Mr.Seggfej testőröm!

《12.fejezet》

Matthew szemszöge:

2019.08.18 (Spanyolország, Barcelona)

*7:10*

- Egész Cape Palos-ra kell vezetnem!? - De hiszen az hat órás út! - Akadtam ki, miközben az autó csomagtartójába pakoltam a bőröndöket.

- Tegnap átbeszéltük a részleteket! - Állt meg mellettem, és a következő cuccát adta. Legalább már lassan 4 bőröndöt raktam be.

- Azt mondtad, 2 óra legfeljebb! - Zártam be a csomagtartót.

- Az mellékes! - Menjünk már! - Beültem a kocsiba, ő pedig mellém.

- Hé, nem mondtam, hogy elől ülhetsz! - Mutattam hátra.

- Édesem, most a fiúmat játszod, nem a testőrömet!

- Drágám, remélem, rövid lesz, mert megőrülök, ha veled kell egy levegőt színom! - Nagy mosollyal néztem rá, ő meg csak fejét csóválta.

- Az érzés kölcsönös! - Seggfej! - Mondta halkan, azt hitte, nem hallom.

- Mondtál valamit? - Fordultam felé.

- Csak annyit, hogy induljunk! - Mondta, majd elfordult tőlem. Némán telt az utunk.

*13:14*

Amikor odaértünk és beálltam a parkolóba, rengetegen voltak már ott. Heidi rögtön futott átölelni őket. Én csak az autónál álltam és neki támaszkodtam. Nem akarok itt lenni. Na de az már nem tetszett, mikor egy másik srácot megölelt. Ki ez? És mire nevetnek?!

- Édesem, nem jössz ide? - Fordult felé, majd integetett mosolyogva. Ezek után persze, hogy oda megyek. Ahogy oda sétáltam és mellé értem, megfogtam a derekát, és közel húztam magamhoz.

- Sziasztok! - Mosolyogtam rájuk, majd Heidire néztem.

- Wow, nagyon magas vagy! - Szólalt meg az egyik lány.

- Hány éves vagy? - Tette fel a kérdést a másik.

- Hol ismertétek meg?

- Te nem srác vagy, hanem férfi! - Nézett végig rajtam egy másik lány.

- Lányok, előtte ebédeljünk, és utána ígérem, válaszolok a kérdéseitekre!

Mosolygott rájuk Heidi, be is indultunk. Menet közben a füléhez hajoltam.

- Szép mentés! - Súgtam neki.

- Lesz időd hálálkodni. - Súgta vissza.

Ebéd után sikeresen megint megúsztuk a mesélést, azzal a kifogással, hogy nagyon fáradtak vagyunk, mert hosszú volt az út.

Hát fáradt is lettem a sok bőrönd után.

- Nyisd már ki azt a rohadt ajtót! - Álltunk már a szobaajtónál, és Heidi még mindig nem nyitotta ki az ajtót.

- Nyugi már! - Nyitotta ki, majd míg én behoztam az összes bőröndöt, Heidi elment körbenézni.

- Johnny, gyere ide! - Kiabált nekem a hálóból.

- Mi van már? - Mentem oda én is, majd amikor beléptem, megpillantottam, hogy csak egy ágy van.

- Szóval együtt alszunk. - Álltam meg mellette.

- Biztos nem! - Jelentette ki rám nézve.

- Te nagyon furcsa egy nő vagy! - Egyszer könyörögsz, hogy aludjak veled, másszor meg nem akarsz! - Mitől félsz? - Nyugi, akkor se érnék hozzád, ha te volnál az utolsó nő a földön! - Kérdéseimre egy szemforgatást kaptam tőle.