Mr.Seggfej testőröm!

《11.fejezet》

Heidi szemszöge:

Arcom szinte vörösen lángolt. Összezavarodva állok ott. Soha nem éreztem még ilyet. Közeledése megijeszt, talán tartanom kellene a távolságot. Miközben vásároltunk, próbáltam nem rá nézni, és figyelmen kívül hagyni őt. Idegesít, hogy minden nő rákattan. Mi ez az érzés? Haragszom rá, hogy ilyen jól néz ki? Miért kell mindenkinek tetszelegnie? Amikor végre végeztünk és elbúcsúztam anyáméktól, a kocsiba ülve keresztbe tettem a kezem, majd a lábam is, és figyeltem, ahogy beindítja az autót. A visszapillantó tükörben látom tekintetét, majd hátrafordul.

- Mi van? Mi ez az arckifejezés? - Rázta meg a fejét kérdőn.

- Mondjad, te milyennek látod? - Húztam fel a szemöldököm, majd hátradőltem. Tőle csak egy szemforgatást kaptam.

- Talán féltékeny vagy?

- Én? - Nevettem fel.

- Féltékeny!

- Soha nem lennék féltékeny egy rendőrre, akire csak utálatom van!

Amikor válaszolni akart, hirtelen megszólalt a telefonja. Rögtön fel is vette.

- Miért hívtál, Alexa? - Mi az, Alexa? Próbáltam fülelni és tenni, mintha nem érdekelne. Az egész beszélgetést végig mosolyogta. Majd mikor letette, visszafordult felém, és gyönyörű barna szemével a szemembe nézett. Szemében vágyat láttam, és még valamit. Talán kétségbeesést? Hirtelen elfordult, megszakítva a szemkontaktust.

Csend telepedett közénk. Nem bántam. Nem tudom, mit mondjak néha. Néha idegesít úgy, hogy vitatkoznék vele, máskor pedig szívesen megcsókolnám. Őrületbe kerget? Egy férfi iránt soha nem éreztem még ilyet. Azt hiszem, szeretem őt.

Amikor felértünk az emeletre, megálltam az ajtó előtt, majd felé fordultam.

- Johnny?

- Menj pihenni! - Sóhajtott fel, majd bement a saját lakásába. Mi lehet a baja?

*20:24*

A kanapén feküdtem, és a TV-t bámultam. Mi lelt engem? Régen ilyenkor már buliztam! Férfiakat szedtem fel! Most meg itt ülök kezeslábasban, chipset zabálok, és spanyol sapanoperákat nézek, azon gondolkodom, mi lehet Johnnyval. A telefon csergése zavart meg. Nagy nehezen felkeltem, majd felvettem.

- Igen? - Szóltam bele.

- Mi van veled? - Hol vagy? - Szólt bele az egyik balettbarátnőm.

- Mi az, hogy hol? Itthon vagyok! - Feleltem, és ettem tovább a chipset.

- Mi van veled mostanság?! - Szerelmes lettél, vagy mi a fenének? - Majdnem megfulladtam, amikor kimondta.

- Csajszi, ugye nem?! - Kérdezte vissza, nem tudtam, mit mondjak, talán igen, talán félig nem, nem tudom!

- Ki a srác?! - Tudod mit, inkább hozd el magaddal a táborba! - Basszus, majdnem elfelejtettem az összhangtábort.

- Mikor lesz a tábor? - Nyitottam ki a naptáramat és néztem.

- Jövő héten!

- 4 nap múlva?!

- Igen, Heidi drágám, akkor találkozunk, és meséld el minden részletet! - És el ne felejtsd el hozni a srácot! - Jó?

- Megteszem!

- Heidi, válaszolj!

- Megteszem, Stefi, puszi! - Majd rányomtam a telefont. Most mit tegyek, 4 nap múlva tábor! Szólnom kell Johnnynak. Rohantam ki az ajtón.

Nyomtam és nyomtam a csengőt. Majd hirtelen kinyitotta. Egy fekete melegítő volt rajta, alul-felül semmi más. Biztos szándékosan teszi.

- Bámulod még a testemet, vagy elmondod, mi van? - Tette keresztbe a kezét, majd az ajtófélfának dőlt.

- 1. Ne cukkolj! - 2. Én vagyok a főnököd, nem tegeződünk!

- Munka után nincs olyan szabály, hogy nem tegeződhetünk! - Na, mond, mi van, óriáspatkányt láttál?

- Ha úgy vesszük, most is egyel beszélgetünk, de mindegy is, a tárgyra térjünk! - Játszd el, hogy a párom vagy egy hétig!

- Mi? Sokkolva vagy? Úgy hangzott a hangja, és az arckifejezése is.

- Táborba megyek, és azt mondtam, viszem a barátomat is! - Tettem keresztbe a kezem.

- Miért nem Rodneyt kéred meg? - Vagy valamelyik srácot biztosan elvállalná, szívesen! Felelte.

- Hát akkor rendben, van sok másik jobb pasi, mint te! - Fordultam el tőle, és sunyin az ajtóm felé kezdtem el menni.

Sóhajtást hallottam mögöttem.

- Legyen, megteszem! - Erre én meg örömömben a nyakába ugrottam, és megcsókoltam az arcon, nem tudom, miért tettem ezt.

- Ezt hagyjuk, rendben? - Mondtam, majd elengedtem.

- Akkor holnap találkozunk, jó éjszakát! - Távolított el magától.

- Jó éjszakát, Johnny! - Mosolyogtam rá, majd bementem, és amint az ajtót becsuktam, az ajtó mellett a földre csúsztam, és a fejem két térdem közé fúrtam. Fülemig pirultam.