Telarisz

Törekvők

Semmi kedvem nincs ehhez a főzőcskézéshez, még jó, hogy Norbi szakácsnak tanult. A tanár, nos elég gyanús. Valószínűleg nem is mérget ivott. Nyilván nem bízná ránk az életét, hacsak nincs már készen nála az ellenszer. Sokkal izgalmasabb lenne elvenni tőle, mint kotyvasztani, de mégis csak egy tanár. Nem hiszem, hogy lenne bármi esélyem. Ez a mai nap, egész izgalmas. Minden összeállt úgy, ahogyan azt megterveztem. Persze még hátra van a végső döfés.

- Attila, szerinted hol találjuk az alapanyagokat? – zavara meg Norbi a gondolatmenetem.

– Nem tudom. Biztos van itt egy raktár helység megyek és...

- Meg is van! – kiáltott fel az egyik srác. A lába még csak le sem ért a földre. Lemászott székéről majd odavitt a tanítónak valami lila löttyöt.

– Gyors volt. – lepődött meg a tanár. – Még csak ki sem voltak készítve az alapanyagok. Hogyan készítette el ilyen hamar? – értetlenkedett a tanár.

– Tudja, sokat szoktam kísérletezgetni így mindig van nálam némi fölös nyersanyag.

– És pont az van magánnal, ami a mai órára kellet. Mindegy, nem számít. – vonta meg a vállát - Gratulálok, sikerrel megoldotta a feladatott. Viszont őszintén szólva nem terveztem mást a mai órára, ezért szabadfoglakozás az óra végéig. – mondta a tanár.

- Hát legalább ezzel sem kel bajlódnunk. – dőltem hátra a székben. – Mit gondolsz erről a céh dologról?

- Tényleg, ha már itt tartunk mi volt az a kamuzás az előbb? Ha kiderül akkor végünk. – sutogott mellettem Norbi

- Mégis, hogy derülhetne ki? Ha a druidát megkérdezik falazni fog hiszen nem akarja ismét veszélybe sodorni a szerelmét. Necra igazából már a harc elején kieset így nem tud semmiről sem. Az igazgató az, aki gondot okozhat, de ő sem tudja pontosan mi is történt, maximum a végét ismerheti átfogóan, de ha így van ő sem beszél az alkalmazotta érdekében. Minden terv szerint alakul, ne aggodalmaskodj annyit. – csúsztam lejjebb a székben.

- Terv? Milyen terv?

- Képzeld már van két ember, akiket tuti beveszünk a céhünkbe. Nagyon érdekes képeségük van, tuti hasznosak lesznek. Sőt talán a harmadik ember is megvan. Mit gondolsz Seráról?

- Tereled a témát szokás szerint. – tette karba a kezét – Ki az a kettő? Igazából support kel és tank. Sera képeségeit nem ismerjük, így nem tenném biztos kategóriába. Viszont lelkes, ami nagyon hasznos.

- Az ikrek. Képesek felerősíteni különböző mágiákat, ami hatalmas segítség lesz majd. Azt hiszem igazad van. derítsük is ki rögvest. – ültem fel a székemben majd hozzánk hívtam a tőlünk két pad távolságra ülő Serát aki rögvest jött is.

- Mi a helyzet? – kérdezte barátságosan.

- Éppen azon gondolkodunk, hogy az ismerőseink közül kit kellene bevenni a céhbe. Téged még nem ismerünk ugyan de elhivatottnak tűnsz, ezért szeretnénk többet tudni rólad. Mesélj egy kicsit magadról. – mondtam miközben egy üres széket közelebb húztam, hogy le tudjon ülni.

- Hát, nem tudom mit mondhatnék – kezdte el simogatni az állát – Az apám a birodalmi hadsereg egyik tábornoka. A fivéreim követék az apánk példáját így már mind nagy rangú katonatisztek. Szeretnék én is hozzájuk hasonló harcossá válni, aki védelmezni a birodalmat és büszkévé teszi őseiket. – tekintette vas szilárd volt – A Targonház hercege vagyok, amely erős védelméről, állhatatosságáról és hűségéről híres. Ha bevesztek magatokhoz én leszek a pajzsotok. – hátranyúlva levette pajzsát a hátáról és maga mellé állította azt.