Oké, eljött az idő. Meg kellett szöknöd. Nem voltál képes többé itt lenni. Rendszeresen voltak ilyen érzéseid - de a mai rosszabb volt. Már nagyon rég nem volt semmilyen társadalmi interakciód. Hiányzott Steve, Robin és a többiek. Persze, hiányzott Eddie is, mint barát. Régen a bandájában voltál. Korhadt Koporsó. Te voltál az énekesük.
Egy részed maradni akar.
Peter miatt.
De biztos voltál benne, hogy kitalál magától, mivel visszakapta az erejét.
Megnyugttad magad, hogy a terved szerint haladj. Végigosonva a folyosókon, találsz egy kijárati ajtót. Szerecsére, ezekhez nem volt szükség kulcskártyákra - szóval lassan kinyitottad, körülnézve, mielőtt egy ablakhoz szaladsz, ugyanahhoz, amin Tizenegyet segítetted ki.
Sóhajtasz.
Készen állok? Igen... készen...
Kiugrasz az ablakon - beindulnak a riasztók, ahogy végigszaladsz a füvön - valami, amit már egy ideje nem érintettél meg. Olyan jó érzés volt. Tovább futsz, miközben az őrök üldözőbe vesznek. Elbillentve a fejed, a levegőbe repíted őket - sok csontot törve, ahogy földet értek. Egyszer csak, valaki kiált egyet.
"Y/N!"
"PETER, GYERE VELEM! KÉRLEK!" Könyörögted, ahogy tovább futottál - ő is utánad fut.
Peter hátranéz, ahogy még több őr kerget kettőtöket.
"MEGPRÓBÁLOK! OKÉ? CSAK FUSS GYORSABBAN!"
Elérted a kerítést, nem tudtál tovább menni. Hirtelen, kettészakad - Peter mögötted állt. Gyorsan kisürgetett téged, közvetlenül mögötted követve. Visszaállítja a kerítést - megragadva a kezedet és elszaladva.
Tudtad merre kellett menned.
Az erdő élettel teli volt, a madarak egymás közt beszélgettek, és a fák ringatóztak minden lélegzetvételnél. Kis lények figyeltek, ahogy rohantatok, próbálva megtalálni az utatokat.
Az utak üresek voltak, és mindenki bent volt.
A nap fényesen sütött a szemeidbe - ez volt az első napsugár, amióta... mielőtt elvittek volna. Szabad voltál. Otthon voltál.
A lábaid fájni kezdtek, de nem álltatok meg.
Végre, néhány mérföld futás után, elértetek a pótkocsi telephelyre.
Eddie.
Igen, Peter talán utálja a srácot, mégha még nem is találkozott vele, de Eddie megértené. Ő egy fura srác.
"Y/n? Hol vagyunk?"
"Mielőtt elmondom... ne legyél mérges..."
"Oké...?"
"Eddie-hez megyünk."
"Mi van?"
"Jól hallottál. Ő megbízható, Peter, segítene nekünk!"
"Bízok benned, y/n, de... csak maradj a közelemben."
Bólintasz.
Mély levegőt veszel - ahogy bekopogsz Eddie ajtaján. Hallani néhány zörgést és csattanást, amíg valaki kinyitja az ajtót.
"Mi a faszt akarsz- Y/n......?"
(A kövezkezőket nem én írtam, hanem az eredeti író, én csak lefordítom a gondolatait, hogy nektek is tisztább legyen néhány dolog)
Ez egy fanfikció egy csavarral - Peter eredetileg azt csinálta volna, amit az eredeti negyedik évadban akart csinálni, de mivel Tizenegy megszökött mielőtt elverhette volna őt, ezért Peter életben van - ugyanúgy, ahogy a többiek is. Ez az első évadban játszódik. Peter valószínüleg iskolába fog járni veled és a többiekkel - megpróbálva egyszer teljes életet élni.
Peter lehet nem is lesz gonosz, valószínüleg jó lesz. :)
Ebben a sztoriban Peter körülbelül 19-20 éves. (Bocsi, de így egy kicsit jobban beleillik.)
أنت تقرأ
Álomszuszék || PETER BALLARD X OLVASÓ ;) (Fordítása a "Sleepyhead"-nek)
أدب الهواةEzt a történetet @LuvJamieCampbell írta, én csak lefordítom. :) Olvasó x Peter Ballard sztori! Te vagy a labor új tesztalanya, az egyik legidősebb. Egy bizonyos segítő TÚL sok érdeklődést mutat irántad. Barátok vagytok Tizenegyel, de egy idő után, a...
