Két tűz között. - Pető Bruno ff./Befejezett

27.Rész

"Elköszöntünk Manueléktől és elindultunk Laciért."

-Hátra ülsz. - húztam le az ablakot,hogy beszélhessek Lacival.

-Nem,nem.Szállj ki,mert én ülök előre. - nyitotta ki az ajtómat.

-Légyszi,üljek már elől.Visszafele hátra ülök. - vettem elő a bociszemem.

-Fhuu de utállak ilyenkor. - fújtatott és beült hátra.Közben Bruno majd' összepisilte magát a nevetéstől.

25 perc múlva oda is értünk a szórakozó helyre.10 percet várni kell,hogy megkezdődjön.
Már elég sokan vannak,de szerintem még jönnek.

Odamentünk a pulthoz és kértünk italt magunknak egy 19 éves körüli sráctól.

-Egy vodka shotot. - mondták Laciék.

-Egy Kólát. - mosolyogtam.Nem szeretnék most sokat inni,mert a végén az lesz,hogy szakítunk Brunoval valamiért.

Odajött egy kb 20 éves lány a fiúkhoz és mondta nekik,hogy ők jönnek.

-Sziasztok.Ti jöttök. - mosolygott a lány.

-Rendben. - mondták a fiúk,Bruno megcsókolt,majd elindultak a színpad felé.Én ott maradtam a pultos sráccal.

Nehogy azt higgyétek,hogy valami szándékom van vele.Mert nem!
Csak nem szeretnék egyedül lenni,és tök kedvesnek néz ki.

-Együtt vagy Brunoval? - kérdezte a szőke hajú pultos fiú.

-Igen. - mosolyogtam.

Brunoék "Az élet megy továbbal" kezdték,majd sorban jött a többi szám.

1.Az élet megy tovább
2.Paranoiás
3.Keverem
4.Aha-Aha
5.Érzi a tekintetemet

Az Aha-Aha-nak most lett vége és az "Érzi a tekintetemet" jön.

Annál a résznél,hogy;

"Ezért a lányért megkell,hogy küzdjek.Vehetjük akár ezt személyes ügynek-nél" engem nézett.

Mikor vége lett,mindenki sikítozni kezdett,és lejöttek a színpadról.
Felém vették az irányt,ezért felálltam és megöleltem őket.

-Mehetünk haza? - mosolygott rám Bruno.

-Igeeen. - mondtam.

Kimentünk a kocsihoz de Laci megállított minket,mert csörgött a telefonja.

-Szia.Igen.Most megyünk haza.Okés,ott tali. - hangzott a szájából.

-Srácok,nekem most elkell menjek,menjetek csak.Sziasztok. - mondta Laci.

-Szia. - köszöntünk.

Beültünk a kocsiba és elindultunk.
Útközben Bruno a kezét a combomra rakta,mire elmosolyodtam.

Elkezdett csörögni a telóm.

-Igen? - szóltam bele.

-Hali,Nati. - hallottam Manuel hangját. - Kevinnek elmegyünk valahova,szóval egyedül leszel.Gondoltam szólok.

-Okés.Nem baj.Szia. - raktam le.

-Ki volt az? - nézett rám Bruno.

-Manu,mondta,hogy nem lesznek otthon. - válaszoltam,majd kinéztem az ablakon.