Szerelem a pályán

²³

Hú de rég írtam már. Mióta utoljára írtam kerek egy év telt el. Most megyünk Vivivel a szokásos Pesti utunkra, csak most az a különbség, hogy már nem térünk vissza Sopronba.

Na szóval van egy két változás. A mi osztályunkat két osztályra szedték és kipótoltak minket. Meg vannak akik nem térnek vissza( Húgó, Sanci, Milán, meg akiknek nem emlékszem a nevére😓🤪)

Most értünk ide. Megpillantottam a vonatállomáson Brunót és Ádámot. Tényleg azt el is felejtettem mondani, hogy lespanoltak egymással. A két okos tojás.

Amint leszálltunk a vonatról, és levettük az összesen 6 db, irtó nehéz bőröndöt, odarhantunk a fiúkhoz.

- Egy egész házat elcsomagoltatok?-nézzek ránk meglepődve. De na. Mégiscsak nőből vagyunk.

- Viccesek vagytok- forgattam meg a szemem

- Ne forgasd, mert kiesik- próbált poénkodni Ádám.

- Ha-ha-ha

- Ha ki poénkodtátok magatokat akkor mehetünk végre? Már irtó éhes vagyog- türelmetlenkedett Vivi

- Most, hogy mindod nekem is jól esne egy kis meki. Mit szóltok hozzá? - hoztam fel ötletnek

- Ez az első értelmes gondolat amit ma hallottam tőled- mondta Bruno, majd összepacsizott a barátommal.

Ezután beültünk egy kisbuszba, amit Bruno bérelt ki. Számítottak rá, hogy nem kevés cuccal érkezünk.

A mekiben szinte egy hadseregnek elég kaját rendeltünk, amit mindet meg is ettük. Hát elég éhesek voltunk.

Utána pedig elvittek minket az aprtmanhoz, amit Vivivel vettünk ki. Két franciaágyas(külön) szoba, egy konyha, egy fürdő, egy nappali és egy erkély.

Már sötét volt, mire elkészültünk a bepakolással. Nagyon otthonos kis lakás lett.

Még face timeon bezséltünk Zserbóval, hogy holnap a találkozó előtt feljönnek hozzánk a Krisztiánnal.

Holnap lesz egy találkozó, ahol Vili bá és egy másik ofő elmondják az új osztályokat. Remélem a mi kis magunk megmarad.

Ádám és Bruno még beüzemelték az Xboxot. Aztán Vivivel összenéztünk és elterveztük, hogy amint elmennek tartunk egy FIFA maratont.

Így történt az, hogy hajnali 2-ig játszottunk. 7 menetet játszottunk. Ebből én 3-szor, Vivi 4-szer nyert. Utána mindketten a saját szobánkba indultunk. Még írtam Ádinak egy ,,jóéjt<3„ üzit és utána el is aludtam

Sziasztoooook
Csak annyit akartam mondani, hogy bocsánatot kérek a hosszú kihagyásért és igyekszem minél több részt kirakni!
Legyen csodálatos hetetek
Puszi<3