Kalandnak indult +18

4.rész

Reggel Bradley kezei között keltem, édes és kellemes volt. Utána leesett, hogy csak pár napja ismerem. Kiakartam kelni az ágyból, de az ölelő kezei nem engedték.

-Ne menj.-Dünnyögte álmos, rekedtes férfias hangon. Ami elég vonzó...

-Ki kell jutnod a házból.-Szedtem le a kezeit rólam. Felültem és a ruháimért nyúltam. Amíg Brad aludt felöltöztem.-Bradley kelj.-Sétáltam mellé.

-Nem.-Fordult el.

-De gyerünk.-Húztam le róla a takarót és leesett, hogy ő még meztelen. Mondjuk úgy, hogy volt mit nézni rajta.

-Tudom, hogy tetszik amit látsz. De add vissza a takarót, aludni akarok még.-Fordult felém. Nehéz volt az, hogy csak a szemeibe nézzek.

-Nem. Öltözz.-Adtam oda a ruháit. Brad hisztizve de fel öltözött. Majd csak ült az ágyszélén, álmosan kócosan. Mellé ültem.-Jól néz ki a nyakad.-Kuncogtam halkan. Brad bele nézett a tükrömbe, és a szemei kitágúltak.

-Hát te nem vicceltél.-Nézett rám, elfolytott mosollyal.

-Nem ám. Vissza kaptad.

-Jó de a tiéd alig látszik, és kicsi folt. Az enyém meg az egész nyakamat ellepi.-Hüledezett.

-Így jártál Édes!-Mosolyogtam.

-Nyugi cicám, könyörögni fogsz majd, hogy érjek a nyakadhoz.-Állt fel.

-Dehogy.-Sétáltunk az ablakomhoz.

-Hát legközelebb találkozunk.-Fordult felém, és megfogta az arcom, egy puszit lehelt a homlokomra. A szívem hevesebben kezdett verni, és tuti elpirultam. Bradley ezt észre vette és megsímogatt az orcámat a hüvelykujjával. Majd az ablakhoz lépett és kimászott az emeletről. Én csak néztem, hogy tuti nem elsőre csinálja ezt, még az udvarról intett egy utolsót. Akkor eszméltem, fel a kábulatból. Basszus ez a fiú többet nem jöhet a közelembe. Nem akarok többet. A szerelem fájdalmas, nem kell a fájdalom.
Rendbe szedtem magamat és lesétáltam a családomhoz. Mindenki az asztalnál ült.
-Reggelt'.-Mondtam.

-Szia drágám.-Köszöntek a szüleim, a húgom csak intett.

-10 nap múlva megyünk nyaralni. Lenne pár szabály amit tisztázni kellen.-Mondta apa mire bólintottam, hogy figyelek.-Nem szeretném ha Bradley közelébe mennél.-Szögezte le.

-Miért?-Kérdeztem egy kicsit furán. Ha azt megtudnák, hogy az elmúlt 24 órában kétszer is lefeküdtem vele, és még nálunk is aludt. Kiakadnának.

-Mert csak rosszakat hallottunk róla. Iszik, cigizik, verekedik, és drogozik is.-Mondta apa, mire furcsán néztem rá.

-Ezt honnan veszed?

-Onnan, hogy a szülei az üzlettársaink. És ők mondták.-Mondta ki, hűha szóval egy rossz fiú.

-Oké.

-Kerüld el, kérlek May.-Nézett rám anya.

-Megpróbálom.

-Én nem tenném, szuper jól néz ki a srác, és nálad kettő évvel idősebb. Gondolkozz Maybe.-Mondta a húgom és volt benne igazság. Helyesőlen bólintottam, és lepacsiztam Lorival.
Anya és apa nem érették, és dühösek lettek.

-Felejtsd el a srácot!-Mondta apa inderülten.

-Oké, oké.-Bólogattam, és vissza tartottam a mosolyomat. Lori rám nézett és kacsintott. Anyának elege lett, és felküldött a szobánkba. Mint ha 10 éves lennék.

-Szerinte helyes Brad?-Kérdezte a tesóm.

-Te is láttad, hogy néz ki.-Húztam el a számat.

-Vajon milyen lehet az ágyban?-Harapta be a száját, mire elpirultam és elfordítottam a fejem.

-Tuti jó.-Bólogattam. Az igazság, hogy rettentően jó.

-Mennyibe, hogy felszed engem a nyaráson.-Nevetett.

-Naa elég. Azért nálad 6 évvel idősebb.

-Az nem is sok.-Mondta, mire bólintottam.-De komolyan May ne hagyd veszni.

-Nem az estem.-Hazudtam.-Apuék nem akarják, hogy találkozzunk, ezért nem is fogunk. Nem akarok balhét abból volt már elég.

-Igaz.-Mondta a húgom.-Inkább nézzünk filmet.- Mellé feküdtem, és egésznap szart se csináltunk. Ma nem dolgoztam, ezért rá értünk.

Pár nap telt el Bradley hívott, írt, de nem reagáltam. A bárban meg nem futottunk össze.. 4 nap után feladta és nem keresett, én mint fiatal független nő, nem fogalkoztam azzal, hogy nem keres. Se baj, találok majd én jobbat nála.
Megfürödtem, és bebújtam az ágymba, a laptopom a kezembe vettem és netezni kezdtem. Hirtelen valaki kopogott az ablakomon. Oda mentem és láttam, hogy Bradley az, elhúztam a függönyt és vissza ültem az ágyamra.
Brad hangosabban kezdte verni az ablakomat. Mire kinyitottam neki, ő meg bemászott. Gyors bezártam az ajtóm. A félhomályban kérdőn néztem rá.

-Miért nem írsz vissza?-Kérdezte.

-Nem volt időm.-Füllentettem.

-5 napig?-Vette le a dzsekijét.

-Ja, sok dolgom volt.

-Oké, akkor most az igazi okát.-Vette le a cipőjét is.

-Bradley a szüleim nem szeretnék ha a közelembe lennél. Nem kell nekem rossz fiú.-Ingattam a fejem.

-Rossz fiúk a legjobbak az ágyban.-Lépett közelebb de én hátráltam.-Ez most komoly? Hozzád se érhetek?

-Nem vagyok egy tárgy.-Forgattam a szemeimet.

-Nem, te annál több vagy. Komolyan ezt szeretnéd? Ne beszéljünk többet?

-Igen.-Mondtam ki.

-Hazudsz, te szeretnéd, a szüleid nem szeretnék.-Ingatta a fejét, és közelebb lépett, mire én egyet hátra. Brad reakcióje erre az volt, hogy felnevetett. Majd megfogta magát, és elkezdett levetkőzni.

-Mit csinálsz?-Kérdeztem furán.

-Vetkőzök bébi.-Kacsintott, majd befeküdt az ágymba és behunyta a szemeit.

-Brad menj haza. Nem aludhatsz velem.

-Jó akkor te aludj a földön.-Mondta csukott szemmel. Mély levegőt vettem leoltottam a lámpámat és befeküdtem mellé, nem sokkal később a tetovált srác megfodult magához húzott. Megemelte a fejét és egy puszit nyomott az arcomra, amitől halványan elmosolyodtam.-Jó éjt Maybe.-Feküdt szorosan mögém.

-Jó éjt Brad.-Suttogtam. Majd elaludtunk.