Szjg másképp

3. Fejezet

Miután bementem a szobánkba gyorsan felhívtam anyut, és elmeséltem, hogy milyen napom volt. Boldogan fogadta azt a hírt, hogy jóban vagyok a lányokkal, majd megkért, hogy igyak sok vizet. Pár perc után leraktuk, így gyorsan megfürödtem és mire kijöttem a két lány is visszatért. Csöndben befeküdtem az ágyba, majd megvártam, hogy a két lány is végezzen majd lekapcsoltuk a villanyt, és próbáltunk elaludni. Mintha Kinga megérezte volna, hogy még ébren vagyok halkan megszólalt.

- Jól döntöttél, hogy nem csókoltál meg senki. 14 évesen még nem is kell senkivel csókolózni. Én sem tettem volna a helyedben. - mondta határozottan, majd átfordult az oldalára és hamar elaludt. Nekem viszont nem jött álom a szememre. Csak arra tudtam gondolni, hogy amikor elmondtam a fiúknak, hogy még sosem csókolóztam senkivel, Cortez teljesen meglepődött. Nem értem mi olyan érdekes ezen, de próbálok nem foglalkozni vele.

~~~~

Reggel korán keltem, így eldöntöttem, hogy elmegyek futni. Ilyenkor a legszebb nézni a kihalt tavat.  Gyorsan felöltöztem és próbáltam mindent a leghalkabban csinálni, hogy ne keltsem fel a lányokat. Mivel szeretném megnézni a Balatont úgy kell kisurrannom, hogy senki ne vegyen észre ugyanis, nem szabad elmenni a tábor területéről, csak felügyelettel. Ahogy kiléptem az ajtón, próbáltam lassan és halkan becsukni, hogy semmivel ne keltsen zajt. Sajnos ez nem nagyon jött össze...ugyanis amikor már éppen indulni akartam, Cortez megszólalt a hátam mögül. 

- Hova ilyen korán? - kérdezte mire vettem egy 180° fordulatot és láttam a pimasz mosolyát az arcán.

- Csak...futni. Kérlek ne szólj, hogy kilógok. Megszeretném nézni a Balatont, amikor nincs óriási tömeg. - suttogtam hadarva, miközben idegességen meghúztam a gumit a hajamba. 

- Nem fogok szólni, de most, hogy mondod szerintem veled tartok. Megjött a kedvem a futáshoz. - mondta mire meglepetten bólintottam. Halkan indultunk el, vagyis csak én...Cortez lazán lépkedett mellettem, sőt még tüsszentett is egy hatalmasat. 

- Komolyan felakarod hívni magunkra a figyelmet? - kérdeztem mérgesen, mire csak elröhögte magát. 

- Haller biztos, hogy nincs még ilyenkor fent, és szerintem viselkedj normálisan, mert elég hülyén nézel ki ahogy próbálsz settenkedni. - válaszolt gúnyosan, mire megtorpantam. 

- Ha csak azért jössz velem, hogy egész végig szekálj, akkor nyugodtan visszamehetsz. - mutattam az ajtajukra, majd idegesen mentem előrébb. A fiú pár lépéssel beért és lazán átkarolta a vállam. 

- Ne aggódj turbó...nem egész úton foglak zavarni. Csak amíg leérünk a tóhoz. Ami összesen húsz perc. Annyit csak kibírsz. - mondta mire két dolgon lepődtem meg. Az első az volt, hogy átkarolt a másik pedig az, hogy turbónak nevezett. Finoman lelöktem a kezét a vállamról, majd kérdően néztem  Cortezre.

- Turbó? - csak ennyit tudtam kinyögni...

- Mivel futni fogsz, ezért neveztelek el. Ha nem tetszik van jobb is. - húzta gonosz vigyorra ajkait, mire megráztam a fejem.

- Akkor inkább maradjon ez. Nem akarom tudni, milyen nevek vannak még a fejedben. - ráztam a fejem, mire elröhögte magát.  

Húsz keserves perc volt mire kocogva leértünk a tóhoz, ahol csak pár ember úszott a közelben. Elővettem a telefonom és lefotóztam.

-Ez tényleg szép. - mondta Cortez, mire csak bólogatni tudtam. 

~~~~

Cortezzel sikerült visszamenni úgy, hogy senki nem vett minket észre, hogy kiszöktünk. Ahogy beléptem a szobába egy alvó Virággal és egy mérges Kinga fogadott. 

- Hol voltál? - kérdezte feszülten, mire megijedtem. 

- Csak...futni, meg lementem a parthoz. De Cortez elkisért. - mondtam és tudtam, hogy kapok a fejemre. 

- Kimentél engedély nélkül a tábor területről, és szerinted az egyáltalán nem gond, hogy Cortez is ment veled. Renáta...ha ezt Haller megtudja, akkor tudod milyen bajba kerülhettek? - ordított suttogva. 

- Senki nem vett észre, és remélem te se fogsz beköpni minket.  - Kinga húzta az időt és gondolkodást imitálva, hozta rám a frászt, majd végül megígérte, hogy nem szól senkinek. Pár órával később újra lementünk a parthoz, ahol Haller megengedte, hogy bemenjünk a vízbe, de ne menjünk annyira messzire.

- Tényleg sokkal többen vannak itt, mint reggel. - szólalt meg Cortez, mire mosolyogva bólintottam, majd gyorsan lebuktam a víz alá, hogy ne lehessen látni, hogy elpirultam. Magam sem tudom, hogy miért. 

~~~~  

Egy nappal később elindultunk haza, és sokkal jobban telt a hangulat, mint amikor elindultunk. Mindenki beszélt mindenkivel, és az egész utat végig röhögtük. Néha még Kinga is elmosolyodott. 

Amikor haza értem, boldogan léptem be a lakásba, de rögtön lehervadt rólam, amint megláttam anyu és apu kétségbeesett tekintetét. 

- Mi történt? - kérdeztem rekedten, mire mindketten rám kapták a fejüket.