je te laisserai des mots

12♡

Louis szemszöge

Bár tudom, hogy nem szabad takarodó után elmenni, én mégis megszöktem. A barátaim nem tudhatják, hogy eljöttem a közeli könyvtárba. Még jó, hogy megnéztem meddig van yitva és láttam, hoy 0-24 lehet menni. Ott nyugis és tudok gondolkozni. Talán tíz perc séta alatt oda is értem és jól esett ilyen időben kint lenni. Pont kellemesen hűvös volt. Mikor odaértem először csak leültem a könyvespolcok közé, aztán észrevettem egy fura plakátot. Közelebb érve láttam, hogy van egy rejtett kilincse, szóval benyitottam. Csak egy lámpa, egy papír és egy szék volt ott. Visszamentem a könyvtároshoz, kértem tőle egy ceruzát és bementem a kis szobába. Nagyon szép irományt találtam az asztalon. Nemtudom kié, de muszály ráírjam, hogy ez valami eszméletlenül jó. Liaméknek nem szólok róla, csak hülyének néznének. Mielőtt visszamegyek, még ülök itt egy kicsit és gindolkozom azon, amit Lora mondott. Talán meg kéne szólítanom? Legalább a nevét megkérdezhetném. Biztos szép neve van. Egy ilyen gyönyörű emberhez csakis gyönyörű név tartozhat. LOUIS MIN GONDOLKOZOL? Kapj már észhez. Nem kell nekem kapcsolat. Vagy...Mégis? Nemtudom. Olyan rossz ez így. Nem számítottam arra, hogy szerelmes leszek. De vajon ő is szeretni fog engem? Vagy már szeret? Úristen nem merem megszólítani se hova gondolok? Majd pont ő fog szóba állni velem. Najó, ki kell szellőztessem a fejem.

Kiléptem a könyvtárból és visszaindultam. Hűvös van, de teljesen jó az idő. Elmentem a medencéhez, leültem a szélére, a lábamat bár belelógadtam, de hideg volt a víz. A hétre még nagyon jó időt mondanak, remélem tudunk fürdenilegalább a hét vége fele. És ha ő is fürdik legalább szemügyre vehetem mégjobban ezt a tökéletes testet. Jézus inkább rágyújtok. Nem kell nekem és én se neki. Inkább nem is gondolok rá, az lesz a legjobb. Nehéz lesz elkerülni, de ez a legjobb megoldás. 

Azt mondják, az idő jól telik, ha jól szórakozol. Én nem szórakozom jól, de már hajnali 3 van. Inkább visszamegyek. Elindultam, de megijedtem, mikor hangokat kezdtem el hallani. Remélem nem a tanárok keltek fel és vették észre, hogy nem vagyok a szobában. Lassan mozogtam, hogy ne vegyen észre bárki is az. De nem a tanárok voltak...Hanem a barátaim. A teraszon. Na most aztán hazudhatok nekik, hogy miért tűntem el.

-Louis uram isten hova a picsába tűntél?-Liam konkrétan ordítozik velem.

-Liam baszki felkeltesz mindenkit!-Köszi Z, de ettől még érdekli, merre jártam.

-Csak kiszellőztettem a fejem.-ez mondjuk részben igaz is.

-Oké de 4 órán át? Hallottam mikor elmentél!-jaj Liam ne érdekeljen már ennyire.

-Igen 4 órán át, mi a baj ezzel? Néha kell idő egyedül is. Főleg most, hogy itt ez a f-Hoppá. Azonnal a szám elé kapok. 

-Micsoda? Milyen főleg most? És ki van itt? Nekünk miért nem meséled el?-mert félek Zayn.

-Mert ti csak elviccelnétek az egészet! Szeretlek imádlak titeket, de majdnem mindenből viccet csináltok. Nekem nincs ahhoz kedvem, hogy elmondom kibe vagyok szerelmes, ti pedig kinevetitek hogy szerelmes vagyok, vagy azt, hogy még a srácot se ismerem! Én egyszerűen félek szerelmes lenni, félek nektek elmondani, félek beszélni vele és félek, hogy megint pofára esek és nem tudom majd összekaparni. Még nincs olyan jó mentális egészségem, hogy kibírjam a visszautasítást!-lehet túl nyers voltam, de már amúgyis beszélni akartam velük. Őszinte megbánás ül ki az arcukra és pedig csak felváltva nézem őket.

-Neharagudj Louis. Én nem tudtam, hogy így érzel. Miért nem mondtad el előbb? Oké, hogy félsz, de megértettük volna.-Mielőtt bármit is mondhatnék, Zayn konkrétan a nyakamba omlik és nemis tudok válaszolni Liamnek, mert konkrétan összetör. Fél perc után Liam kezeit is megérzem a hátamon. Oh...Nem gondoltam volna, hogy így megbántom őket.

-Szeretünk Lou és ezentúl semmi olyanból nem űzünk viccet amit komolyan mondasz. Neharagudj kérlek.-hogy tudnék erre a két hülyegyerekre haragudni? 

-Nem haragszom srácok. Én is szeretlek titeket. De légyszi engedjetek el, mert lassan nem kapok levegőt.-szinte az összes életerőmet kiszorították belőlem.

-Most pedig kérlek mesélj arról a fiúról.-Lima most úgy beszél mint az anyám esküszöm.

-Emlékeztek a srácra, aki matekra bejött? Magas, göndör, zöld hajú.-Zayn arcára kiül egy "baszki tudom ki ez" arc.

-Én szerintem vele voltam, amikor meg kellett ismerni a kilencedikeseket!-igen Z ő volt az.

-Láttam. Csak a nevét áruld el kérlek.-legalább annyit had tudjak róla.

-Harry. Így hívják. És a szöszi sráccal legjobb barátok.-szóval Niall és közte nincs semmi! 

-Igen ő Niall. Én pedig vele voltam. Jófejnek tűik.-remélem Harry is az.

-Harry alig tudta levenni a szemét rólad végig.-hát én is róla.

-Megértem. Egy igazi Adonis vagyok, mit gondoltál?-mindhárman nevetésben törünk ki. Jól esik mesélni nekik.

-Már csak beszélned kell vele.-Liam hülye vagy?

-Jézusom dehogy. Azért még van eszem. Még várok.-azt gondolják ezek után el is veszem? Na nem. Kivárom a jó pillanatot.

-Jó akkor holnap beszélek vele.-Na ezért kapni fogsz Z. Nemis habozok, egyből megrúgom a sípcsontját. Ő visszarúg, majd ütögetni kezdjük egymást, aztán Liam figyelmeztet minket, ha nem hagyjuk abba kapunk a seggünkre mindketten.

-Oh bocsi "apa". Nem fordul elő többet.-Liam szemforgatva fekszik be az ágyába, mi pedig Zaynnel még befejezzük a csatát. Ki más nyert volna ha nem én. Fél órás beszélgetés után lefekszünk aludni. Mondjuk elég kevés időnk maradt aludni, de már hozzászoktunk.