Minimalista

136 11 1
                                    

Te és Peter már néhány napja együtt voltatok, senki sem sejtett semmit. Nappal csak néhány pillantást vetettetek egymásra - de éjjel teljesen szerelmesek voltatok.

Ahogy a következő órád felé tartottál, Peter gyorsan elrángatott téged - Behúzott egy fülkébe, majd eltakarta a szádat, hogy ne sikíts;
Elveszi a kezét, aztán agresszíven megcsókol. 
"Annyira fáj, hogy ilyen közel, de mégis távol vagyok tőled, nyuszi."
"Nekem is - Peter - de most ez van..." Végigköveted az állkapocsvonalát és felnézel rá. A szemei kitágultak.
"Tudod, hogy mit csinálsz y/n..." 
Vigyorogva felhúzod a szemöldököd "Igazán?"
Peter megfeszül - megragadja a derekad.
"Tudod, hogy mit csinálsz Peter." 
Kuncog - Gyorsan megcsókol, mielőtt kihúzna téged, és elindulna veled az órára...

"Peter? Huszonkettes?" 
"Elnézést Papa, csak elkóborolt. Micsoda időpazarló..." Megszorítja a válladat, állkapcsa összeszorul, miközben mosolyog.
"Elnézést Papa, csak kíváncsi voltam..."
"Rendben, állj be a sorba Huszonkettes."

~Az óra után~

Mindannyiótokat a szobátokba küldtek, mivel ma takarítás folyik. Peternek szokás szerint más feladatai voltak. Szóval egyedül maradtál - a szobád üres és minimalista falait és padlóját bámultad.
Próbáltad kidekorálni rajzokkal, de ígyis unalmas volt.
Hirtelen kinyílik az ajtó, a kintről bejövő, vakító fénytől nem látod ki az, de amint belép az illető, elmosolyodsz.

"Helló, szerelmem."
"Peter? Miért nem a feladataidat végzed? Rajta fognak kapni!"
"Ezért kell gyorsnak lennem...!" Elvigyorodik - kiszívta a kulcscsontod és a nyakad - halkan felnyögsz - agresszívabb volt, a szokásosnál gyorsabb. Egy sokk volt a testednek.
"Tetszik, mi?"
Bólogatva megragadod a haját - kuncog, majd a csuklódnál fogva a falhoz nyom és megcsókol.
A karjaid a fejed fölött vannak, ő pedig az egész testét a tiédhez szorítja - nos, ez új volt...
"Tetszik?" Vigyorog - elengedi az egyik csuklódat, megragadja a csípődet, majd közelebb húz magához. Érezted a testhőmérsékletét és hallottad a szívverését. Gyors volt.
Ellököd magadtól, és ráesik az ágyadra. Felmászol rá, majd megcsókolod - a kezed óvatosan a haját húzza. Peter kienged egy hirtelen, de halk nyögést. Átfordít téged - utoljára csókol meg, mielőtt rendbe rakná magát, és sietve otthagyna.
Ez váratlan volt. Igazán váratlan.
Egyedül maradtál, már megint.

Álomszuszék || PETER BALLARD X OLVASÓ ;) (Fordítása a "Sleepyhead"-nek)Where stories live. Discover now