Két tűz között. - Pető Bruno ff./Befejezett

17.Rész

-Szállj be a kocsiba. - utasított Bruno.

-Nem,elvagyok gyalog is.Köszi.

-Szállj be,beszélünk kell! - nézett rám komolyan,erre én meg forgattam a szemem és beültem a kocsijába.

-Mondd. - néztem rá.

-Mikor azt mondtam,hogy nekem nem jelentett semmit az az este,akkor hazudtam,mert igenis jelentett valamit! - nyögte ki. - De én nem vagyok biztos az érzéseimben és ezért voltam elutasító.Igen jelentett az valamit,hogy lefeküdtünk de de nem tudom mit érzek.Lehet valami fellángolás volt.Nem tudom!

-Vin..Manuellel vagyok.Már mindegy. - majdnem Vinit mondtam.

-Tudom,tudom.

Egy perc néma csönd utàn megszólalt.

-Most realizálom,hogy Vinit akartál mondani Manuel helyett.

-N..nem is! - tagadtam.

-De!Te együtt vagy a Manuellel is és a Vinivel is?

-Dehogy is! - mondtam félve. - Hülye vagy?

-Nem vagyok hülye csak odafigyelek dolgokra.Még jó,hogy elutasítottalak.Nem ismerek rád. - mondta gúnnyal a hangjában. - Amúgy tudják,hogy mindkettőjük kel együtt vagy?

Nem mondhattam el neki,hogy Manuellel csak eljátszuk,elég ha Vini,Sofi meg Lilla rúd róla.Azt mondtam,hogy;

-Nem,nem tudnak róla. - nem tudom miért csinálom ezt.Vinivel tönkre megy az,ami most köztünk van.

-Büszke lehet rád Kevin.

Elindultunk haza.Haza vitt.
Félek.Félek,hogy elmondja Vininek.
Istenem olyan hülye vagyok!
Ahhj.

Mikor megérkeztünk odaszóltam neki.

-Ugye nem mondod el nekik?

-Ők a haverjaim.Nem szeretném,ha tönkre mennének egy lány miatt.De muszáj elmondanom nekik!

-Ők a haverjaim de én meg... - nem tudtam mit mondani,sem a barátnője,és még ahhoz sem vagyok közel,hogy a barátja legyek.

-Te meg?Nem tartozol a barátaim közé.Lefeküdtünk,nem tudtam ki vagy.A pia hatása volt.Nem is értem,miért hittem azt,hogy érzek irántad valamit? - nevetett fel,majd rám nézett lenézően.

Nem szóltam semmit.
Fájtak a szavai.
Fájtak.
Voltatok már olyan helyzetben,hogy 2 fiúért oda-vissza vagy?
Igen.Én ebben a helyzetben vagyok!

Bejött velem a házba.
Ott voltak a többiek.
Kevin,Manuel,Laci,Dani,Vini és Lilla is.

-Sziasztok. - köszöntek.

-Hali. - próbáltam mosolyogni.

-Hello. - ült le Bruno Lilla mellé.

-Milyen volt a napod? - kérdezte Kevin.

-Egybe volt.Tetszik a suli,szóval nincs vele bajom. - válaszoltam.

-Na az a lényeg. - mosolygott.

Míg a többiek beszélgettek én addig gondolkoztam.
Nem tudom,hogy Bruno eltakarja-e mondani nekik.

-Igaz Nati? - kérdezte Laci.

-Hm? - néztem fel.

-Min gondolkozol? - húzta fel a szemöldökét.

-Gondolom,hogy kinél legyen este. - suttogta Bruno,de mindenki hallotta.

Rán néztem rémülten de próbáltam elrejteni a félelmem.