Egy 17 èves lánynak egy koncert miatt az egèsz èlete megváltozik,a lányt fogja érni szomorúság,szenvedèly,boldogság ès szerelem!
Ha tetszik olvass bele!🥰
-Ah nem tudom. - ültem fel az ágyamról. - Nem is ismerem őket.
Manuel beszeretne mutatni az OTL tagoknak.Azon belül Ekhoenak,Gyurisnak,Atkának,Ercsének és a Pogány indulónak,bár ő nincs benne.
-Ezaz,hogy ezért jössz.Bemutatlak nekik. - mondta és felhúzott az ágyamról. - Már át sem kell öltöznöd.
Outfitem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Fhuu.Jó. - adtam be a derekam és lementünk az emeletről. - Mennyi az út odáig?
-20 perc.Itt laknak ők is. - válaszolt,közben a cipőjét vette.
Odaszóltam Kevinnek,hogy elmentem és,hogx majd jövök. Kimentünk Manu autójához és beszálltunk.
-Nem hiszem,hogy bírnának. - húztam el a szám.
-Honnan veszed? - húzta fel az egyik szemöldökét.
-Tudod,Kevin mondta egy interjúban,hogy minek csinálnak az ilyen 17 éves "gyerekek" drogról zenéket,mikor azt sem tudják mi az.Mivel Kevin húga vagyok,ezért gondolom nem fognak bírni. - magyaráztam.
-Bírni fognak.Aranyos lány vagy,ha meg nem akkor nem tudják milyen barátságot hagynak ki.
Megvontam a vállam és elindultunk. 15 oerc múlva Manuel megszólalt.
-Kb 5 perc és ott vagyunk. - fordult felém.
-Nagyon jó. - mondtam szarkazmussal.
Odaértünk és odamentünk a kapubejáróhoz. Bele kellett szólni,hogy kik vagyunk meg mik vagyunk.
Aztán felengedtek,és beszálltunk a liftbe.
Felértünk a 24-es szobaszámhoz és bekopogtunk. Asszem Ekhoe nyitott ajtót.
-Csá Tesó. - köszönt Manuel.
-Sziasztok. - mondta Ekhoe,majd rám nézett. - Jó végre találkozni veled.
-Szia.Köszönöm. - mosolyogtam rá.
Beinvitált minket és 4 fiú ült a kanapén.Meg sem lepődtem,hogy egy lány sem volt,csak én. Nem féltem így ennyi fiú között,mivel Manuel itt van szóvalll igen.
-Sziasztok. - köszöntek hárman.De Atka,azt hiszem az a neve,nem köszönt.
-Hali. - köszöntünk Manuellel.
Leültünk és elkezdtünk beszélgetni. Kicsit kellemetlenül éreztem magam,mivel nem is ismertem őket annyira,és nem volt miről beszélnem velük.
-Natascha,hoznál egy papírzsepit légyszíves?A konyhában van. - kérdezte Gyuris,aki épp a cipőjét takarította az ujjával.
-Persze. - felálltam és kimentem egy papírzsepiért.
Láttam,hogy a polc tetején van,ezért megszólaltam magamban.
-Szuper. - mondtam az orrom alatt.
-Várj,segítek. - hallottam meg egy hangot.Hátra fordultam és Marci volt itt.
-Köszönöm. - mondtam,miután levette nekem.
-Hány éves is vagy? - kérdezte.
-17. - mosolyogtam. - Te?
-20. - kacsintott.Nem tudom mire véljem,de nem szóltam semmit,mert amúgy tök aranyos volt.
-Hogyhogy nem vagy OTL tag? - most kérdeztem én.
-Jóban vagyok velük,de én a saját utamat járom. - nevetett egy kicsit,mire én is elmosolyodtam.
-Érthető. - bólintottam.
-Nagyon szép vagy amúgy. - mondta.
-Köszönöm. - azt hiszem elpirultam,de ő csak elmosolyodott.
-Hozzátok azt a papírzsepit vagy még nem? - kiabált be Gyuris.Erre Marcival felnevettünk és visszamentünk.
-Bocsi.Itt van. - nyújtottam oda neki.
-Köszii. - mosolygott rám.
-Akkor,mi megyünk is. - mondta Manuel,felállt és kiindultunk.
A többiek is kikísértek az ajtóhoz,csak Atka és Ercsé nem.
Mindenkitől elköszöntünk,de a végén mikor Marcitól,köszöntem el,megöleltük egymást.
—- -Ez mi volt bent? - kérdezte Manuel mosolyogva a kocsiban.
-Micsoda? - kérdeztem vissza.
-Az az ölelés.
-Jaa.Semmi csak megöleltük egymást. - nevettem egy kicsit.Kissé melegem volt így szóltam Manunak is. - Nincs itt egy kicsit meleg?
-Jaj te lány.Nem tudod mit csinálsz. - rázta a fejét.
————— Hali.Szerintetek jojjunk ossze Marcival es majd utana Brunoval?
(Meg brunoval nem vagytok egyutt mivel nem kerdezte meg)
