Álomszuszék || PETER BALLARD X OLVASÓ ;) (Fordítása a "Sleepyhead"-nek)

Dr. Mark...

Egyedül maradtál a szobádban, a saját gondolataidat hallgattad. A nyakadon és kulcscsontodon kiszívott helyek kissé fájtak, de nem érdekelt. Istenem, amit tett veled olyan érzést keltett benned... hát, inkább nem magyaráznám el...
Újra és újra lejátszottad a pillanatot a fejedben - az ajkadat harapdálva.
Egy idő után kiosonsz a szobádból - végigjárod a folyosókat - keresve valami tennivalót. Végighúzod a kezedet a falakon - a munkásokon kívül elvileg senki sem volt kint - és még őket sem lehetett látni...
Befordulsz egy sarkon - szembe találod magad egy munkással.
"Mit keresel idekint, te szép lány?" Elvigyorodik - megragadja az arcodat.
"És ha belegondolok, hogy Brenner kísérletek miatt hozott ide... egy ilyen csinos lányt."
Rámeredsz - "Engedj el, te görény!"
"Engedjelek el? Mégis hová mennél?"
"Bárhová messze tőled. Perverz!"
Erősebben szorít - de hirtelen a semmiből, valaki arcon ütötte.
"Engedd el, Dr. Mark! Menj el innen, most rögtön! Ne keljen hívnom Brenner-t... nem tetszene neki, ha megtudná, hogy felbérelt egy Perverzt!"
Dr. Mark bólint - majd gyorsan elsétál.
Peter végignézi, ahogy eltűnik a folyosó végén, mielőtt behúzna téged a sarkon.
Magához húz és megölel - megpuszilja a fejed tetejét.
"Jól vagy nyuszi? Bántott az az őrült?
Megrázod a fejed. "Csak megijesztett egy pillanatra..."
"Bántani fogom, ha még egyszer hozzádér, rendben?"
Bólogatva sóhajtasz.
"Mit csináltál a szobádon kívül? Bajba fogsz kerülni..."
"Csak felfedeztem a környéket. Ezek a hálószobák olyan unalmasak..."
Kuncog - Felemel, a vállára vesz, majd visszavisz téged a szobádba.
"Mind a szobánkba kell maradjunk, amikor megparancsolják azt. Rossz dolgok történhetnek, ha kimész engedély nélkül."
A szemeidet forgatod, ahogy ledob téged az ágyadra. Kuncog - "Nézd, megcsókolnálak, de megszöktél a szobádból... szóval nem foglak."
Sóhajtasz.
"De~... Most nagylelkűnek érzem magam." Megcsókol - aztán kihúz valamit az ágyad alól. Bilincseknek néztek ki - az ágyhoz csatolta őket, majd gyorsan a lábaid köré.
"Nem hagyhatom, hogy még egyszer megszökj, ugye? Az a Dr. Mark könnyedén felszedne téged előlem..."
"Peter vedd le rólam ezt az izét!" Rámeredsz.
"Miért? Hogy aztán felkeltsd a doktorok figyelmét? Ha itt vagy legalább nem tudnak rád nézni vagy hozzád érni."
Elhagyja a szobád - bezárja az ajtót maga mögött.
"Hülye barom..."
A törődése miatt úgy érezted, hogy szeretett - persze Eddie is szeretett téged, de Peter dominanciája felülmúlta az övét. Peter ijesztő, de kedves volt. Eddie pedig furcsa, de kedves.
|

~

|

~

|

~

|

~

|

~

|
Néhány nappal később mindenki az ebédlőben van, és épp vacsoráztok. Egész jó volt - az egyik legjobb étel amit itt ettél. Te és Kettes az asztalnál beszélgettetek mindenféléről; például, hogy mi mindent tudtatok csinálni az képességeitekkel, és a legerőteljesebb dolog amire képesek voltatok vele.

Peter nem volt itt. Ez kissé aggasztott téged. Talán épp megbüntették? 
Nem volt jobb ötleted, de lehet, hogy ez történt.

Próbálsz a gondolataiban kutatni, de semmit sem találsz. Vagy aludt... vagy halott volt. Nem halhatott meg - lehetetlen volt.
Később majd megkeresed - nagyon éhes voltál, és még mindig volt egy egész tányérnyi kajád.
~

|

~

|

~

|

~

|

~

|

~

|
Visszafelé tartasz a szobádba, amikor egy puffanást hallasz - a takarító szobából jött.
Kinyitod az ajtót.
Peter
és Dr. Mark.
Jesszusom, verekedtek! Dr. Mark tele volt zúzódásokkal, Peter pedig néhány vágással.
Peter hátrafordul -
"Huszonkettes? Mit keresel itt?"
"Mondd meg a kis háziállatodnak, Peternek, hogy vegye le a kezét rólam, Huszonkettes!"
"Nem a háziállatom, Doktor. És miért nem veszi le maga róla a kezét?"
Dr. Mark kezei Peter torka körül voltak.
"Engedje el, Dr. Mark!"
Meg akarja ütni Petert - de mielőtt megtehetné, a szekrényhez vágod.
"AZT MONDTAM, ENGEDJE EL!"
"Nem akartam használni magán a képességeimet, Doktor, de egyértelművé tette, hogy mennyire inkompetens."
Peter vigyorogva kisétál, majd bezárja az ajtót maga mögött.
"Jól vagy, Peter?"
"Jól vagyok, nyuszi, köszönöm a segítséget."
Mosolyogva megpuszilja a homlokodat.