Szjg másképp

SZEPTEMBER 1. RENI SZEMSZÖGE

Idegesen szedtem a lépcső fokait, miközben gyorsan felraktam a hajam egy laza kontyba. Az igazgatói beszédet lekéstem, mivel elaludtam. Nehezen tudtam elaludni az idő változás miatt. Már teljesen a Canadai idő szerint vagyok fent. Nem lesz könnyű ébren maradni tanítás közben. Amikor elértem a régi termem ajtaját megálltam és vettem egy mély levegőt, és próbáltam hallgatózni, hogy hátha hallok valamit. Szerencsére egy mondatot kitudtam venni amit Haller mondott.

-  Nemsokára megérkezik egy régi osztálytársatok. Legyetek vele megint kedvesek. - mondta Haller, nyilván rám gondolt.

- Remélem nem Tami jön vissza, nem bírtam azt a csajt. - hallottam meg egy másik hangot...Ricsi! élőbben sokkal mélyebb a hangja, mint amikor telefonon beszéltünk.

- Több tiszteletet kérek. Cortez, te pedig tedd el a telefont, óra van! 

A név hallatán összeugrott a gyomrom...szóval itt van. A nem létező imáim nem hallgattak meg...

Vettem még egy (száz) mély levegőt, majd bekopogtam, azután pedig benyitottam.

- Reni! Üdv újra itt. - mondta kedvesen Haller.

- Én is örülök, hogy itt lehetek. - mondtam majd gyorsan az osztály felé néztem.

Először sokan meglepetten néztek rám, majd Virág sikítva állt fel a székéről és jó szorosan megölelt. Mindenki így reagált, vagyis a fiúk csak megöleltek, és még Kingától is kaptam egy kisebb ölelést. Mindenki adott ölelést...mindenki kivéve Cortez. Ő ott ült a helyén és csak nézett engem. Semmi gonosz nem volt benne, csak bámult. Nem is várom el, hogy beszéljünk...eltelt 3 év. És nekem barátom van. Akit szeretek!

- Gyorsan ülj le a helyedre, majd a szünetben mindent megbeszéltek. - mondta Haller, majd egy halvány mosoly kíséretével bólintottam, majd leültem a helyemre. Ami ugyanaz volt, mint három éve. Furcsa volt egyedül ülni, eddig mindig Regi mellett ültem.

~~~

Amikor vége lett az órának, Ricsi jött oda hozzám.

- Ren! Miért nem szóltál, hogy visszajössz?

- Elfelejtettem. - mondtam könnyedén, miközben gyorsan felfogtam a hajam mert kiengedett.

- Persze, ki tudott róla, hogy jössz? A tanárokon kívül. - kérdezte, mialatt felült a padra.

- Igazból csak Márk tudott róla.

- Az a gyökér, esküszöm egyszer még megölöm. - suttogta Ricsi, amit nagy nehezen de meghallottam.    

- Mi bajod Márkkal? Ő legalább utánam jött. Ott volt velem, amikor te nem. Látta azokat a dolgokat amiket te nem látattok. Szóval szerintem nincs rá okod, hogy utáld. 

- Nem utálom őt, csak nem kedvelem.

- Akkor azt tedd csendben.

- Mi lett veled Ren? Más lettél, és nem jó irányba.

- Az emberek változnak. Változtam. Ennyi az egész.

Ezután Ricsi már nem mondott semmit csak elsétált, az én telefonom pedig megrezzent.

Márk üzenete: Szia! Na milyen eddig a suli, minden oké?

Reni üzenete: Igen, minden rendben, mindenki egész kedves.

Márk üzenete: Mindenki?

Reni üzenete: Igen, mindenki.

Nem fogom neki leírni, hogy Cortez még csak hozzám se szólt. Nem is kell tudnia. Így is utálja egymást a két fiú.

Amikor becsengettek, Cortez elsétált a padom mellett, majd rám nézett és csak ennyit mondott.

- Jó újra látni.