A szerelemed az életerőm [TodoBaku]

17. fejezet

A szőke idegesen állt a szekrénye előtt. Már egy órája ott állt. Nem tudta mit vegyen fel. Jól akar kinézni mikor a barátja meg ismeri a szüleit. Bár, az is igaz, hogy az anyukája az ágyára tett egy igen csúnya felsőt, ami a nyolcvanas években menő lehetett. Bakugou nem szereti azokat az éveket. Azt nem tudja, hogy miért. Egyszerűen őt nem varázsolja el.

Bakugou Mitsuki izgatottan készítette az ebédet. Várta, hogy megismerhesse a kicsi fiacskája barátját. A férjével, még fogadást is kötöttek, hogy ki lehet az a titokzatos személy. A szőke hajú nő egy vörös fiúra számít, míg a barna hajú férfi egy zöld hajúra. Aki nem találja el, annak kell mosogatnia egy hónapig.

Bakugou Masaru a nappaliban a tévét nézte. Épp egy focimeccs ment, amit újra adtak szerencséjére. Igaz ő is izgatott egy kicsit, hogy a fia végre bemutatja nekik az egyik barátját. Reméli, hogy a felesége és a gyereke megemberelik, és nem robbantják ki a harmadig világháborút. Most pont nem hiányzik ez nekik.

Az ajtó csengője zökkentett ki mindenkit abból, amit csinál. Mitsuki volt a leggyorsabb, így ő ment ajtót nyitni. A bejárat előtt meglátta a felemás hajú fiút, aki kicsit feszülten állt ott. A nő kedvesen mosolygott rá és beinvitálta a házba. Mielőtt belépett a fiú valamit belesúgott a fülébe.

– Még van lehetőséged elmenekülni.

– Köszönöm a tanácsot, hölgyem, de nem szándékozom még elmenni. – bólintott egy aprót. Mitsuki, átkarolta a vállát és bevezette a nappaliba.

– Egy hónapig te mosogatsz! – suttogta a barna hajú férfi fülébe a hamu szőke nő és leült mellé.

– De nem is vörös! – érvelt Masaru.

– Félig igen! – vigyorgott győzelemittasan Mitsuki. – És kedvesem! – fordult Todoroki felé. – Milyen kapcsolatot ápolsz a fiammal?

– Hogy, milyet? – kezdett el dadogni a felemás, de szerencsére akkor jött le Bakugou, egy elég lenge öltözetben.

– Anya!! Hagyd szegényt.

– Katsuki, azonnal öltözz fel!! Nem illik így lenni egy vendég előtt! – kezdett el kiabálni a nő.

– Miért nem lehetnék így előtte? – húzta fel a szemöldökét a szőke fiú.

– Mert szemkárosodást fog kapni!!

– Szerintem a pasimat nem zavarja. – húzta Bakugou a száját egy kisebb mosolyra, mikor meglátta a felemás kiéhezett tekintetét magán.

– Katsuki! Ezt nem így kellet volna! – fonta össze a karjait Todoroki és elfordult a szőke fiú előtt, aki helyet foglalt mellette.

– Na, de édes! – mondta Bakugou egy csábos mosoly mellet, a karját átvetette a felemás vállán.

– Tudtam, hogy meleg vagy! Ezt kapd be Masaru! – kiáltott fel Mitsuki és felugrott a kanapéról. – Nyertem!! Masaru egy hónapig te mosogatsz!! – mutatott a férjére, aki csak mosolyogni tudott feleséges gyerekes, ám annál inkább aranyos viselkedésén.

– Sok boldogságot! – fordult a fia és annak barátja felé a barna hajú férfi.

– Igen gyerekek! És hogy is hívnak kedves? – állt a felemás felé.

– Todoroki Shouto-nak, asszonyom. – hajolt meg illedelmesen. A nő még mindig előtte állt, de nem mondott semmit.

– Ma nálunk alszik. – kijelző ki határozottan Bakugou. – Nincs ellenvetés! – nézett szúrós szemekkel Todorokira.

– Nem is akartam, csak... – a szőke belé fojtotta a szót.

– Semmi csak! Adok ruhát! – a felemásnak nem volt ellenvetése ezért bólintott.

A nap további része is jól telt. Filmeztek és sok mindent megtudott Todoroki a kicsi Bakugou-ról. Mitsuki mindig adott a felemás fiúnak lehetősége az elmenekülésre, de mindig visszautasította. Masaru csak csendben akarta nézni a futballmeccset, de a hangos fia és felesége vitája, na meg persze a vendégnek feltett kérdések miatt ez nem volt kivitelezhető számára. Mégis, örült, hogy a fia képes volt megteremtenie egy párkapcsolatot. Sohasem gondoltak Mitsukival arra, hogy egy lány lesz az, aki elhódítja Bakugou szívét. Mindig is érezték, hogy meleg, de ezt nem mondták neki. Tőle akarták hallani vagy valahogy, hogy ő ismertesse velük. Most, hogy bemutatta nekik Todorokit, akin látszik, hogy viszont szereti szeretett fiúkat, így közelebb érzik magukat hozzá. Eddig a szőke fiú nagyon heves és zárkózott volt velük szemben. A felemás fényt hozott Bakugou életébe. Egy szeretetteljes kapcsolatot ápolnak egymással. Igaz még vannak titkok közöttük, de nem siettik, hogy elmondják mi az. „Ha eljön az idő minden ki tudódik, de addig is élvezzük az életet." mindig ezt mondogatta magának Bakugou mikor érezte párja feszült, zaklatott énjét, ami egy üzenetet megnézése vagy egy hívás váltott ki belőle.

Este felé a szőke és a felemás felmentek Bakugou szobájába. Todoroki kezdte a fürdést, csak utána ment Bakugou. Bárott vágyott arra, hogy megmoshassa a szerelme hátát vagy akár a haját vagy ki tudja még mit csinálhattak volna együtt. A lényeg, hogy nem akarta ezzel terhelni barátját.

Todoroki feszülten állt a fürdőszobában. Kicsit izgult, mert még soha nem aludt senkinél. Kíváncsi is, hogy talán Bakugou azért kérte, vagyis inkább parancsolta, hogy ott aludjon, hogy egybe olvadhasson a testük? Nem tudta, hogy ezt akarja-e, de őt igazán nem zavarta. A szőke segítségével már tényleg túltette magát a Midoryás ügyön. Bakugou nem csinálna vele ilyet, biztos volt benne.

Mikor mindketten végeztek és már az ágyban feküdtek elalváshoz készülődve, Todoroki rájött, hogy Bakugou semmi intimebb dolgot nem kart csinálni. Vagyis nem mondta ki.

– Katsuki! – szólította meg a szőkét, aki háttal feküdt neki.

– Hm? Mi az? Baj van? – fordult egyből felé. A szemei ​​​​aggódva vizsgálták át a felemás orcáját.

– Nincs semmi, de... – Todoroki félbe hagyta a mondatott. Nem tudta, hogyan mondhatná ki, hogy mit szeretne.

– De? – Bakugou kíváncsian feküdt a barátja mellett. Az egyik kezét az arcára vezette és szépen körösen simogatni kezdte.

– De... Szexelni akarok veled! – Todoroki arca komoly volt, látszott, hogy nem viccelődik. Bakugou meglepődött. Nem vettem rá, hogy épp a felemás mondja ki. Azt hitte neki kell felvezetnie, de nem.

– Biztos? – kérdezett rá inkább, ha mégis meggondolta volna magát.

– Nem. De mégis... mégis, akarom! – a szőke elmosolyodott és egy lágy csókot lehelt párja puha ajkaira.

– Ez esetben, benne vagyok! 

OOH LET'S GET FELLING

Sk8 the infinity ending-je. Nem tudom, hogy hogy vagytok vele, de én nm utáltam annyira mikor néztem.

Csokipapir :)