《10.fejezet》

777 27 0
                                    

*8:12*

- Kész vagyok, anya! Mentem ki a konyhába. Most visszafogtam magam öltözködés terén.

- Gyönyörű vagy, kicsim! - Jött oda anyum, majd szorosan átölelt. Fájt a sebem. Próbáltam nem kimutatni.

- Na, hívd fel Johnny-t, hogy meg vagyunk! - Fordult el tőlem, majd a táskája után nyúlt.

- Az van, hogy ma szabadnapot adtam neki, mert dolga akadt! - Ő mégis csak rendőr! Próbáltam kiutat keresni. Nem mondhattam neki, hogy tegnap együtt aludtunk, és reggel lelépett, úgy hogy nem is szólt, csak egy rohadt cetlit hagyott seggfej módra.

- Értem. - Szúróssá vált rögtön tekintete. A rohadt életbe, ő mégis az anyám, és nagyon jól ismer. Le fogok bukni. Arcomat méregette, és erre csak egy hatalmasat nyeltem.

- Akkor menjünk, kicsim! - Szúrós tekintete vidámsággá vált, ami meglepett.

*8:45*

Amikor beléptünk a plázába, láttam, hogy anyám valakit nagyon is keres. De nem nagyon érdekelt, mert éppen Johnny-t próbáltam elérni. Mikor végre felvette.

- Halló! - Merre vagy?! - Idegesen szóltam a telefonba.

- Ma van a rendőrkadétok vizsgája, szóval az akadémián vagyok! - Miért? - Mit óhajt őfelsége? - Feldúlt volt a hangja.

- Hogy te milyen seggfej vagy! - Na mindegy, anyámmal a plázában vagyok, gyere ide! - Flegmázva beszéltem vele.

- Minek kell nekem odamenni?

- Mert a testőröm vagy! - Majd hirtelen megjelent mellettem Rodney.

- Hogy van a kedvesem! - Köszönt, majd leesett, hogy anyám akkor kit keresett annyira.

A telefont eltávolítottam a fülemtől.

- Te mit keresel itt? - Majd letettem a hívást véletlenül.

- Anyám megkért, hogy jöjjek vele vásárolni. - Ki is gondolta. Forgattam meg a szemem. Anyáink a cselszövés mesterei.

- Milyen véletlen. - Nevettem fel kínomban.

- Ugye, ez a sors keze! - Kacsintott rám. Hányok tőle. Erre a mondatára csak egy szúrós pillantást kapott tőlem. Az anya és az én anyám együtt nevetgélve tértek vissza hozzánk.

- Ó, Heidi, minden nappal egyre szebb nővé érsz! - Ölelt át szorosan Mrs. Woods.

- Köszönöm, Mrs. Woods!

- Jaj, ugyan, kérlek, szólíts nyugodtan anyukának! - Úgyis egy család leszünk! - Én csak mosolyogva bólogattam. Majd ha fagy!

- Na, menjünk vásárolni!

Matthew szemszöge:

- Mert a testőröm vagy! - Idegesen szólt a telefonba. Épp válaszolni akartam, amikor...

- Hogy van a kedvesem? - Hallottam egy férfi hangot. Hirtelen eluralkodott rajtam valami. Heidi megnyomta a hívást. Oda kell mennem, ez már biztos.

- Hé, haver! - Megiszunk valamit? - Képzeld, neked köszönhető, hogy randiztam egy balerinával! - Beszélt hozzám Kaylen, de nem tudtam koncentrálni. Egyenruhában álltunk, a tüntetésekkel tele. Ami nem az én érdemem volt, hanem Johnny-é.

- Menjünk, kezdődik a vizsga! - Kerültem meg. Az orvos egyre kevesebb esélyt ad Johnnak a túléléshez. 10%-os esély sincs, hogy valaha felébred. Én pedig nem élhetem le a maradék életem más életében. Nem tehetem! Nem vagyok ő, és nem is leszek.

*10:14*

Azt hittem, soha nem végzek. Sürgős léptekkel szeltem át az épületet.

- Hé, hová mész, Johnny? - Sietett utánam Kaylen.

- Dolgom van! - Léptem ki a bejárati ajtón, majd az autómhoz siettem a parkolóba.

*10:44*

A pláza parkolójában beálltam, majd ideje volt megkeresni Heidit. Még jó, hogy nyomkövetőt tettem a táskájába. A nők csak úgy bámultak! Ennyire jól állok nekem az egyenruha? Hát igen, van, ami nem változik: még mindig rohadtul jól nézek ki!

Amint felértem a 3-as szintre, megláttam Heidit. Egy férfi erősen rángatta. Dühös lettem! Oda léptem hozzájuk, és elkapva a férfi kezét, lerántottam, hogy földre essen a fájdalomtól.

- Van valami problémája, uram? - A szemem tüzet szórt.

- N-nincs. - Dadogta az ember, miközben az emberek figyeltek.

- Nem hallottam jól! - Szűrtem ki fogaim közül. Majd hirtelen Heidi megfogta a másik kezem.

- Johnny, kérlek, fejezd be, mindenki minket néz! - Suttogott. Fel sóhajtottam, majd felállítottam a férfit, és közel hajoltam a füléhez.

- Ide figyelj, te faszkalap, még egyszer ennek a nőnek a közelébe mersz jönni, a saját kezemmel fogom egyesével eltörni az egész csontozatodat! - Világos voltam?

- V-világos, mint a nap! - Elengedtem, majd mosolyogva megpaskoltam az arcát.

- Jó fiú! - És most menj! - Majd Heidi felé fordultam.

- Jól vagy? - Nem fáj sehol? - Tettem fel kérdéseket.

- Wow, Mr. Seggfejt érdekli, hogy vagyok? - Tette kezét keresztbe maga előtt.

De mire szóra nyitottam a szám, már az anya közeledett, és vele együtt az a rohadék is.

- Kicsim, mi történt, jól vagy? - Nézte alaposan meg kislányát. Majd a másik nő, aki vele volt, rám nézett, és elfelejtette becsukni a száját.

- Most álmodom, vagy tényleg létezik ilyen sexy rendőr?! - Köszönjük, Biztos úr! - Lépett elém a vén boszorkány.

- Ez a dolgom, hogy megvédjem Torres kisasszonyt! - Hátráltam el tőle.

- Hogy érti? - Kérdezte.

- Mrs. Woods, bemutatom a testőrömet, Johnny Harrisont! - Szóval a faszfejnek az anya ez a vén boszorka.

- A te helyedben biztos, hogy a karjaiba vetném magam! - Nyalta körbe az ajkait. - Még jó, hogy nincs a helyében.

- Hát én inkább kirúgnám! - Forgatta meg a szemeit. - De szerintem, ha szeretné, Johnny biztos szívesen elkíséri vásárolni! - Mosolygott rám, ravasz húzás, így akar bosszút állni.

- Szuper! - Kapta el a nő a kezem, majd elkezdett húzni. - Eltátogtam egy "kérlek ne" de Heidi csak mosolyogva integetett nekem.

*15:23*

Végre valahogy megszabadultam a vén banyától. Majd egy üzlet előtt sétálva láttam Heidit elmenélni a próbafülkék felé. Édes lesz a bosszú. Bementem, majd megálltam a próbafülke előtt.

- Nem volt szép húzás ez Öntől! - Dőltem neki a falnak szemben a fülkével.

- Ó, szóval sikerült elmenekülnöd. - Szólalt meg bentről. Most visszakapja. Szépen megfogtam, majd a fülkéhez léptem, elhúztam a függönyt, és bemártóztam.

- M-mit csinálsz?! - Felhúzta maga elé a kezét. Rögtön csak egy melltartó volt rajta.

- Shh, még meghal valaki! - Léptem felé egyre közelebb, és a falhoz szorítottam. Arca egyre pirosabb lett.

- Szóval inkább kirúgnál mi?! - Simogattam végig a nyakát.

- Menj ki! - Ez parancs!

- Elfelejtetted? - Néztem a szemébe mélyen, majd közel hajoltam hozzá, csókra számítva, mivel szemét becsukta. De én a füléhez hajoltam hirtelen.

- A testőre vagyok, nem a szolgája! - Szemei olyan nagyra nyíltak, ideges lett talán?

- Hogy te mekkora egy seggfej vagy! - Lökött meg. - Takarodj ki! - Kiáltott rám, majdnem kilökött a fülkéből. Aranyos, mikor dühös.

Mr.Seggfej testőröm!Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang