Mr.Seggfej testőröm!

《9.fejezet》

*21:03*

Fel vagyok készülve a bevetésre. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Rögtön fel is vettem.

-Itt vagyok lent, várlak! - szólt bele Kaylen.

-Megyek. - Tettem le a hívást, majd elindultam lefelé. A parkolóban már várt. Amikor beültem az autójába, vigyorgott.

-Mi a fenét vigyorogsz, Mikey egér? - Néztem rá komolyan.

-Haddjuk csak, eszembe jutott valami. - Nevettet magán.

-Mégis mi?

-Hogy mindent elszúrsz! - Ekkor elkapta a nyakát és fejemet megütötte a dudával.

-Kapd be! - Mutattam neki.

-Ez rohadtul fájt! - Simogatta a homlokát.

-Menjünk inkább.

Amint odaértünk, egy másik buszba beszálltunk, már várt minket egy kis csapat.

-Mr. Harrison! Híres vagyok a kölykök között, úgy néz ki, amit megláttak, felcsillant a szemük.

-Alexa, kérlek, avass be a részletekbe! - Néztem Alexára, ő pedig szokás szerint fülig pirult. Csáberőm még mindig hatalmas. De percnyilag csak egy lány szíve kell nekem.

Beavattak minket minden tudnivalóba. Majd útnak indultam takarítónak öltözve. Még jó, hogy nem női ruha volt, mert akkor megöltem volna Kaylent. Útnak is indultam fel a 16. emeletre lifttel. Bevallom félek, félek, hogy igazam lesz. Amikor elértük azt a lakást, másoltattak kulcsot a kölykök. Lassan fordítottam el a kulcsot, és kinyitottam az ajtót. Lassan beléptem a lakásba, majd körbenéztem.

’-Mi van bent, Mr. H?’ - kérdezte a csapat esze.

’-Úgy néz ki, senki nincs itthon!’

Hirtelen zajt hallottam az egyik ajtó mögül. Gondoltam, megnezem. Tisztára, mint egy rossz horrorfilmben. Úgy érzem magam.

Az ajtóhoz léptem, és meggyőződtem róla, hogy valaki van a fürdőben. Elővettem a pisztolyt. 1, 2, 3, elszámoltam magamban, majd hirtelen kinyitottam. A francba az ablakon ki mászott? Ki mászott be a másik lakás ablakán? Megint kezdődik, de most nem menekül el. Az ajtó felé futottam, majd a lépcsőhöz. Futtam le a 10. emeletre. Majdnem szembe megyünk. Őszintén megfogom. El fogom veszíteni a nyomát! A francba! Nem nekem való a rendőrködés!

-ÁLLJ MEG! - Kiáltottam utána, miután nem bírtam tovább, és megálltam. Megállt ő is, hátra nézett rám. Hirtelen úgy éreztem, nem kapok levegőt. Vajon ez amiatt van, hogy eltört a bordám régen? Nem, hiszem. De nem kapok levegőt, érzem. Lassan a földre ereszkedtem, próbáltam mély levegőt venni. Ekkor láttam, hogy hezitál. Itt volt az alkalma megszökni. Majd felém indult. De Kay megelőzte és vállon lőtte.

-Johnny, jól vagy? - Nem láttam rendesen, minden elhomályosodott.
Hirtelen minden elsötétült.

Amikor felébredtem, ugyanott voltam a padlón.

-Hé, jól vagy? - Állt felettem Kaylen.

-Mennyi az idő? - Ültem fel.

-Hát, kb. 20 perce dőltél ki, csak rohadtul nehéz vagy, azért nem vittelek odébb! - Gyorsan felálltam.

-Mennem kell! - Kezdtem rohanni a lift felé.

-Meg ne halj nekem, te szemét! - Kiáltott utánam.

Gyorsan fogtam egy taxit, amikor kijöttem, és haza vettem az irányt. Ha tényleg Heidi volt, nagy a baj. Siettem fel, majd megnyomtam a csengőt, de semmi. Mindegy, bemegyek, tudom az ajtó kódját.

-Torres kisasszony! - Jól vagy? - Léptem be a zuhanyzóba, a víz csobogását hallottam. Bekopogtam.

-Jól vagy? A francba, nem válaszol! Biztos vagyok benne, hogy baj van! Várj, nincs becsukva az ajtó. Be nyitottam, lesz ami lesz. Ami ott fogadott...

A fal mentén ott ült Heidi, vérző sebbel. A víz csak úgy ömlött.

-Bocsáss meg, hogy ott hagytalak! - Szipogott.

Oda léptem hozzá, majd mellé guggoltam. Nem szóltam, csak felvettem és bevitettem a szobájába, majd letettem az ágyra.

- Bírd ki egy kicsit még, felhívok valakit! - Ki siettem, és felhívtam egy orvos ismerősömet, aki tudja, hogy én vagyok, Matthew, mert minden meccsem után ő kapart össze.

- Pihenj egy ideig! - és szed a gyógyszereidet, amit felírtam! - Állt fel.

- Köszönöm mindent, Patt! - Fogtunk kezet.

- Én köszönöm, hogy még mindig bízol bennem, ha valami van! - Mosolygott rám.

Patt elment, én pedig visszavettem az irányt Heidi szobájába.

- Jól vagy? - Léptem az ágya mellé.

- Sajnálom. - Tekintete ködös volt.

- Nem kell. - Ültem le az ágy szélére, majd végigsimítottam a haját.

- Ha valami, a naplóba leszek.

- Ne, kérlek, maradj itt! - Fogta meg a kezem. - És ekkor vált biztossá bennem, hogy szeretem ezt a nőt! Örülten szeretem, és nem érdekel semmi, csak hogy mellettem legyen.

- Rendben. - Befeküdtem mellé az ágyba, ő pedig rögtön hozzám bújt és átölelt.

De mégsem tudtam elaludni. Egy ideig csak néztem, ahogy békésen alszik.

Heidi szemszögéből:

2019.08.14

*6:00*

Amikor kinyitottam a szemem, már nem volt mellettem. Mindig ezt csinálja. Kimentem a konyhába vízért, mert a torkom kiszáradt. A pulton egy cetli fogadott.

„Fontos elintéznivalóm akadt, úgyhogy el kell mennem, majd beugrom - H.J.”

Úgy néz ki, Mr. Seggfej nem sokat változik! Fogadtam meg a szemem, majd összegyűrtem a cetlit és bedobtam a kukába. Lesétáltam a nappaliba, majd ott lefeküdtem a kanapéra és a TV-t bámultam. Iszonyatosan fáj a sebem, és képes volt ilyen állapotban itt hagyni engem?! Seggfej! Mit is vártam!

Mérgelődtem magamban. Miért kellett ilyen korán mennie?! Majd hirtelen csengetésre lettem figyelmes. Ki a franc az ilyenkor? Felkeltem lassan, majd az ajtó felé vettem az irányt. Amikor kinyitottam az ajtót, anyámmal találtam szemben magam. Na, ez hiányzott nekem!

- Szioka bogaram, remélem nem keltettelek fel! - Került meg a konyhába vette az irányt. Én pedig követtem.

- Hoztam neked reggelire egy kis fánkot! - Milyen kupa van itt. Körülnéztem a konyhában, én pedig helyet foglaltam a pultnál a bárszéken.

- Látod, még jó, hogy jöttem! - Mosolygott rám, majd nekilátott takarítani.

- Igen, jó! - Mosolyom nem volt igazán őszinte, mivel nem őt vártam.

- Mit szólnál, ha ma anya-lánya napot tartanánk?

- Nekem mindegy! - Tettem le a fejem a pultra.

- Olyan vagy, mint apád! - Csóválta meg a fejét.

- Nem, nem vagyok. - Feleltem morcosan. Nem szeretem, mikor apámhoz hasonlítanak. Ő maffiózó, én meg csak egy tolvaj, aki árvaházakból lop.

- Szipirc, amíg én takarítok, menj átöltözni és készülj fel! - Rángatott le a székről, majd a fürdőszoba felé tolta.

- Jó, megyek már. - Annyira nem volt kedvem vásárolni menni, de nem volt választásom. De mit mondjak neki? Johnny miért nincs velem ma? Ki kell találnom valami jó kifogást.