FEBRUÁR 14. RENI SZEMSZÖGE

421 15 4
                                    

Az ofő sikeresen elengedett minket, így egy bő harminc perc után beértünk a kórházba. Dave mindent intézett, így megtudtuk, hogy Ricsi a második emeleten van. Még mindig a műtőben!  Mire felértünk pont akkor jött ki az orvos, mi pedig feszülten vártuk, hogy végre mondjon valamit. Az orvos, négyszemközt elkezdett beszélni Ricsi anyukájával, így csak annyit láttunk, hogy a nő zokogva a földre zuhan. Egy kisebb idő után elhalt hangon csak ennyit mondott;

- Kómában van. 30% esély van, hogy felébred. Egy óra és bemehetünk hozzá. 

Virág volt a második aki a legrosszabban viselte, amit megértek. De persze mind kivagyunk. Még Kinga is. Mindannyian leültünk egy székre, én pedig idegesen Cortez vállára hajottam a fejemet.

- Minden rendben lesz... - suttogta halkan, majd egy puszit nyomott a fejemre.

~~~~

Talán egy óra telt el, amikor három fiú sétált el mellettünk. Felemeltem a fejemet, és döbbenten vettem tudomásul, hogy az egyik fiú az Márk volt...az a Márk, akivel én egy hónapja találkoztam a korcsolya pályán.

- Reni...hát te itt? Furcsa, hogy pont itt látlak téged. - mondta mosolyogva, mire éreztem, hogy Cortez megfeszül.

- Ömm...igazából az egyik barátunkat elütötte egy autó, és most kómába van. - mondtam neki, de nem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy Cortez egyre idegesebb lesz.

- Sajnálom, remélem minden rendben lesz vele. Majd ha van időd, akkor egyszer találkozhatnánk. - gyorsan váltott témát, aminek nem örültem, hiszen éppen a barátom mellett ülök, aki elég görcsösen szorítja az ujjamat.

- Nem hiszem, hogy ráér...sokszor van velem. - vágta oda flegmán Cortez, amire Márk csak meglepetten nézett rá, majd rám. Én csak kínosan néztem mindenkire, csak a fiúkra nem.

- Értem, bocsánat, nem akartam semmibe zavarni, remélem majd még találkozunk. Sziasztok. - köszönt el gyorsan Márk, majd már el is tűnt.

- Honnan ismered ezt a csávót? - kérdezte idegesen Cortez, miközben elengedte a kezemet. 

- Egy hónapja találkoztam vele futólag, semmi komoly... 

- Szerintem ezt ne itt, és ne most beszéljétek meg! - mondta komolyan Kinga, amire mindketten bólintottunk egy aprót, és a továbbiakban csendben várakoztunk. 

Szjg másképpWhere stories live. Discover now