my own slut |MinSung|

Part 2

-Nem is értem.-csettintettem a nyelvemmel miközben zsebemből kiemeltem a cigis dobozt.
Elgondolkoztam, majd inkább az asztalomra dobtam. A nap lemenőben volt, a hatalmas ablakon csodálatos kilátás nyílt rá. Elmélyülve gondolataimba figyeltem ahogy lemegy a sárga gömb. Most van egy kis időm úgy igazán mesélni magamról, de túl fáradt vagyok és szeretek titokzatos lenni, szóval majd idővel mindent megtudtok rólam, persze csak ha kedves írónk megengedi. Lassacskán mindenki haza ment, egyedül hagyva engem. Felsóhajtottam miközben eldőltem a kanapén egy úttal a cigis dobozt magamhoz véve. Kivettem belőle egy szálat majd meggyújtottam. Szemeim lehunyva szívtam meg, majd fújtam ki a füstöt játékosan. 

-Van egy ici pici baj.-sétált be Jeongin.
-Hát te?-néztem rá.
-Tovább maradtam mert még nem voltak készen az aktarendezések.-vakarta meg tarkóját mire csak bólintottam majd elfordultam.
-Mi az az ici pici baj?-fordultam felé.
-Hát..igazából az egyik "alkalmazottad"-rajzolt idézőjelet a levegőbe.
-Képtelen tovább fizetni a tartozását.
-Mi az hogy képtelen?-álltam fel miközben szemeim elsötétültek.
-Azt mondja hogy nincs annyi pénze. És ha a hírek igazak, holnap el akar költözni a családjával.-mutatta fel telefonját bizonyíték képen.
-Oh tehát van családja. Egyébként mi is a neve ennek a csodának?-ültem vissza le. Jeongin nem mondott semmit, csak a kezembe nyomta a telefonját.
-Ohh érdekes.-mosolyodtam el.
-Holnapi programunk. Elintézzük ezt a családot.-adtam neki vissza mobilját majd eldőltem a kanapén.

-Haza mehetsz. A többiek is már rég otthon vannak.-néztem rá.
-Tényleg?-csillantak fel szemei.
-Tényleg. Menj pihend ki magad mert holnap nagy munkánk lesz.-vezettem fel tekintetem a mennyezetre.
-Értettem főnök.-hajolt meg.
-További szép estét.-sétált ki a helyiségből.

Mikor Jeongin kisétált, felálltam én is majd az ablak elé álltam és néztem ahogyan Jeongin  az autóba ül. Mikor munka helyen kívül van a nyolcas csapatunk, ránk sem ismerni. Olyanok vagyunk mint a tipikus felnőtt korba lépő egyetemisták akik még semmit nem tudnak az élet szörnyűségeiről. Nagyot sóhajtva csuktam be szemeim, majd egy ideig csak álltam ott és gondolkoztam.

-Szerintem ma nem jutok haza.-ültem a székembe majd hátra dőltem. Igen. Elaludtam. Mily meglepő.

-Minho.-rázott meg valaki.
-Hm?-nyitogattam szemeim.
-Csak én vagyok, Chan.-mosolyodott el.
-Hoztam be neked reggelit, mert tegnap sem ettél semmit.-ült velem szembe.
-hm.-bólintottam majd megtöröltem szemeim, és elkezdtem enni. Tegnap annyira izgatott lettem hogy még azt is elfelejtettem eheh. Mielőtt hozzám vágjátok, hogy micsoda Maffia vagyok én hogy ilyen vagyok csak közölném, ma majd meglátjátok:) Attól mert tömeggyilkos és kurva gazdag ember vagyok én is eszek és vannak rossz napjaim és barátaim mint másoknak. Ezért vagyok olyan különleges.

-Jeongin említette hogy ma van egy kis dolgunk.-dőlt hátra Chan.
-Te is tudod ki, nem tudja tovább fizetni azt az összeget mert állítólag nincs már pénze, és ma délelőtt 10 körül költözik el a családjával.-beszéltem tele szájjal mire Chan felkuncogott.
-Értem. Akkor beszélek a többiekkel te egyél nyugodtan. Majd egy jó 15-30 perc múlva behozom őket ide, hogy te is mesélj nekik erről.-mondta majd felállt és elindult kifelé.
Mikor megettem az ételt sóhajtottam egyet. Pár perc múlva a srácok bejöttek, én informáltam őket arról hogy, mit és hogyan kell csinálnunk, majd elindultunk a helyszínre.

-Ott van.-szólt az adóvevőbe Seungmin.
-Rendben. Vegyétek körbe a házat. Én, Felix és Hyunjin bemegyünk.-néztem a két férfira akik bólintottak majd elém álltak és elindultak.

-Nocsak nocsak, hova hova??-támaszkodtam az ajtónak.
-M..Minho én m..megmagyarázom.-dadogott mire csak felnevettem.
-Hol a pénz?-fogtam meg a vállát mire megremegett.
-HOL A PÉNZ?-szorítottam meg a vállát mire összerogyott. Én szemeim megforgatva guggoltam le elé miközben hajába kaptam.
-N..Nincs pénz.-suttogta alig hallhatóan.
-Akkor hogyan tervezed megfizetni azt a rengeteg pénzt hm?-dobtam hátra miközben felé álltam két lábammal bezárva őt. A fegyverem zsebemből kivettem, majd szíve felé tartottam mire sírva fakadt.
-V..Van egy fiam v..vidd őt..-emelte fel kezeit miközben remegett.
-Hol van?-fordítottam oldalra a fejem.
-F..Fent a fürdőszobában-hajtotta le fejét.
-Feleséged?-kérdezte Felix mire a férfi nem válaszolt.
-Hé.-rugtam oldalba.
-Ha valaki kérdez dumálsz felfogtad?-vezettem karja felé a pisztolyt majd meghúztam a ravaszt. Ő hangosan felordított.
-Kérdeztem valamit. Felfogtad?-kérdeztem ismét mire hevesen bólogatott.
Pár perc múlva Hyunjin egy törékeny fiút hozott le az emeletről aki félelmében hagyta, hogy hurcolja Jin.

-Ő az?-kérdeztem a férfit.
-A..Apa mi folyik itt??-jött közelebb.
-Apád most fizette ki a tartozását.-néztem végig a fiún.
-Tartozás??-nézett értetlenül. Oh szóval ez a fiú olyan mint egy angyal. Woahh.
-Ne törődj vele.-fogta meg Hyunjin a vállát mire összerezzent.
-Most fordulj el ha nem akarod látni hogy hal meg.-mosolyodtam el ártatlanul.
-M..Meghalni?-kérdezte a férfi mire bólintottam.
-D..De hisz o..oda adtam a..a fiam é..és
-Oda adtál??-kérdezte a fiú könnyeivel küszködve. A férfi oldalra fordította a fejét én pedig kihasználva az alkalmat találtam el artériáját. A fiú felvisított, bár nem csodálom.

-Mi a neved szépség?-töröltem meg kezem majd arcára vezettem azt.
-H..Han J..Jisung.-nézett szemeimbe.
-Örvendek..Han Jisung.