17. Fejezet

97 12 0
                                    


- Láttam a papírokat az asztalodban. Azért volt ott akkora tűz, mert apád lemészárolta a szüleimet!-nem bírtam már vissza tartani a könnyeim azonnal záporozni kezdtek. Szótlanul és unott arccal állt előttem kiengedett hosszú vérvörös hajával.- Miért tette ezt?-kérdeztem rá. Ismét néma csönd telepedett a szobára, amit immáron a hold sugarai világítottak be itt-ott.

- Fogalmam sincs..-válaszolta

- Mi az, hogy fogalmad sincs? VÉGIG TUDTAD IGAZ?-szavaim élesek voltak, mint akár a pengék

- Nem rég jöttem rá én is. Egyik nap, mikor a birtokon apám papírjai között turkáltam találtam rá egy írott bejegyzésre, ami a te családodról szólt.-mondta unott hangon

- Miért tartottad mindvégig titokban?

- Mert tudtam, hogy ki fogsz bukni és akkor..-mondata végét elharapta így nem lehetett hallani mit akart mondani

- Akkor? Diluc rohadtúl elegem van abból, hogy állandóan kerülsz mostanság és, hogy flegma vagy velem! Tudod nagyon fájnak a szavaid néha!-erre a mondatomra nem felelt csak maga elé meredt mostmár kikerekedett szemekkel

- Akkor lehet elhagysz, ha megtudod..-fejezte be halkan

- Hát ezek után ne is csodálkozz, ha így lesz!-vágtam hozzá, amire felkapta a fejét. Szemeivel egyenesen a szemeimbe nézett. Szemei fájdalmat és csalódottságát tükrözték. Elkaptam a fiúról tekintetemet és egyenesen a fürdőbe indultam volna, de ekkor elkapta a kezem.

* Diluc szemszöge *

Baszki ezt most jól megcsináltam, most mégis mit kéne tennen? Nem akarok egyedül lenni. Végre rájöttem, hogy egyedül lenni szar és az ember, aki erre rávilágított éppen elhagyni készül. Olyan hülye voltam mindvégig.

Szemeit levette rólam és sarkon fordult egyenesen a fürdő felé.

Nem hagyhatom elmenni..

Keze után nyúltam és megfogtam csuklójánál fogva, így maradásra bírva őt. Továbbra se volt hajlandó megfordulni felém.

* Ellie szemszöge *

Továbbra se vagyok hajlandó megfordulni, hogy a szemébe nézhessek.

* Diluc szemszöge*

- Sa..sajnálom...-mondtam neki lágyan

Jesszusom, de idegen nekem ez a szó használat..

- Tudom, hogy elbasztam. Ha kell vess meg egész további életedben, de tudnod kell, hogy én tényleg szeretlek, nem úgy mint egy tárgyat, hanem mint a szerelmemet. A világon senki sincs rajtad kívül, akihez valaha ennyire kötődtem volna..

- Tényleg? Akkor bizonyítsad be!-jött a válasz flegmán a lánytól. Erre megfogtam derekánál fogva és felvettem menyasszonyi pózba.

Rendben bebizonyítom..

* Ellie szemszöge *

- Tényleg? Akkor bizonyítsad be!-válaszoltam neki szinte azonnal, mire felkapott és szótlanul elcipelt engem az ágyig. Óvatosan lefektetett rá, majd fölém mászott. Kezeivel végig simított arcomon közben a szemét le nem véve rólam. Elsöpört egy arcomba lógó hajtincset is, amit fülem mögé tűrt közben még mindig tartva a szemkonktaktust. Közelebb hajolt, szinte már ajkaink összeértek, de még mindig volt közöttük távolság.

Nagyon haragszom rá, amiért titkolózott előlem, de lehetetlennek érzem, hogy ne szüntessem meg ezt az apró távolságot kettőnk között.

Picit megemelve fejemet összeértek ajkaink. Heves csókviharba keveredtünk mindketten. Kezeimmel néha beletúrtam kócos hajába, aminek következtében néha belenyögött csókunkba. Óvatosan felültetett, majd egy mozdulattal levette rólam pólómat. Ismét vissza fektetett az előbbi helyzetünkbe. Puha ajkaival végig csókolgatta az arcom, a nyakam és a mellkasom minden egyes részét. Ezt jól eső sóhajtásokkal díjaztam.

Nem tagadom jól csinálja, de ezzel nem fog meg oldani semmit se..

A következő pillanatban levette pólóját és elém tárult kidolgozott teste. A széles vállai, a keskeny csípője és a hasa. Kezével ráfogott az egyik kezemre, majd megemelve azt egyenesen a szívéhez tartotta kezemet.

- Érzed ezt?-kérdezte rám nézve

Igen.-bólintottam kicsit

- A szívem csak érted dobog. Virágszálam.-mosolyodott el becenevemet kiejtve

Szemeim ellágyultak szavai hallatán. Nagyon jól estek szavai most, nagyon ritkán nevez Virágszálnak. Sose mondtam még neki, de nagyon szeretem, amikor így hív. Ismét ajkaimra tapadt, majd szépen lassan kezdünk elveszni egymás közelségében. Végül hátulról átkarolva aludtam el karjai között

Másnap reggel úgy keltem, hogy ő már nem volt mellettem az ágyban. Kimászva ágyunkból a szobába kezdtem el keresni, de sehol se találtam. Az egyik asztalon hagyott cetlire találtam rá, amit ő hagyott hátra nekem.

-x-

Jó reggelt.
Lumine-hoz kell menjek további dolgok megbeszélése miatt. Estére vissza érek!
- D

-x-

Hát ez remek..-sóhajtottam fel, majd elindultam felöltözni. Magamra öltöttem egy fekete pólót, amit Diluc cuccai közül kaptam ki a nagy sietség miatt. Felvettem még egy sima hétköznapi nadrágot és a fürdő felé vettem az irányt, hogy a szanaszét álló hajamat rendbe hozhassam. A tegnap este hevében eléggé szétdomlott a haj koronám így most egy teljesen elbasztott madárijesztőre hasonlíthatok. Gesztenye barna hajamat fésülve láttam, hogy nyakamon rengeteg lilás szívás folt maradt, kulcscsontomon úgy szintén.

A nagy némaságban arra lettem figyelmes, hogy kopogtattak az ajtón.

Vajon ki lehet?-lepődtem meg a hangokat hallva

Biztos Childe az..-gondoltam egyre közelebb lépve az ajtóhoz. Ráfogtam a kilincsre, majd elfordítottam azt..

Lángokba Borulva [ Diluc x Oc ]Where stories live. Discover now