A szerelem rabja

"Apád miatt"

Reggel mint mindig most is korán keltem. Hétköznap suliba járok és hétvégén dolgozom,egy kis boltban. Aria a nevem 17 éves vagyok. Kaliforniában élek,anyukámmal és a bátyámmal. A barátom kb a szomszédban lakik,a neve Liam. 5 hónapja vagyunk együtt,de ő csak nemrég költözött ide. Apám elhagyott minket,amikor megtudta,hogy anyám újra terhes. Mivel anya egyedül nevelt minket,nem voltunk a legtehetősebb család,de anya mindent megtett annak érdekében,hogy mindennap legyen mit enni. Csak aztán megöregedett és felajánlottam neki,hogy hagyja ott a munka helyét,és majd mi elmegyünk dolgozni. Azért is mondtam mert kezdett betegeskedni és nem akartam,hogy itt hagyjon minket.

Reggel a konyhába siettem ahol a bátyámmal találkoztam aki épp sietett a munka helyére. Ezért nem is beszélgettünk csak köszöntünk,majd el is ment. Nekem később kezdődik a műszakom,ezért volt időm reggelizni.
Evés után fogat mostam,felöltöztem és én is elindultam.
A metróra vártam,ami hamar meg is jött,majd felszálltam és pár megálló után már a bolt előtt voltam.

-Szia.-Köszöntem munka társamnak,aki egyben a legjobb barátnőm is.
-Szia Aria.-Ölelt meg.
Ma egész sokan voltak,és mindketten el fáradtunk. Felajánlottam,hogy nyugodtan menjen haza,majd én zárok. De zárás előtt be toppant még egy ember.
-Szép estét.-Köszönt,egy kigyúrt egész helyes fiú.
-Szia,ha lehet egy kicsit gyorsan mert épp zártam volna.-Sürgettem.
-Csak egy vizet veszek el és már itt sem vagyok.-Tette le a pultra. -Köszönöm.-Nézett hálásan a szemembe miután ki fizette.
-Nincs mit,szia.-Köszöntem el tőle.

Ezután már tényleg bezártam,és elindultam haza. Elég sötét volt így este 10 körül,nem vagyok egy félős lány,de most egy kicsit mégis rossz elő érzetem volt.
A metróra vártam,ami viszonylag hamar jött is. Pár megálló után le is szálltam és most már sétálnom kellett. Nem szívesen tettem,de nem volt választásom
Egy dolog viszont nem hagyott nyugodni,mégpedig az,hogy egy nagy fekete kocsi utánam jött. Most lehet,hogy csak túl gondolom az egészet,vagy lehet tényleg ki akarnak nyírni.
Pár utcára voltam már csak a háztól,ezért kicsit gyorsabbra vettem a tempót. Hála az istennek most már nem követett az a kocsi.
Az utolsó saroknál fordultam be az utcánkba,és már a kulcsomat kerestem.

Aztán valaki hátulról elkapott,én sikítani sem tudtam,mert egy rongyot tettek a szám elé,amiben gondolom altató volt,vagy valami ilyesmi.

Az utolsó kép amit láttam az annyi volt, hogy a csomagtartóba tesznek.

Ahogy ki ment belőlem az altató cucc,felkeltem és egy szobába találtam magam,a lábam és a kezeim is össze voltak kötözve és esélyem sem volt mozogni.
-Segítség.-Kiabáltam sírva,mert jobb ötletem nem volt.
-Lám lám fel kelt.-Jött be egy nagydarab férfi.
-Mit akartok tőlem?!-Kérdeztem félve.
-Azt majd a főnök elmondja neked.-Nevetett gúnyosan.
-És mikor láthatom a főnököt.-Nevettem fel keservesen.
-Még ma.-Válaszolt,majd megint magamra hagyott.

Csak ültem egy helyben,a torkom viszont már teljesen ki volt száradva. Gondoltam kiabálok egyet az őrnek,hogy szomjas vagyok.
-Mit akarsz már?!-Jött be idegesen.
-Szomjan döglök.-Panaszoltam.
-Királylány,mondtam majd jön a főnök és elmondja a szabályokat.-Simította meg az arcomat,amire én elhúztam a fejem.
Hála a magasságosnak gyorsan telt az idő,viszont a szomjam nem múlt el. Ölni tudtam volna egy üveg vízért.

Már este 8 óra volt és ezt is csak azért tudtam mert a falra volt akasztva egy óra.
Fogalmam sincs mióta fogtak el,de most már nagyon melegem volt és izzadtam mint állat.
-Szóval te vagy Aria Roberts.-Tapsikált egy öltönyös ember.
-Nem.-Fogalmam sem volt róla mit kellett volna mondanom.
-Ez nem kérdés volt,tudom ki vagy királylány.-Guggolt le hozzám.
-Kérem engedjen el,nem csináltam semmit.-Kérleltem.
-Te nem drága,csak az apád ezért neked kell megfizetni.-Vont vállat.
-Mi? Mit csinált az apám? Nem is ismerem.-Lettem ideges.
-Azt majd idővel el mondom.-Nyitotta ki az ablakot,mert ő is észre vette milyen meleg van itt. Azonban az ablak nem egy sima ablak volt,hogy ki tudjak mászni rajta. Egy vastag rács vette körbe.-Te aztán izzadsz,hozatok neked valami enni valót,meg vizet. Addig te menj el fürdeni. Az egyik őr itt fog várni bent. Ne is próbálkozz megszökni,úgysem tudsz és csak rontasz a helyzeten.-Magyarázta.-Megértetted?
-Meg.-Bólintottam hevesen.
Fogalmam sem volt róla miért bánnak velem így,hiszen el raboltak. De inkább nem kérdeztem semmit.
-Most el oldozlak,de meg ne próbálj szabadulni! Mert mint mondtam rontasz helyzeten.-Oldotta el a köteleket.

A fürdőbe vettem az irányt,az is a szobába volt. Aztán az egyik őr,lépett be az ajtón és a fürdő szoba előtti ajtónál állt meg.
-Ne akard hogy be menjek.-Fenyegetett.
-Ne aggódj nem akarom.-Forgattam meg a szemeimet.
Ez az egész szoba csoda szép volt,kár hogy egy rab lettem. A tágas fürdő szobába lépve,elkezdtem vetkőzni,és csak lezuhanyoztam. Egy ablak sem volt,semmi kiutat nem találtam,ezért inkább hagytam is. A zuhany alatt elkezdtem sírni,mert bele gondoltam hogy anya mit élhet át,biztosan nagyon aggódnak értem és ez csak is az apám miatt van.
Egy hosszú zuhany után,körbe tekertem magam egy törölközővel és kimentem.
-Mi tartott eddig.-Nézett rám idegesen az őr.
-Te mindig ennyit beszélsz?
-Mindegy is,a főnök hozott neked pizsamát,ha csak próbálkozol megszökni.-Nem hagytam,hogy befejezze.
-Tudom csak rontok a helyzeten,felfogtam.-Bólogattam.

Az őr nem sokára ki is ment,ezért felvettem a pizsamát amit adtak.
-Ez itt a tiéd.-Lépett be az ajtón egy kedves hölgy.
-Köszönöm.-Bólogattam.
-Igazán nincs mit.-Erőltetett magára egy mosolyt,aztán ki ment.
Neki láttam az ételnek amit kaptam,de nem bírtam megenni. Nem voltam még annyira jól,hogy enni tudjak. Viszont a vizet úgy ittam mint aki egy hete nem ivott. Ezért hamar el is fogyott.
A fürdőbe siettem és egy kicsit kiengedtem a hideg vizet,hogy minél hidegebb legyen. Majd azt is megittam. Az ablak felé mentem,hogy le üljek az ottani kialakított kanapéra. Nem sokat láttam,mert egy fal volt előttem,de a levegő be jött. Nagyon meleg van ide bent. A szobába körbe néztem és egy legkondit találtam a falon,elkezdtem a fiókokban keresni az irányítóját.
-Te mit csinálsz.-Nyitott be hiteltelen az őr,baszki mikor árulja el valaki a nevét?
-A legkondi irányítóját keresem mert bent egy szauna van.-Legyeztem magam,és észre sem vettem,hogy egy fegyvert rántott elő.
-Ne mozdulj.-Szegezte azt rám.
Én megszólalni sem mertem,és mozogni sem. Könyörgöm 17 éves vagyok,nincs kedvem még meghalni.
-Mi ez a kiabálás.-jött be a főnök,amitől egy kicsit megnyugodtam.
-A légkondi irányítóját kerestem-Emeltem fel kezeimet védekezően.
-És elárulnád nekem mi a faszért fogsz rá egy fegyvert?-Nézett az őre idegesen a főnök és hátulról tépte a haját.
-Én azt hittem hazudik.-Szorította össze szemeit.
-Utoljára mondom el,hogy senki nem emelhet rá fegyvert ebben a kurva házban rajtam kívül!-Kiabált.
-Értettem.
-Te pedig,add azt ide majd én bekapcsolom.-Nyúlt az irányítóért.
Bekapcsolta majd el is tűnt. És megint egyedül maradtam,be feküdtem az ágyba,és újra sírni kezdtem.