The Heart Wants What It Wants [Befejezett]

Chapter 23

Luke erősen a falhoz préselt és nem engedte, hogy kiszálljak a csókból. Átvette az irányítást és én képtelen voltam bármit is tenni ellene. Vagy csak nem akartam?
- Nézzétek, muszá... - nyitott be Jai a szobába. Azonnal szétrebbentünk. Mindketten gyorsan kapkodtuk a levegőt és ki voltunk pirosodva. Iszonyatosan kínosnak éreztem a helyzetet, de úgy látszik ezzel egyedül voltam..
- Jai! Mi a faszt akarsz?! Épp benne voltunk valamiben! - nézte Luke Jait idegesen.
- Ja, azt láttam. - vágta zsebre a kezeit. - Csak gondoltam segítek, de úgy látom megoldottátok..
- Pers..
- Semmi sincs megoldva. - mondtam közömbösen, majd leültem a tányéromhoz végre enni. Még mindig rosszul voltam attól,amiket a képeken láttam. Lehet Lukenak és Jainek igaza van. Kinézem Ashleyből, hogy ő mászott rá, de ez akkor is egy figyelmeztetés. A királyi családban a házasságoknak nem szabad szerelemre épülniük. Nem engedhetjük meg ezt a gyengeséget. A régi idők elmúltak. És én sem engedem meg magamnak többet, hogy ilyen kiszolgáltatott legyek.
- Mi? - fordult felém Luke. - Az előbb...
- Az előbb teljesítettem a kívánságod. Semmi több. Ezzel tartoztam.
- Hmm..nekem is tartozhatn...
- Jai, kimennél? - kérdezte Luke ökölbe szorított kézzel.
- De..
- Legyél szíves. - végül Jai úgy tett és be is csukta maga után az ajtót. - Mit kell tennem, hogy megbocsáss? - nézett rám és közelebb lépett.
- Nem haragszom Luke. - mondtam két falat között. És azt hiszem csak egy kis része volt hazugság. Ahhoz, hogy az új taktikám elkezdjem, talán a megbocsátással kell kezdenem.
- Most muszáj ezt csin..
- Komolyan mondom. - néztem határozottan a szemeibe.
- Akkor mi ez a hangulat?
- Semmi, csak ráébredtem valamire.
- Mire? - kérdezte. Felálltam, mert befejeztem az evést és kifelé indultam a szobából.
- Hogy vissza kell térnem a gyökerekhez, nehogy megsérüljek újra. - mentem ki a folyosóra. Nem jött utánam. Lent a konyhában Jait találtam.
- Selena én...
- Tök mindegy. Csak legközelebb ne rajtam mutasd ki a testvéred iránti hűségedet. - kezdtem elmosni a tányérom.
- Ez nem olyan..
- Valószínűleg én is ezt tettem volna a helyedben. - mondtam.
- Szóval akkor minden happy?
- A boldogság drága dolog. Csak sodródom az árral.
- Sajnálom, hogy tönkrement... - mondta egy idő után. Nem fejezte be, de egyértelmű volt, hogy mit akart mondani. Nem válaszoltam. Nem hiszem, hogy kellett volna.
Mire felértem Luke már az ágyban feküdt. Nem hiszem, hogy aludt. Nekem is csak nehezen sikerült arra kényszerítenem magam, hogy álomba szenderüljek. Ma este nem bújtam oda. Mától egyedül vagyok. Újra.
Reggel feszült csendben utaztunk. Jai próbálta oldani a hangulatot, kevés sikerrel. Úgy tűnik, Lukenak nem igazán van ínyére a véleményem. De fogalmam sincs, hogy miért.
- Na, milyen estéd volt? - huppant le Demi. Teljesen kicserélték, mióta az új házban laknak. Ilyenkor úgy érzem nem volt hiábavaló áldozat..
- Semmi különös nem volt. - nyitottam ki a könyvem. Senkinek sem meséltem a képekről. Még Deminek se.
Az ebéd szünetben Jai és Luke ültek mellénk. Furcsa, hogy most öten ültünk itt. Mások is elkezdtek ideülni a hercegek miatt. Remek.
- Hé! Mit csináltok hétvégén? - mutogatott hármunkra Jai. - Mert sátrazni megyünk. Legalábbis én, Melani, Luke és több, mint valószínű Selena is.
- Igen? - kérdeztem. - Gondolom nincs választásom..
- De van. Azokban amúgy is olyan jó vagy! - csapta le az evőeszközét Luke, majd fogta a tálcáját és elment.
- Ez meg..- kezdte Demi.
- Mindegy, jöttök? - néztem rájuk.
- Na ná! - egyezett bele az öcsém.
- Oké. - mondta Demi.

Már a pakolás dühös csendben telt Lukekal a szobában. Fogalmam sincs, mit mondhatnék, de nem is akarok. Most mit duzzog?
Nem tudom, mire számítsak ezen az éjszakán, de már a túra problémás lesz. Melanival, de főleg Lukekal.
De az, ami ott történt, olyan, amit sosem hittem volna, hogy bekövetkezik. Vajon a friss levegő ilyen hatással van az emberekre és megnyílnak?