me, myself and I /IOV II. ff/

2.

A hűvös épületből kilépve megcsapott a meleg júliusi levegő. A napszemüvegemet a szememre tolva boldogan pillantottam le a kezemben tartott táskára, tudva, hogy a sneakergyűjteményem legújabb darabját rejti. 

Rajmund hívott egy taxit, majd, mivel a legközelebbi szabad kocsira húsz percet kellett várni, beültünk egy közeli fagyizóba.
-Biztos, hogy nem kérsz semmit, Major?- kérdezte Rajmund másodszorra is.
-Biztos - feleltem mosolyogva, tudva, hogy Rajmund már kitaláta, mire játszom.
-Tudja mit, legyen inkább négy gombóc-  kérte Rajmund a fagyistól, összehúzott szemmel méregetve, mire kitört belőlem a nevetés.
-Úgy tudtam - röhögött fel mostmár ő is, majd fél karral átölelt, miközben elvette a fagyinkat. Fagyiját. Mindegy.
Leültünk egy szabad asztalhoz, és miközben én kivettem a kanalat a kezéből, Rajmund rám nézve feltette azt a kérdést, ami látszlólag azóta foglalkoztatta, mióta megbeszéltük, hogy a fagyizóból hozzánk megyünk:
-Na és, Major, van otthon nálatok valaki?
-Nem, miért? - kérdeztem ártatlan arckifejezéssel, miközben a szívem a torkomban dobogott. Vajon azért kérdezte? Vagy csak kíváncsiságból?
-Hát... nem is tudom, csak az jutott eszembe, hogy ha már úgy adódott, hogy egyedül leszünk otthon..- húzta, én pedig összehúzott szemmel vártam hogy mit fog mondani.
-Megnézhetnénk egy filmet - nyögte ki végül, vigyorogva várva a reakciómat. Elkerekedett szemmel megráztam a fejem, majd elnevettem magam.
-Szóval egy filmet.
-Miért, Major, te mire gondoltál?
-Nem számít, a filmnézés jobban hangzik - közöltem rezzenéstelen arccal. Most Rajmund nézett rám elkerekedett szemmel, majd felpattant, tettetett dühvel indulva meg felém, mire én is nevetve felálltam, és hátrálni kezdtem.
-Mit mondtál, Major?
-Semmit, én nem úgy értettem - hátráltam folyamatosan nevetve, egészen addig, míg a hátammal neki nem ütköztem a fagyis oldalának. Ott aztán megtorpantam, mert nem tudtam tovább menekülni. Rajmund, kiélvezve helyzetét, ráérősen sétált felém. Mikor odaért, közelebb hajolt hozzám, mire én nevetve megcsókoltam.
-Mégis mi az a film, amit ennyire szívesen néznél? - tolt el magától, hogy a szemembe nézhessen.
Már nyitottam a számat, hogy válaszoljak, amikor megláttam a taxinkat bekanyarodni az utcába.
-Meglátjuk - válaszoltam mosolyogva, majd beszálltam az előttünk megálló járműbe.
Miután bemondtam a címet, némán ültünk a kocsiban. Elfordulva kinéztem az ablakon, hogy Rajmund ne lássa a levakarhatatlan vigyort az arcomon.