednem a smikem és átöltöznöm. Isaac egyik pólója volt rajtam, a hajam összefogtam egy gyors kontyba. Már tizenkét óra is elmúlt. Az iróasztal fiókomból kivettem egy fájdalomcsillapítót. Miután bevettem lementem a konyhába, reggelizni.
-Na nicsak ki kelt fel.-emelte fel a fejét anya, majd felállt és egy puszit nyomott az arcomra.
Hogy tud telelenni ennyi energiával? De most komolyan? Nem hiszem, hogy nem vette észre mennyire másnapos voltam.
-Palacsinta a hűtőbe.-mondta miközben leült és tovább dolgozott laptopján.
Kivettem a palacsintát és a nappaliba mentem. A kanapén Ellie és Ethan tévéztek. Mikor megláttam mit néznek én is leültem melléjük. Scooby-doo ment a tévében én pedig ezt semmiképp sem hagynám ki.
-Chloe!-kiabáltak mikor megláttak és megöleltek.
Aú, a fejem!
-Jólvan, jólvan! Én is szeretlek benneteket de hallkabban, kérlek!-mondtam.
Csendben ettem a reggelimet, közben Scooby-doot néztem. Ethan kért egy darab palacsintát, és persze akkor kellett egy Ellienek is. De már csak egy darab volt. Ennyit a csendről. Kimentem a konyhába, félbevágtam a palacsintát. Visszamentem a nappaliba és mindkét energiabombának átadtam egy-egy tányért.
Miután vége volt az epizódnak, felmentem a szobámba. A lánnyokkal beszélgetni kezdtünk. Mindannyian totál káók voltunk. Együtt megpróbáltunk összeszedni magunkat az esti versenyre. Miután bontottuk a videóchatet már három óra is elmúlt. Hát aludni már nem fekhetek vissza. Válaszoltam Isaac üzeneteire is, amiktől teljesen elvörösödtem.
Mindig is elképzeltem, milyen lenne Isaackal együtt lenni. De most, hogy tényleg együtt vagyunk... Az egész leírhatatlan. Ha vele vagyok, a pillangók a gyomromban nem tudtak lecsillapodni. Akárhányszór megcsókól beleremegek. Imádom, amikor semmit sem csinálunk, csak fekszünk az ágyba és beszélgetünk mindenféléről, zenéthallgatunk. Amikor együtt vagyunk minden tökéletes. Mikor pedig együtt alszunk vagy csak pihenünk az ágyba és olyan közel húz magához, hogy egy miliméternyi távolság sem marad köztünk, nem tudom abbahagyni a mosolygást. Mikor láttam őt más lánnyokkal, fájt, érzelmileg és fizikailag is. Utána összejöttem Willel. Gondoltam, így képes leszek elfejeteni az érzéseim iránta. De nem sikerült. Willet tényleg jól éreztem magam, de nem voltam belé szerelmes. Egy év után, idén nyáron pedig megcsalt. Nem szerettem őt, de fájt. Isaac pedig végíg ott ált mellettem. Legszivesebben már akkor elmondtam volna neki mit érzek, de össze voltam zavarodva. Csak féltem, hogyha nem lépek, elveszítem. Miután már tényleg túl tettem magam Willen, készen voltam, hogy mindent elmondjak Isaacnak. De persze egy dolog mindent kigondolni, és más dolog megtenni. Féltem, hogy ő sem érez ugyanúgy irántam, és mindent tökreteszek. De aztán, egy átlagos nap, egy átlagos este Isaac megtette azt amire mindig is vágytam. Átlagosból tökéleteset csinált. Annyi ideje vagyunk legjobb bárátok, és én annyi ideje bele vagyok esve. Ekkor leesett. Szerelmes vagyok belé. Szeretem Isaackot!
