Mr.Seggfej testőröm!

《14.fejezet》

2019.08.24 (Spanyolország, Barcelona)

*11:35*

A korházba voltam, pontosabban Johnny szobája előtt. Féltem bemenni, vacilláltam. 5 percet álltam az ajtó előtt, mielőtt a kezem a kilincsre helyeztem. Majd lassan kinyitottam az ajtót és beléptem. Ott ült a kórházi ágyán és az ablakon kifelé bámult.

- Ezek után még van bátorságod idejönni? - Nem nézett felém, mikor hozzám szólt. Nem értettem durvaságának okát.

- Miért mondod ezt? Johnny?! - Léptem közelebb felé.

- Hogyan merted átvenni az életem felett az irányítást? - Hangjából düh áradt.

- Johnny.

- MATTHEW, FEJEZD MÁR BE! - Kiáltott rám. - NEM ÉLHETED AZ ÉN ÉLETEM!

- VAN KÉPED KIABÁLNI VELEM?! - TUDOD, MIT ÉLTÜNK ÁT, AMÍG TE ITT FEKÜDTÉL?! - FOGALMAD SINCS RÓLA, MILYEN FÁJDALMAS VOLT, AMIKOR LEGALÁBB 5-SZÖR LEÁLLT A SZÍVED! - Kiabáltam vele én is.

- Nekem is fájt, hogy magamra hagytál! - Szorította a takaró szélét.

- Sajnálom, bocsáss meg nekem. - Térdeltem le ott, ahol álltam.

- El késtél vele! - Menj el, Matt! - Nézett rám.

- John.

- Menj el! - Szólt rám. Ekkor bejött Luca.

- Matt, jobb ha most nem zaklatod még jobban fel. - Ekkor felálltam, majd kimentem. Most mit tegyek? Nem mondhatom meg az igazat Heidi-nek, nem tehetem! Francba is! Miért hagytam, hogy az érzéseim irányítsanak? El kell tűnnöm!

*14:01*

A lakásomban voltam. Nem volt olyan bútor, amit nem törtem össze. A földön ültem. El kell mennem vissza! Vissza New Yorkba. Nincs más választásom!

Heidi szemszöge:

2019.08.26 (Spanyolország, Barcelona)

*15:12*

Éppen vége lett az edzésemnek.

- Heidi, mostanság szét vagy esve! - Kérlek, szépen szedd össze magad! - Jött oda hozzám a tánc tanárnő.

- Sajnálom, megpróbálom! - Mosolyogtam rá. Tudhattam volna, hogy ez lesz. Nincs olyan, hogy Johnny kedves lesz. Miért dőltem be neki? Miért? Annyira átverve érzem magam. Most csak haza vágyom és egy forró fürdőre.

*15:45*

Amikor hazaértem Johnny lakása előtt egy csomó doboz volt és lakoltató emberek.

- Mi történik? - Mentem oda az egyikhez.

- Ja, hát csak a fiatal úrfi, aki itt élt, ki költözik!

- Értem, köszönöm. - Léptem a lakásomhoz. Szóval el is költözik. Amikor pár nappal ezelőtt próbáltam hívni, a száma törölve lett. Mint aki teljesen eltűnt volna. Amikor beléptem a lakásba, az ajtó előtt egy nagyon ismerős cipőpárt láttam.

- Mi szél hozta az én drága apámat? - Aki soha nem látogat meg! - Léptem a konyhába és öntöttem egy pohár vizet, majd beléptem a nappaliba. Az ablakom előtt állt, és amikor beléptem, felém fordult.

- Nem látogathatom meg a kis lányomat? - Tárta szét a karjait ölelésre.

- Te soha nem jössz ok nélkül! - Tettem keresztbe a kezem.

- Szeretném, ha minél hamarabb hozzá mennél Rodneyhoz!

- MI?! - Akadtam ki. Kicsit meg is szédültem, ezért úgy döntöttem, leülök. - Heidi, ez nagyon fontos érdek!