𝕆ℕ𝕃𝕐 𝕐𝕆𝕌 | 𝗘𝗡⁃ 𝖭.𝖱. 𝖿𝖿. | 𝘀𝘇𝘂̈𝗻𝗲𝘁𝗲𝗹

20 - Különös helyzet

- Mit ne mondjak... még mindig szép hangod van! -dicsért meg mosolyogva a mellettem álló fiú, miközben a kezében szorongatta a mikrofont.

- Na persze.. Én meg higyjem is el. -kivettem a kezéből a mikrofont majd letettem az asztalra, s a fiú felé fordultam.

- Nem értem miért nem hiszel nekem. Ha meghallanának a többiek, ők is biztos ezt mondanák. -támaszkodott neki hátulról a mögötte lévő asztalnak.

- De sajnos sose fogjuk megtudni, hogy mit mondanának, mert nem fognak meghallani énekelni drágám... -mosolyogtam rá egy pillanatig, de az a mosoly oly gyorsan eltűnt az ajkaimról ahogy kapcsoltam, hogy is szólítottam meg őt az előbb. Hirtelen a szám elé kaptam a kezem.
- Ahhh annyira hülye vagy Zoa!! -motyogtam, a földet nézve.

- Tudom, hogy biztos oda vagy értem, de ha mindenképp szeretnél valahogy becézni, akkor inkább szólíts az igazi nevemen. Hívj úgy, hogy Riki. -nevette el magát, mire nekem az arcom színe a piros 50 árnyalatát kezdte felvenni.

- Dehogy vagyok érted oda!! -próbáltam menteni a menthetőt.
- Amúgy is honnan veszed ezt? -kereszteztem magam előtt a két kezem durcásan.

- Hát mi másért hívnál "drágám"-nak? -mosolygott rám pimaszul.

- Úristen már ennyi az idő? -néztem rá a telefonomra.
- Mindjárt jön Yeonjun. Felmegyek hozzá. -tereltem el a témát, majd elindultam az ajtó felé.

- Na Zoa! -sétált utánam a fiú.

- Nincs na! Megyek. Szia! -fogtam rá a kilincsre, majd lenyomva azt kinyitottam az ajtót. De ahogy azt kinyílt, Sunoo esett rám. Mindketten a földön kötöttünk ki, amit egy darabig Niki csak szó nélkül nézett végig.
- Sunoo szállj már le rólam! Kilapítasz! -terültem el a földön rajtam a fiúval.

- Sunoo szállj már le róla!! -szólalt meg Niki is mögülünk, majd megfogva Sunoo két karját húzta le rólam.
- Jól vagy? -térdelt le mellém a fiú.

- Ja igen, én is jól vagyok! -kiabálta a háttérből Sunoo.

- Nem hozzád beszéltem! -osztotta ki ridegen Niki.

- Hát azon kívül, hogy most úgy érzem magam mint akinek autó balesete volt... Ahhoz képest jól vagyok. -nevettem el magam kínosan, majd feltápászkodtam a földről.

- Hé! Én nem vagyok egy 100 tonnás medve! -duzzogott kisfiúsan Sunoo.

- Nem, nem vagy az... Te egy írtó cuki kis maci vagy! -mosolyogtam rá, és egy óriási ölelésbe vontam, mintha már olyan rég óta ismernénk egymást, és az ölelkezés nálunk teljesen természetes lenne.

- Na elég volt itt a nyálas szövegből! -vágott közbe Niki és megfogott hátulról és elhúzott Sunootól.
- Én is ugyan olyan aranyos vagyok mint ő! Sőt még aranyosabb! -mutatott a fiúra.
- Ölelgess engem!

- Jól van. -rántottam vállat, majd megöleltem őt is úgy ahogy imént Sunoot is. Mikor próbáltam volna elengedni, csak átölelte a hátam a kezeivel és magához szorított. Ezzel biztosítva azt, hogy ne tudjam elengedni. Egy kis idővel később felnéztem rá, mert őszintén nem értettem, hogy ezzel most mit akar elérni. De arra nem gondoltam, hogy ő épp lefelé néz rám, így mikor felemeltem a fejem, a fejünk között alíg volt pár centi.

- Srácok! Nem szeretnék zavarni meg semmi... de most őszintén mit szeretnétek csinálni? Mert ha olyat..... akkor inkább most kimegyek!! -szólalt meg váratlanul Sunoo, mire én hirtelen ellöktem magam Nikitől, aki hirtelen a mögötte álló falnak csapódott.

- Dehogy! Hogy jut ilyesmi eszedbe? Én soha nem.....-hallgattam el és mutattam rá fintorogva Nikire.
- .....ezzel! -fejztem be a mondatomat.

- Na akkor ebben hasonlítunk! -nézett vissza rám unott fejjel Niki.
- Én se terveztem veled semmit!!