Harry szemszöge
Másnap reggel, elmentünk reggelizni a srácokkal, tudom nem ismerjük egymást rég óta, de nagyon jó barátok lettünk. Niallt tegnap este óta nem hagyom békén, mert nem árulja el a nevét a srácnak akivel voltak, de nemhocs Niall, a többiek sem. Pedig olyan jó lenne tudni.
-Fizetem a reggelit ha eláruljátok a nevét. Ha nem, ti fizetitek az enyémet.-Niall utálja más kajáját fizetni, kivéve ha randin van.
-Nem fizetem a kajád és nem is mondom el hogy hívják. El kell felejtened!-miért is? Mármint persze igaza van, nem kéne ennyit rá gondoljak, de ettől támogatniuk kéne! Tudtommal a legjobb barátom! nem fair...
-Borzalmas barátok vagytok.-keresztbe tett karokkal forulok el tőlük és ülök másik asztalhoz. Hátha ettől megesik rajtam a szívük. Ők szintén leültek egy asztalhoz, le se szarva engem. Na szépü. Én nem megyek oda, ők nem hajlandóak egy nevet kibökni a szájukon. Megrendeltem a reggelim, és nagy meglepetésemre Zayn ült le velem szembe. Egyedül volt, vagyis én nem láttam senkit vele jönni.
-Szia Zayn te mit csinálsz itt?-tudtommal csak a barátaival lóg.
-Reggelizem.-hülye kérdésre hülye válasz.
-És hogy hogy velem?-mármint..van üres asztal.
-Mert nemszeretek egyedül enni, téged pedig viszonylag ismerlek, szóval itt az ideje többet tudni rólad.-dehát nincs több mondanivalóm.
-És mit akarsz tudni? Nem mintha nem mondta volna már el mindent, de azért kérdezz nyugodtan.-éppen a gofrit vágtam fel, mikor megérkezett az első kérdése. Eléggé leböbbentem.
-Meleg vagy?-még a kést is leraktam, annyira hirtelen jött.
-Igen, de ezt nem sokan tudják és szeretném, ha így is maradna.-Fura mert még Niall sem mondta el senkinek.
-Oké így lesz. Kövi kérdés az lenne ho-muszály félbe szakítanom.
-Hogy hívják azt a srácot aki tegnap Niallel volt az esti programnál? A kócos kék szeműt.-Remélem ő már válaszol.
-Louis. Visszaté-felpatanok a asztaltól és szaladok a fiúkhoz.
-Ti kis seggfejeek. Tudom a nevét! Nektek ennyire nehéz volt kibökni? Ezt még nagyon megkeserülitek csak szólok.-választ sem várva visszaülök Zaynhez és látom, hogy a fiúk döbbent arccal néznek utánam. Ez van.
-Szóval! Ott tartottam, hogy lenne kedved délután velünk lógni?-velünk?-Liam, Louis és Én. Namegpersze Te, ha akarsz jönni. Louis ötlete volt, hogy üljünk ki a medencéhez, ha van kedved, ott leszünk.-hát nemis tudom...
-Majd fontolóra veszem. Legalább a víz meleg?-ha már ott vagyunk akkor lehűteném magam. Meleg lesz ma is és egész héten.
-Nemtudom, de majd max szólok. Remélem, azért eljössz. Meg akarnak ismerni a többiek.-Zayn távozni készül, mikor hirtelen hátra fordul egy utolsó mondatra.-Főleg Louis.-oh uhm...De nem mehetek. Könyvtárba akartam menni, vissza a lapomért. Majd még meggondolom. Inkább visszamegyek a szobába. Niallék is elindultak, útközben csak kérdéseket tettek fel arról, hogy ki volt az akivel reggeliztem, és honnan tudom Louis nevét. Elmondtamnekik, hogy ezzel a sráccal voltam az ismerkedős estén és ő mondta el Louis nevét.
-És meghívott hozzájuk délutánra. Kiülnek a medencéhez, Zayn, Louis és Liam. Meg akarnak ismerni.-büszke mosollyal nézek rájuk, hisz van is okom rá.
-De ugye nem mész el?-mostmár Noah is kezdi?
-Még nemtudom. A könyvtárba is el kéne mennem.-hoppá ezt lehet nem kellett volna.
-Itt van könyvtár?-nem Rob azért említettem, mert nincs.
-Mindegy én visszamentem a szobába.-igazából nem a szobába mentem, hanem az erdőnek egy olyan részére, ahol vannak padok, és vagy egy gyönyörű patak. Sokat kell sétálni, de nagyon megéri. Gyönyörű, és csak a madarak csicsergését lehet hallani. A fák között beszűrődik a fény és ez csodálatos fényt ad az egész rétnek. Imádom. Úgy érzem itt tudnék lenni örökre. Az erdő után csak egy nagy tisztás van, ahol nincs semmi. Út sincs a közelben, szóval a zaj sem zavarna. Igaz kell vagy fél órát sétálni a legközelebbi boltig, de megéri. Elélnék itt. Ebben a tájban szerintem mindenki szeretne élni.
_____________________________
Pár órával később elmentem a könyvtárba, vissza a lapért amit ott hagytam. Szerencsémre nem vitte el senki, de...várjunk csak. Valaki írt a versemre? Válaszolt arra, amit írtam.
"gyönyörű mondatok, el tudnám képzelni a következő dalomban."
Hogy tessék? Hiába töröm magam, nem fogom megtudni ki írta. De kideríthetem máshogy. A választ adó személy biztosan eljön ma is, és akkor meglesem ki az. Így összebeszélhetnénk egy időpontot és irhatnánk egy dalt. Úgyis sok ötletem van egy következőhöz, csak hiányosak. Egy duót el tudnék képzelni. De basszus ma nem tudok itt maradni, valami hülye tűzrakó verseny lesz, azt se tudtam, hogy van ilyen. Mindenkinek ott kell lenni. Ahj akkor holnap, akkor csak nics valami hülye program. Egyszerű mondattal válaszoltam, hogy köszönöm, és szeretném ha irnánk egy dalt közösen. Tudom, ogy fogalmam sincs ki lehet, ettől tudnánk együtt dolgozni. Én tudok alkalmazkodni mindenkihez. Otthagytam a, már levélnek számított cetlit és vissza indultam. Szerencsére még nem mentek el az erdőbe, mert Niallék itt voltak a szobába.
-Inkább meg se kérdezem, hogy miért hazudtál, csak úgy teszek, mintha nem történt volna meg.-néha úgy tud viselkedni, mint egy hisztis kislány. Inkább odaadom neki a szendvicsem vagy a csokimat csak hagyjon békén.
Elvileg azért jöttünk ebbe a tábor cuccba, hogy mindenki megismerjen mindenkit, és én eddig 4 új embert ismertem meg. A többiek is valahogy ugyan így vannak. Épp az erkélyen állok, amikor meglátom Zaynnéket sétálni a medence felé. Nem merek menni, mert félek, hogy leblokkolok. Najó, leszarom. Felvetem egy rövidnadrágot, levettem a pólómat és egy törölközővel a vállamon elindultam le. Niallékat is hívtam, hogy ne legyek egyedül, de csak Noah akart jönni. Nembaj, akkor majd meglátjuk hogyan reagálnak rá. Főleg Louisra vagyok kíváncsi. Noah-t rá tudtam beszélni, hogy kicsit flörtöljön velem lent a medencénél, és viselkedjen úgy, ahogy én. Noah minden ilyesmiben benne van. Tudja, hogy nem úgy gondolok majd semmi cselekedetem,és tudom, hogy ő sem. Csak szórakozunk, mint két barát.
Zannék mellett elhaladva, láttam, hogy Louis szeme megakad rajtam, ezért direkt velük szembe tettem le a törölközőm és ugrottam fejest a vízbe. Hogy miért vagyok ilyen? Nos azt én sem tudom, de élvezem. Noah csak a lábát lógatja be a vízbe, de ez pont elég. Beakasztom a kezem a két lábába, Zayn nagyon meglepetten néz rám, mintha nem erre számított volna, Louis azóta meg sem szólal, Liam pedig be se fogja a száját. Liam leszarja, de a többiek nem. Noah átrakja a kezeit a vállamon és előrébb dől.
-Harry meddig kell ezt csinálnunk?-mintha azt kértem volna tőle, hogy napokig így legyyen. Mondtam neki, hogy csak amíg lent vagyunk.
-Nyugi, ha visszamentünk vége, csak szeretném látni Louis reakcióját.-még csak kedd van de már féltékennyé karom tenni. És csak két napja álmodozom róla. Valaki hívjon orvost, ez súlyos probléma.
Talán egy órá voltunk lent és jól éreztem magam. Végül ugyan úgy viselkedtünk, mint két jó barát. Noah is jól érezte magát, arról beszélt végig visszafele, hogy Louis arcára kiült a féltékenység és Zayn végig sokkos állapotban volt.
Este nyolckor gyűltünk a hallban és mentünk tüzet rakni. Igazából nagyon nem volt kedvem menni, de ahogy láttam, ezzel nem voltam egyedül. Semmi érdekes nem történt, csak valaki majdnem felgyújtotta magát, de úgyse tudom ki az és addig jó amíg nem velem történik ez. Én feltünésmentesen leléptem inkább, felmentem a szobámba és felhívtam anyuékat. Elmeséltem nekik nagyon sok mindent, aztán Niallék megjöttek, lementünk vacsorázni és be is aludtam.
YOU ARE READING
je te laisserai des mots
FanfictionHarry és Louis nem ismerik egymást, viszont egy iskolába járnak. Louis már ismet, de Harry még új a suliban. A két osztálynak el kell mennie egy táborba, ahol jobban megismerik egymást, de csak jegyzeteken/leveleken keresztül. Fogalmuk sincs ki a ti...