Két tűz között. - Pető Bruno ff./Befejezett

35.Rész

Manuel hazahozott tegnap,nem szóltunk egymáshoz egyszer sem.

Ma péntek van,Kevin nemrég jött haza Manuellel,mert vásárolni voltak.

Elmegyek ma Vinihez a csók óta szinte semmit nem beszéltünk

Aki nem emlékezne,hogy milyen csókról beszélek,annak elmondom,hogy mikor Vini hazahozott és a kocsiban megcsókolt. - író

Felvettem egy tapadós farmert,hozzá pedig egy hosszú pólót.A lábamra vettem a Converse cipőmet,majd elindultam.

15 perc séta után oda is értem hozzá,becsengettem és kb 10 másodperc múlva ki is nyitódott az ajtó.

-Hát te? - kérdezte Vini.

-Gondoltam elöjvök,mert már rég beszéltünk.Mármint AZÓTA. - emeltem ki az azóta szót.

-Gyere be. - invitált be.

Bementem és felmentünk a szobájába,nem tudom miért oda de nem is baj.Ő az egyik fiú akinél nem félek.

-Előtte beszélgetünk valami másról és utána arról,vagy fordítva? - kérdezte.

-Másról. - legyintettem

Beszélgettünk mindenről,elmeséltem neki a Brunos ügyet,egy kicsit elérzékenyültem de ő megvigasztalt.

Ő is mesélt Szofiról,hogy nincsenek olyan jóban,meg ilyenek.
Aztán ugye muszáj volt feljönnie a csókos témának.

-Én sajnálom,ha megbántottalak azzal a csókkal vagy valami ilyesmi de nekem tényleg tetszel.Mikor először megláttalak,akkor még Szofival együtt voltam de már akkor tetszették.Mivel tudtam,hogy nekem semmi esélyem,ezért hagytam az egészet.Elengedtem.Meg láttam,ahogy rànézek Brunora és,mivel Bruno a haverom,nem akartam vele rosszba lenni egy lány miatt.Veled képzeltem el mindent.Azt,hogy be viszlek a suliba,ahogy megcsókollak mindenki előtt,mert az enyém vagy,az én barátnőm.Veled akartam lefeküdni,majd felkelni. - könnyezett be,majd folytatta. - Én..én szeretlek.

-Tessék?Mi..? - könnyeztem be.

-Hallottad. - suttogta,majd elkezdte az ágyat nézni.

-Én,Fhu.Hát erre nem számítottam.Én is szeretlek. - mosolyogtam.

-Most viccelsz? - mosolygott rám.

-Nem viccelek.Szeretlek.Igen,szeretlek. - majd odamentem hozzá és megcsókoltam érzelmesen.

-Azta. - nézett rám csillogó szemekkel,erre én csak felnevettem és lehúztam a szobájából.

-Fogd a kocsikulcsod és menjünk el valahovaa. - mondtam neki.

Megfogta a kulcsot és kimentünk a kocsihoz,belültünk és elindultunk valahova.Mi sem tudjuk hova,nem beszélgettünk,hanem csend volt.De nem az a kínos,hanem a kellemes.

————————-
BOCSANAT,HOGY ILYEN SOKÁ JÖTT A RÉSZ.🥹🫶🏼