(e/c - angolul - eye colour - szem szín)
(y/n - angolul - your name - te neved)
Már néhány perce a szivárványszobában voltál, miközben óvatosan figyelted meg a gyerekeket.
Miért nem szöknek meg? Mi van a családjaikkal?
Mélyen a gondolataidba merültél, észre sem vetted a kislányt magad előtt - a jelenléted és az aurád minden porcikáját magába szívta.
Gondolataidból kifolyólag pislogsz - e/c szemeiddel bámulsz a lányra. Úgy tűnik egy "megfigyelő modul" pillanata volt.
"Mit akarsz?" Szemeid zordak, vállaidat megemeled.
"S... semmit." A karjára pillantasz. Tizenegy. Gyorsan ránézel - sietve elszaladt.
Szemeidet forgatva, átsétálsz a rajz-asztalhoz, egy gyereket kilökve a székből, elfoglalod a helyét.
"Menj innen!" Mondod, megragadva egy papírt és néhány tollat.
Elkezdessz rajzolni, a rajzok enyhén szólva hátborzongatóak és felkavaróak lettek. Hullák - nagyon részletesen - és más dolgok.
Peter melletted állt, lenyűgözve, miközben hibátlanul húztad végig a tollakat a papíron. Kuncogni kezd - felhördülsz, hátratolva a széket - rágurulva a lábára. Peter hátralép.
"Te butus! Érdekes... A képzeletednek van mozgástere, Huszonkettes. - vagy mit szólnál a y/n-hez? Felejtsd el, nem kellett volna megkérdeznem - te Huszonkettes vagy. Szóval, Huszonkettes, készen állsz az órára? Mindenkinek az van most. Gyerünk, gyerünk! Állj be a sorba, a testvéreid közé!"
Grimaszolsz a hangsúlyán - úgy viselkedik veled, mint egy kisgyerekkel. Hacsak belérúghatnál a térdkalácsába, csak most az egyszer... Nagyon elégedett lennél. Felnyögsz, eltolakodva a szőke mellett - megállsz egy magas fiú mellett.
Papa belép a szobába.
"Jó reggelt, gyerekek!"
"Jó reggelt, Papa!" Kiáltják mind, egyszerre.
"Jó reggelt, seggfej." Motyogod - a szemei rád szegeződnek - felvon egy szemöldököt, aztán egy alacsony gyerek felé fordul.
"Tizenhetes, nyisd ki az ajtót!"
"Igenis, Papa!" Nyikorog a fiú.
|
|
|
|
Mindannyian egy szobához mentünk, fekete volt, kockákkal - egyetlen tükör volt egy falon.
Peter és egy másik férfi a szoba közepéhez sétáltak, és két tökéletes kört rajzoltak fel egymással szemben.
Kis idő után Tizenegy legyőzte Kettest, de a következő te voltál, és neked kellett nyerned - nem hagyhattad, hogy egy kisgyerek legyőzzön - mindenkinek félnie kellett tőled!
Lassan besétálsz egy körbe - Peter egy kendőt köt a szemed köré, mielőtt odasuttog valamit neked:
"Sok szerencsét, nyuszi, meg tudod csinálni!"
Az arcod biztosan elvörösödött - vörösebb volt, mint a vér, ami pár perce az orrodból folyt ki.
Te és Tizenegy a végsőkig harcoltok - végre legyengült, és kibukott a köréből.
Vigyorogva veszed le a kendőt - Dr. Brenner egy vigyorral gratulál, Peter pedig büszkén mosolyog - feltartva a hüvelykujját.
YOU ARE READING
Álomszuszék || PETER BALLARD X OLVASÓ ;) (Fordítása a "Sleepyhead"-nek)
FanfictionEzt a történetet @LuvJamieCampbell írta, én csak lefordítom. :) Olvasó x Peter Ballard sztori! Te vagy a labor új tesztalanya, az egyik legidősebb. Egy bizonyos segítő TÚL sok érdeklődést mutat irántad. Barátok vagytok Tizenegyel, de egy idő után, a...
